Kásler Árpád felszólalása a Kúria előtt + ítélethirdetés [Frissítve]

Ma, körül-belül 10:45 kezdettel szólalt fel Kásler Árpád a Kúria előtt:

…és az ítélethirdetés rövid indoklással…

A felvételért köszönet Kovács Sándornak! A Zajszintet igyekeztünk redukálni…

8 hozzászólás a(z) “Kásler Árpád felszólalása a Kúria előtt + ítélethirdetés [Frissítve]” bejegyzéshez

  1. Kedves Árpád köszönöm a kitartásod az igazság oldalán állsz ez adjon erőt neked és mindannyiunknak. A Kúria pedig saját honfitársainak tényleg megadhatná a tiszteletet.

  2. http://www.azenpenzem.hu/cikkek/devizasok-oriasi-valtozas-a-lathataron/1869/

    Van bajban a Kúria.
    Az árrés felszámításának módját megjelölte a Ptk.231.§ára hivatkozással úgy. hogy folyósításkor és törlesztéskor egyaránt az MNB közép árfolyamán kellette volna számolniuk a bankoknak.
    Ez azt is jelenti, hogy elfogadta , hogy nem volt szükség váltani, elegendő volt átszámítani a devizát folyósításkor.
    Pénztartozást adott meg az adósnak a Bank folyósításkor.
    Ezt nehéz lesz megvédeni.
    Ha nem mentünk volna be ,akkor nem adta volna meg nekünk a pénztartozást a Bank?
    A csúnyája.
    És a devizában nyilvántartott pénztartozás kamata?
    2007-ben 2,5 § volt a svájci jegybanki alapkamat, most pedig 0,2 §.
    Mi meg mennyi kamatot is fizettünk?
    6-7-8-9-10 §-ot?
    Akkor mennyi túlfizetésünk is volt, amikor a hitelt bedűtötték?
    Egymillió forint? Kétmillió forint? Három-tíz-húsz millió forint?
    És hogyan is történt a végrehajtásielrendelése?
    Úgy, hogy a felmondást készítő közjegyző nem látott a pénzszolgáltatás nyújtásáról egyetlen pénzügyi bizonylatot sem? De elfogadta a bank által nyilvántartott devizatartozást mint amit végrehajtási kényszerrel kell behajtania a magyar államnak, miközben ezzel az eljárással mentesül a Bank a felelősség alól, és legalizálva van a csaló ügylet ?

    “Ha ugyanezt az analógiát vennék alapul a várható jogegységi döntésnél, akkor a felszámítható kamatok terén is érdekes helyzet állhatna elő. Legalábbis akkor, ha a kamatalkalmazást teljes egészében tisztességtelennek találnák. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat (a svájci frank irányadó kamata 2007-ben még 2,5 százalék volt, mostanra pedig 0,2 százalékra esett)”

    És egy szép esemény:most tudtam meg

    MEGSZÜLETETT HAJNALKA ÉS ÁRPÁD KISFIA , KEVE

    Gratulálok, és jó egészséget kívánok a kis jövevényhez, aki a jót hozza nekünk.

  3. Judit, maximálisan egyetértek a leírtakkal.

    Évekig törvénytelenül szedtek be tőlünk, folyamatosan emelt összegeket, de megtehették ezt azért mert:

    – tévedésbe ejtettek,
    – tévedésben tartottak – ezáltal megkárosítottak bennünket,
    – kihasználták a társadalmi közönyt,
    – és még most is hazudnak, próbálnak mindenkit félrevezetni.

    Itt az ideje minden “devizahitelesnek” végérvényesen felébredni, kitartani az álláspontunk, az egy igazság mellett, s legalább a törvénytelenül követelt összegeket NEM FIZETNI, hisz a BANK TARTOZIK NEKÜNK, mivel ahogy már ezerszer le lett írva; a kölcsönügylet létre sem jött!!!

