A 2015. március 2-án a honlapra feltett keresetünket a bíróság végzése értelmében ki kell egészítsük. Az alábbi keresetkiegészítést küldjük.

Töviskes Péter
4220 Hajdúböszörmény
Mátyás király körút 38.

Pesti Központi Kerületi Bíróság
1055 Budapest
Markó utca 25. 1887 Bp. Pf. 28.

Tárgy: keresetkiegészítés a 22.P.86.658/2015/2-I. számú bírói végzésre

Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság!

Töviskes Péter felperes a Bíróság végzésben történő felhívására

a z    a l á b b i      k e r e s e t k i e g é s z í t é s t      n y ú j t o m    b e.

Kereseti kérelmem arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg az alábbiakat:

Az Erste Bank Hungary Zrt. (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.sz.) a velünk, adósokkal mint felperesekkel 2008. március 21-én kötött 2232644 szerződésszámú  kölcsönszerződést bizonyítottan alaptalanul  mondta fel, figyelmen kívül hagyva a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, a kölcsönszerződés és az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatunk felmondásra vonatkozó rendelkezéseit. /Szerződéskötéskor Erste Bank Hungary Nyrt./

A közjegyző a banki felmondást a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, valamint a szerződésbe és közokiratba  foglalt azon rendelkezések figyelmen kívül hagyásával foglalta közokiratba, amelyek a kölcsönszerződés bank általi  felmondásának  esetére vonatkoznak.

A végrehajtási záradékot készítő közjegyző az általa készített közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés rendelkezéseinek, valamint az általa készített ” Zárórendelkezések a közjegyzői okirathoz” című részben elrendelteknek a megkerülésével záradékolta  az egyoldalú kötelezettségvállalásunkat tartalmazó közjegyzői okiratot.

Az alábbi jogaink alperessel szemben való megóvása végett szükséges a megállapítási kereset előterjesztése:

A lakhatásunk megóvására irányul a megállapítási kereset előterjesztése, valamint az egyéb vagyonunk elvételének megakadályozására,  és a munkával megszerezhető jövedelmünk, majd a nyugdíjunk  mértéket nélkülöző jogellenes elvétele ellen, mivel végrehajtás útján kívánja a bank az általa nyilvántartott devizatartozást behajtani, miközben kölcsön jogcímen  devizatartozás nyilvántartásba vételét semmilyen bizonylat nem tanúsítja.

A bíróság azt rendelte el, hogy igazoljuk, hogy az alperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. 

Az alperessel kölcsönszerződést kötöttünk, amelyről a Ptk.523. §-a rendelkezik. Kölcsön megfizetésére vállaltunk kötelezettséget a közjegyző előtt. A Ptk. 242. §-a a tartozás elismeréséről szól, ezen a jogszabályhelyen kívül más törvényi szintű rendelkezést a polgári törvénykönyv nem tartalmaz, és a rendelkezés nem diszpozitív, ezért aláírását követően jogi védelmet jelent  úgy az adós, mint a hitelező  számára a rendelkezés betartása esetén.

A tartozáselismerés

242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Ellenben az Erste Bank Hungary Zrt. nem az általa hitelfolyósítás megnevezéssel folyósított forintösszeget követeli megfizetni, mint ahogyan azt a Ptk. 523.§-a elrendeli kölcsönnyújtás esetén. A folyósított forintösszeg helyett annak devizában (svájci frankban) meghatározott, vételi áron számolt   ellenértékét rögzítette a  hitelnyilvántartási számlán, így a követelés nem történhet kölcsön jogcímen. Emiatt a jogellenesen nyilvántartásba vett devizakövetelés miatt a deviza erősödését is megfizettette velünk az Erste Bank, míg fizetni bírtunk, valamint a hátralék összegében is benne foglaltatik a deviza árfolyamváltozása miatti árfolyam különbözet,

Tehát a Ptk. 242. §-ától eltérően, nem az általunk vállalt kölcsön jogcímen történik a követelés, hanem deviza adásvételnek megfelelően, a vételár helyett a deviza követelése zajlik,  a devizára felszámolt ügyleti kamattal, árréssel, költségekkel, díjakkal.

A Ptk. 242. §-a azt is előírja, hogy az adósé a bizonyítási teher, ami azt is jelenti, hogy a mi bizonyítékunkat el kell fogadja a közjegyző, hogy mit kaptunk, eszerint nyílt meg a bank joga kölcsön jogcímen a folyósított pénzösszeg követelésére, ami magyar forint volt,

Azonban sem a banki felmondást közokiratba foglaló közjegyző, sem a záradékot készítő közjegyző nem vette figyelembe a mi banki kivonatainkat, amelyeken kívül semmi mással nem tudjuk igazolni, hogy mit kaptunk, mennyit fizettünk eddig. De nem is lehet mással igazolni, mert csak a banki kivonataink igazolhatják azt, hogy a bank milyen összeget  folyósított, mikor mennyi összeget fizettünk meg. A felmondáskor közokiratba foglaltan a hitelnyilvántartási számlát mutatta fel a bank. Éppen így záradékolásnál is kizárólag a felmondásra alapozva készítette el a záradékot a közjegyző.

Ezt a végrehajtási záradék nyomtatványon felsorolt iratanyag igazolja. (32022/Ü/1349/2013/5. 3. f) pont). Az iratanyag felsorolásában nem szerepelnek az adós banki kivonatai, miközben a szerződés és a közjegyzői okirat is kötelezően elrendelik ezen teljes bizonyító erejű bankszámla kivonatok figyelembe vételét felmondáskor, amikor a ténytanúsítvány készül a banki hátralékról, amely kötelezően el kell készüljön ahhoz, hogy a közokiratot végrehajtási záradékkal láthassa el a közjegyző.

