13 hozzászólás a(z) “Kásler Árpád külföldről üzeni:” bejegyzéshez

1. A kúria (sic!) indokolással együtt lévő határozata 24-én még nem volt fenn az Interneten, ma már fenn van, természetesen visszadátumozva 16.-ára, Orwell 1984 című könyvéből ismert módon: http://www.lb.hu/hu/print/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat

   Az “indoklás” (én inkább hiábavaló mentegetőzésnek hívnám) olyan fogalmak tömkelegét használja, amik a szerződéskötések idején nem léteztek, egyes esetekben azóta sem léteznek a jogrendszerünkben, mint például az “effektivitási kikötés”.
   Amikor hivatkozik valamilyen jogszabályra, akkor nem tér ki rá, hogy a szerződés konkrét tárgyára ellenkező joghatással speciális jogszabály is vonatkozik. Pl. a pénztartozásra vonatkozó jogszabályt nyilvánvalóan felülírja a pénzkölcsönadásra vonatkozó, mert az annak egy speciális ága. Kölcsön esetén csak azt lehet visszakérni, ami az adós rendelkezésére lett bocsátva. Erről nagyon beszédes az elhallgatás!
   Jellemző a benne lévő okoskodások önellentmondása is. Pl.:
   “A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra
   – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben. A szerződésben meghatározott kamat nem azonos az adott deviza jegybanki alapkamatával, annak meghatározása során más tényezők is megjelennek, ahogy a forint kölcsön kamata sem azonos bankkölcsön esetén a jegybanki alapkamattal.” – megjegyzésem: lehetetlenség nincs csak tehetetlenség.
   Először kijelenti, hogy a szerződések mögött devizaforrás van, mivel azt a törvény előírja (az nem zavarja, hogy ennek meglétét a Magyar Nemzeti Bank jelentései nagyságrendileg kizárják), majd közli, annak létét lehetetlen igazolni.
   Tipikus, mikor két bekezdés kerül ellentmondásba egymással:
   1. “A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást, csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”
   2. “A deviza alapú kölcsön lényege, hogy az adós tartozása devizában keletkezik, a kölcsön folyósítására és a törlesztésére pedig forintban kerül sor. A tartozás devizában van megállapítva, az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége ezért a forint erősödésétől, gyengülésétől függ. A devizában meghatározott kölcsönért az adósnak a forint gyengülése esetén többet kell visszafizetnie, terhei növekednek, míg erősödése esetén kevesebbet, terhei csökkennek. A hitelező helyzetére ugyanakkor az árfolyam változása nem hat ki, hiszen az adós általi visszafizetéskor forintban ugyanolyan értékű devizához jut, mint amennyit folyósított.”
   Az 1. bekezdés azt állítja, hogy semmilyen devizamozgás nem keletkezik sem folyósításkor, sem törlesztéskor (akkor vajon mire számítják fel az árrést?).
   A 2. bekezdés meg azt állítja, hogy a banknak nem okoz többletbevételt a megemelt törlesztő részlet fizetése, mert azzal ugyanolyan értékű devizához jut. Hol itt a deviza? Az a Magyar Nemzeti Banktól tovább nem jut el ebben az esetben.