    A későn ébredés még mindig célravezetőbb, mint az örök álom, mert attól már csak a halál rosszabb barátom…

  4. “Van ahol azt írták hogy ez egy 100ezres törlesztőnél havi ezerötszáz-kétezer forint csökkenést jelent majd. Van ahol azt írták ez semmit nem befolyásol, és nem történt semmi. Mintha mindenki el akarná hallgatni.”

    A Kúria maga az, aki nem mondta ki, hogy az ügyletben nem lett kölcsönadva semmi.
    Emiatt nem számolható fel árrés a nemlétező , de kölcsön jogcímen , kölcsönkamattal követelt ! ! devizára.

    A nemlétező deviza átszámítására hivatkozik, amikor kimondja azt, hogy az árrés jogtalan, mert folyósításkor és törlesztéskor is az MNB középárfolyamán kell számolni a deviza forintban számolt ellenértékét.

    A Kúria nem mondta azt ki, hogy A DEVIZAKÖVETELÉS KÖLCSÖN JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉVEL MAGYARORSZÁG IDEGEN MEGSZÁLLÁSA FOG MEGTÖRTÉNNI .

    A Kúria nem mondta azt ki, hogy Magyarországon a jogtalan mértékű követelések miatt a lakosság jelzálogjoggal és tartozáselismerővel terhelt ingatlan magánvagyona kockán forog, ez által a magyar föld veszélyben van.

    Azaz az árrés jogellenes felszámításának félrevezető indokolásával jogszerűnek mondják ki a kölcsönügyletet, miközben senki nem kapott pénzkölcsönt.
    A forint a deviza ára, a deviza pedig nem lett átadva .

    Árpád által az egész jogügylet volt megtámadva.
    Ő nem azt mondta, hogy az árrés amiatt jogllenes, mert a közép árfolyamon kellett volna számolni .
    Ő azt mondta, hogy az árrés jogtalanul lett felszámítva, mert nem volt mire.

    A Kúria indokolása a magyar nemzet fenmaradását veszélyezteti.

    ÁRPÁD ÁLTAL AZ EGÉSZ JOGÜGYLET VOLT MEGTÁMADVA,

    A KÚRIA ELLENBEN STABILIZÁLNI AKARJA A BANKOK URALMÁT

    NEM FOGJUK ENGEDNI !

  5. Kedves Árpád!
    Minden tiszteletem az Öné. Aki ekkora ellenszélbe is előre tud haladni, le kalappal.
    Valaki leírná pár mondatban ez az ítélet mit is jelent. Mert kb ahány média forrás annyi magyarázatot hallottam olvastam. Van ahol azt írták hogy ez egy 100ezres törlesztőnél havi ezerötszáz-kétezer forint csökkenést jelent majd. Van ahol azt írták ez semmit nem befolyásol, és nem történt semmi. Mintha mindenki elakarná hallgatni.

  6. Ez a mai minőséget vissza lehet vezetni arra a filmre amit A tanú néven ismert című film bemutat,ezzel csak a bíróság és zsebeiket mélyítő elvtársakat és nőket szeretném bemutatni,bár ezt ma már nem kell.

  7. Tisztelt Kúria!

    Köszönjük, hogy kegyet gyakorolt és törvény és jogszabály adta jogon megadta a hozzászólás lehetőségét Kásler Árpádnak. Azt a hangnemet nem igazán kellett volna alkalmazni, amelyet már volt alkalmam tapasztalni más alkalommal is és most is a tárgyalás folyamán.Tudomásom szerint a Kúria egyben a az országunkat képviselő Legfelső Bírósági Hivatal is, és mint ilyen Ön is tisztelettel tartozik az állampolgárok felé, hiszen állampolgárok nélkül senki és semmi nem létezik bármilyen államformában. Mint állampolgárok mi is megérdemeljük a tiszteletet, mi több követeljük az emberi máltóság tiszteletbentartása megillet mindenkit. A felsőbbségi többes hangnem érezhető a hangsúlyozásában, hanghordozásában. Csak ennyit szerettem volna mondani a hallgatóság soraiból. Ha Ön nem tiszteli meg az állampolgárokat, nem várhatja el, hogy az állapolgárok viszonozzák!