( 1991. évi XLI.tv. a közjegyzőkről 112. § (2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.)

Idézet a 2232644 számú  Kőlcsönszerződésből:

I. Általános rész 4.

Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítése esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem a szerződés szerinti megfizetés esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön -, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a felek kötelezettséget vállalnak.

A közjegyzői okiratban ezzel megegyező tartalommal rendelkezett a közjegyző a 11. oldalon a ” Zárórendelkezések a közjegyzői okirathoz” című részben.

Ennek ellenére bizonyítani tudjuk, hogy  a banki kivonatainkat nem vették figyelembe felmondáskor sem a bank, sem a közjegyzők. A  bank egyoldalú kérésére  végrehajtási eljárást rendelt el ellenünk a közjegyző a záradék elkészítésével, ezáltal egy másik jogügylet keretében nyílt meg a bank joga ahhoz, hogy követelhessen tőlünk bármely, bizonyítatlanul bemondott összeget.

A kötelezettség, amelyet közjegyzői okiratba foglaltak felmondáskor és záradékoláskor,  teljes mértékben a bank egyoldalú követelése, ellenőrizetlen annak nagysága, valamint  ellenőrizetlen, hogy  a követelés kölcsön jogcímen keletkezett-e meg. Mégis, végrehajtás útján, állami kényszer alkalmazásával kívánja a bank behajtani ezt az összeget, s ehhez a közjegyzők elkészítették a bank által kért okiratokat.

A kötelezettséget a bank önkényesen tette lejárttá, emiatt van lejárt tartozásunk. A fizetésképtelenségünket  azonban a bank olyan tisztességtelenül felszámított összegek felszámításával érte el, amelyeket a 2014. évi XXXXVIII. törvény túlfizetésnek minősít. Emiatt jelenleg tisztázatlan az is, hogy volt-e lejárt tartozásunk a felmondás elkészítésekor.

A felmondás 2013. április 2-án lett közokiratba foglalva.

A közokirat száma: 11030/Ü/1414/2013.

Ebben a közokiratban 607,7 CHF késedelmi kamat is szerepel, miközben tisztázatlan, hogy a túlfizetésünk  miatt volt-e lejárt tartozásunk a bank felé ebben az időpontban. A bank ezen kívül nem közölte a közjegyzővel, hogy milyen összegű, már lejárt követelést tart nyilván, amire a felmondást a Polgári törvénykönyvben foglaltak szerint  alapozhatja, a közjegyző pedig ezt nem kérdezte meg. A bank felmondáskor a teljes, általa nyilvántartott tartozást lejárttá tette, amely a tisztességtelenül felszámított tételek miatt nem lehet jogos követelés, valamint nem bizonyította a közjegyző előtt, hogy lenne lejárt tartozásunk, s így készíttetett közjegyzői okiratot abból a célból, hogy egy más jogügyletben, végrehajtási eljárás során érvényesítse ellenőrizetlen követelését  a vagyonunk, bérünk, nyugdíjunk terhére.

Az elszámolásunkat még nem kaptuk meg, amely bizonyítja a tisztességtelenül felszámított összegeket. Kérem a Bíróságot, kötelezze a Bankot az elszámolás felmutatására.

Mindezek miatt egyértelmű számunkra az, hogy az állam segítségével akarja az Erste Bank Hungary Zrt. a lakásunkat elvenni, amely jelen kölcsönszerződésben jelzálogul szolgál. El akar a Bank bennünket lehetetleníteni, hiszen nem kölcsönszerződés szerinti módon akar jogos követelést érvényesíteni, hanem tisztességtelen tételek felszámításával hajszolt bennünket fizetésképtelenségbe, majd felmondta a szerződést, és ezt kihasználva egy másik jogügylet, végrehajtási eljárás keretében kíván pénzt behajtani. 

A bíróság kérte, hogy jelentsük be, van-e, vagy volt-e folyamatban bírósági eljárás a szerződéssel kapcsolatban 

Volt bírósági eljárás folyamatban, ellenben nem történt idézés, mivel elhalasztottunk egy határidőt az illetékmentességi kérelmünk elbírálásával kapcsolatosan. A per az általunk a bank felé kibocsátott fizetési meghagyás miatt indult, mivel a bank ellentmondott a devizakövetelésünknek.

A pert lezáró végzés száma: PKKB 3. P. 85.353/2014/14 és 15.

Kérem a Bíróságot, hogy keresetünknek adjon helyt, és mondja ki, hogy a banki felmondáskor nem volt bizonyított, hogy lejárt tartozásunk lenne. Kérem a Bíróságot, mondja ki, hogy a  felmondást magába foglaló közokirat, valamint a végrehajtási záradék a hatályos törvényi előírások, a kölcsönszerződés és az egyoldalú kötelezettségvállalást magában foglaló közokirat  rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával történt. Mindezek következtében olyan jogügylet, a végrehajtás keretei között zajlik az Erste Bank Hungary Zrt. által önkényesen megállapított pénztartozás  állami kényszerrel történő követelése, amelyre nem szerződtünk, s amelybe maga a bank hajszolt minket, a közjegyzők törvényt megkerülő magatartásának kihasználásával.

Tisztelettel:

Kerecsend, 2015. április 13.

Töviskes Péter

Adós

Tanú 1.

Tanú 2.