   Ilyen képtelenséget még nem olvastam. Előre elmondom, mire figyeljetek ebben a rablószövegben.
   1. Eszerint csak az az uzsora, ha szegény embereket fosztanak ki. Ha olyanok lesznek szélhámosok áldozatai, akik “rendes” forintkölcsönt is tudtak volna törleszteni, azok vessenek magukra, mint a földtelen kisgazdák! Így jár, aki kapzsi, és nem a drágábbnak látszót választja!
   2. Az az uzsorás, aki minden áldozatát ugyanolyan törvénytelen szerződéssel fosztja ki, és nincs tekintettel rá (vagy lusta hozzá), hogy akitől lehet, többet lopjon, az nem uzsorás (hanem bankár).
   Íme a gyöngyszem. Szerintem minden uzsorás be fogja kereteztetni, és a nappalijába fogja kitenni, hogyha érte jön a kommandó, tudjon mire hivatkozni:
   “Az uzsora két konjunktív feltétele közül a vizsgált szerződések körében egyik sem áll fenn. Egyrészt a deviza alapú kölcsönszerződések tipikusan blankettaszerződések, amelyek kidolgozásakor a hitelező fogalmilag nem lehetett figyelemmel az adósok egyedi szempontjaira. Így ugyanolyan feltételek vonatkoztak azokra, akik jó anyagi helyzetben, pl. luxus cikkek megvásárlásához, vagy befektetési céllal vettek fel kölcsönt és azokra, akik lakáshelyzetük megoldása érdekében fordultak kölcsönért a pénzügyi intézményhez. Önmagában a kölcsönvevő forrásigényének a kielégítése nem jelenti a helyzetének a kihasználását. Az egyes adósok helyzetének a kihasználása valójában azért is kizárt, mert a kölcsön feltételeit a pénzügyi intézmény nem egyedileg, egy adott adós helyzetétől függően alakítja ki. Másrészt a pénzügyi intézmény az adós devizában történt eladósodása folytán nem jut őt meg nem illető előnyhöz, hiszen a törlesztéskor csak a kölcsönadott devizaösszegnek megfelelő forint összeghez jut hozzá.”

   Az általam most utoljára említett gyöngyszem közgazdaságilag nonszensz. Nyilvánvaló, hogy árfolyam alakulásokat annál könnyebb megjósolni, minél nagyobb távról van szó. Pl. 20-30 éves távlatból jól látszik a forint-svájci frank árfolyamváltozásának grafikonján, hogy kis, vízszintes “pihenőktől” eltekintve szigorúan monoton, lineárisan növekvő. Egy ugyanilyen hosszú távú lakossági jövedelemváltozás görbéjét ráhelyezve az előzőre, előre látható, hogy a törlesztés melyik 2-3 évben fog végérvényesen ellehetetlenülni (amikor a két görbe metszi egymást, akkor már a teljes jövedelem sem lesz elég a törlesztőrészletre).
   “A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. Ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság a BH2012/7/G.4. számon közzétett elvi határozatában már rámutatott, a pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa. Ilyen tartalmú tájékoztatási kötelezettséget egyébként nem is lehetne teljesíteni, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előre látható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a Kúria részére 2013. május 31-én adott tájékoztatás szerint, a 2001-2008 közötti időszakban a pénzügyi intézmények sem láthatták előre a jövőbeni árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát. Ezen időszakban a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentései sem utaltak jelentős árfolyamváltozásra.”
   Most így, első olvasatra ezek voltak a legszembeötlőbb képtelenségek, illetve nem is volt kedvem mindegyikre kitérni.
   Röviden: ennek az indoklásnak a torka is véres. Az indoklás végén pedig megtudhatjuk, hogy kik alkották ezt a véleményt (az ő torkuk még nem véres). Ők ezennel bekerültek az igazságszolgáltatás örökös szégyenfalára:
   Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró, Dr. Kemenes István előadó bíró, Dr .Almásy Mária bíró, Dr. Baka András bíró, Dr. Bartal Géza bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh-Bíró Ágnes bíró, Dr. Csiki Péter bíró, Dr. Csőke Andrea bíró, Dr. Csűri Éva bíró, Dr. Erőss Monika bíró, Dr. Farkas Attila bíró, Dr. Harter Mária bíró, Dr. Havasi Péter bíró, Dr. Kiss Gábor bíró, Dr. Kollár Márta bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna bíró, Dr. Kőrös András bíró, Dr. Madarász Anna bíró, Dr. Makai Katalin bíró, Dr. Mészáros Mátyás bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró, Dr. Molnár Ambrus bíró, Dr. Orosz Árpád bíró, Dr. Osztovits András bíró, Dr. Pataki Árpád bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró, Dr. Puskás Péter bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró, Dr. Szabó Klára bíró, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet bíró, Dr. Szűcs József bíró, Tamáné dr. Nagy Erzsébet bíró, Dr. Török Judit bíró, Dr. Udvary Katalin bíró, Dr. Varga Edit bíró, Dr. Wellmann bíró, Dr. Zámbó Tamás, a jogegységi tanács tagjai.

2. A hírtévé riportot készített a kúria (sicc!) elnökével. Ebből kiderült, hogy a határozat indoklási részét még most alakítgatják, lehet, hogy csak jövőre lesz közzétéve.
   Önmagában is aggályos a helyzet. Minek tudatában dönthettek részletes indoklás nélkül a témáról? Ez azt sugallja, hogy navajonkik kiadták ukázba, hogy mit döntsön a kúria, és most, a döntés után próbálják a “szakértők” összelapátolni a törvénykönyvből az indokot hozzá.
   Ezenkívül kétfajta taktikát is látok még ebben:
   1. pártunk (nem a miénk) és qrmányunk (nem a miénk) majd januárban is gondoskodik valami sokkoló gumicsontról, amin rágódhatunk, és így észrevétlenül vagy legalábbis kisebb port felverve csempészheti oda a kúria a szégyenteljes döntéséhez a blamázs indoklását (erről természetesen a média lelkesen fog hallgatni).
   2. Mivel nincs indoklás, így az ellenérdekeltek nem tudnak biztos fogást találni a döntésen, viszont amiket nyilatkoznak a döntés ellenében, azokat a tényeket labirintusként fel lehet majd használni a kúria végleges indoklásának kidolgozásánál azok megkerülésére. Nem hiszem, hogy ez hitelesen sikerülhet nekik.

   Azt hiszem, hogy a Legfelsőbb Bíróságból átkeresztelt kúriának (sicc!) rövidesen újabb keresztatyát/anyát kell keresni, mert ezt a még csak pár éve létező nevet ezzel a döntésükkel végérvényesen bemocskolták. Így lett a bírák krémjéből a legaljasabb, legkorruptabb, legprostituálódottabb banda, a bírói szakma messzire bűzlő szégyenfoltja.

3. http://dealbreaker.com/2012/12/sometimes-ubs-traders-manipulated-libor-just-to-mess-with-each-other/

   Ha valaki tud angolul..olvasson! Pont ezt írtam az Interpolnak, a CIA-nak, az FBI-nak és Putyin korrupciós honlapjának, hogy az ERSTE teljesen törvénytelenül működik, ahogy az AUCHAN Group Oney Bankje is, a Cetelemmel karöltve…

   Úgy tűnik, a dealerek csetelése nyomon van követve…és a beszélgetésük is (persze nem kétlem hogy vannak visszaélések ilyenekkel, vagy kreált anyagok…)…

   There is much going on here, mostly outside of the bits that the prosecutors highlighted. First, of course, there is the dialogue of:

   Hayes: Hi I’m Tom.
   Guy: Hi Tom, nice to meet you.
   Hayes: Would you mind committing a crime for me?
   Guy: Oh sure no problem.

   … which brings you back to the question, is this: (1) all of these people did not fully realize that they weren’t supposed to be doing what they were doing, (2) UBS’s culture was one of complete lawlessness and fuck-around-ery, or (3) both of those things are true and reinforce each other?

   Röviden magyarul:
   Sokkal többről van szó, különösen a “bit”-eken kívül, mondják az ügyészek vagy feljelentők…
   Egy beszélgetés részlete:
   Hayes: szia, Tom vagyok
   Guy: Szia Tom, örülök, hogy találkoztam veled
   Hayes: hajlandó lennél bűnözni az én kedvemért?
   Guy: Oh, természetes, semmi probléma.

   Az újságíró szerint a beszélgetés a következő problémákhoz vezet vissza:
   1.) Ezek a fickók semmilyen mértékben nem ismerik fel, hogy nem is tételezték fel róluk (UBS), hogy mit csinálnak
   2.) A UBS svájci bank kultúrája egyike a teljes TÖRVÉNYTELENSÉGNEK
   3.) Mind a két fenti megállapítás igaz és egymást erősítik

   Üzenem, bár engem is nagyon megvisel, mindenkinek, hogy FEL A FEJJEL!!!
   Ezt mondta az MKB Bankban 1994-ben a svájci főkönyvelő, aki elkészítette az MKB első kontrolling anyagát: Se emberi, se munkakultúrátok nincs.
   Én, aki a külker.-ből estem be a bankszektorba, csak egyetérteni tudtam vel…..valóban nem volt és nincs is.