A Heves megyei buszsofőr mesébe illőnek találta, hogy korlátlanul tudott pénzt felvenni a bankkártyájával, nem csökkent a bankszámla egyenlege, és a bank minderről mit sem sejtett. Az esetről a 24.hu számolt be részletesen. A devizaalapú hitelesek terhére pedig korlátlanul tudtak előírni tartozást a bankok, az adósok tudta nélkül. A bankok ezt nem találták mesébe illőnek?
Erős a párhuzam a Heves megyei buszsofőr esete és a devizaalapú hitelesek fehérgalléros bankár bűnözők általi lenyúlása között, annyi különbséggel, hogy a buszsofőr esetén technikai hiba történt a bankban, a mi esetünkben azonban törvénysértések sorozata, a bank részéről.
A Heves megyei buszsofőr esetében maga a buszsofőr volt az, aki nem szólt a banknak, hogy korlátlanul tud felvenni pénzt a bankkártyájával, mert sosem csökken az egyenlege, a mi esetünkben azonban a bank volt az, aki nem szólt arról, hogy a hátralékunk egyre nő, annak ellenére, hogy egyre magasabb havi törlesztőt kellett fizetnünk.
A Heves megyei buszsofőrt jogtalan elsajátítás vétségével vádolja az Egri Járási Ügyészség, és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban.
Minderre amiatt került sor, mert a buszsofőr (akit a vádiratban elkövetőnek neveznek), nem jelezte bankja felé, hogy hiába használja a bankkártyáját, nem kopik róla a pénz. A cikkből kiderül az is, hogy az elkövető mintegy 446 tranzakciót bonyolított le, melynek során több mint 7 679 988 forintot használt fel.
Hiba került a bank gépezetébe, amikor a buszsofőr új bankkártyát igényelt a bankszámlája mellé.
” Az ezzel kapcsolatos eljárás során azonban az ügyintéző hibát vétett, ugyanis az új kártyát az elektronikus rendszerben véletlenül nem az ügyfél folyószámlájához, hanem egy devizaátutalásoknál használt technikai számlához kapcsolta.”
Tehát a bank nem vehette azt észre, hogy az ügyfél pénzt vett fel a bankszámlájáról a bankkártyával, mert a bankkártya használata során nem csökkent a bankszámla egyenlege. Míg mindez ki nem derült, a család vígan élt, mint Marci Hevesen…
Csakhogy nekünk, devizaalapú hiteleseknek erről az esetről is eszünkbe juthat valami. Tudjuk azt, hogy a bank devizában vette nyilvántartásba a kölcsönünket, ami eleve jogellenesen történt, hiszen forintot kaptunk. Erről a kölcsön jogcímen történő forintfolyósításról nem kellett számlát készíteni a bankoknak, mert a számlakészítés törvényi előírásai szerint nem kell számlát készíteni olyan áfamentes tevékenységről, amikor a teljesítésről bizonylat készül. Márpedig a bank teljesítéséről elkészült a bankszámla, amelyen egyértelműen látható a hitelfolyósítás jóváírása forintban.
Ezt a forintösszeget azonban nem könyvelték fel a bankok a hitelnyilvántartási számlán, holott a forintfolyósítás volt a bank kölcsönnyújtási szolgáltatása, és ezt aszerint le is kellett volna könyvelni a hitelnyilvántartási számlára.
A Heves megyei buszsofőrről nem tudta a bank, hogy a bankkártyával a bankszámláról rendszeresen vesz fel pénzt, mi, adósok pedig nem tudtuk, hogy nem lett lekönyvelve a hitelnyilvántartási számlára az a pénzösszeg, amit le kellett volna könyveljen a bank: a hitelfolyósításkor folyósított forint. És nem tudtuk nyomon követni, hogy milyen összegű kölcsönhátralékot tart nyilván a bank, mert erről sosem kaptunk kimutatást.
A hitelnyilvántartási számla egy belső számla. Erről semmilyen információt nem adott ki a bank, mindaddig, míg fel nem mondta a hiteleinket.
A bankok a teljes hátralékos tartozásról nem küldözgettek elszámolásokat. Amennyiben elmaradásunk volt, az aktuális elmaradás összegéről kaptunk felszólítást, hogy haladéktalanul fizessük meg. Itt van a mi családunk Erste bankos kölcsönszerződésével kapcsolatosan egy 2010. 04. 02-ai értesítés, amelyben csupán az aktuális elmaradásról tájékoztattak bennünket, azt is devizában, de nem a teljes hátralékos tartozásról:
De a veszélyt nem érzékeltük, hogy nemhogy csökkenne a teljes hátralék, hanem éppen ellenkezőleg, a bank a devizanyilvántartás leple alatt a növekvő havi törlesztők mellett, egyre növekvő hátralékot tartott nyilván, miközben egyre többet kellett fizetni havi szinten. Hiszen a devizaárfolyamok emelkedtek, és még egyoldalú kamat-költség és díjemelések is voltak.
A párhuzam a Heves megyei buszsofőr és a devizaadósok között nyilvánvaló. A buszsofőr esetén nem szólt a banknak a buszsofőr, hogy buli van. A devizaalapú hitelesek esetén azonban iszonyatosan sok adóst érintően, a bankok voltak azok, amelyek nem szóltak az ügyfeleiknek, hogy buli van a banknak.
Mi, adósok arra összpontosítottunk, hogy a havi törlesztő be legyen fizetve időben. Jöttek is a fizetési felszólítások az elmaradásról. A hajszában nem volt energiánk arra, hogy a bankba szaladgáljunk ellenőrizni, hogy a teljes hátralékuk hogy alakul.
Sokan el sem hitték nekünk, A Haza Pártja aktivistáinak, amikor a harcunk már javában folyt, hogy hiába fizetnek egyre többet, egyre többel tartoznak, hiszen elszabadult az árfolyam. A folyósításkori 160 forintos CHF árfolyam 2011-ben már 220-240 forint körüli volt. Négy éven keresztül tartotta is magát, kisebb-nagyobb ingásokkal, egészen a 2014. november 7-ei 256,47 forintos árfolyamig, amelyen forintosították a hiteleinket a Forintosítási törvény értelmében.
MNB árfolyamok 2011-től 2014-ig:
2011. évi MNB CHF árfolyamok:
2012. évi MNB CHF árfolyamok:
2013. évi MNB CHF árfolyamok:
2014. évi MNB CHF árfolyamok:
Mai napon, 2020.02.08-án a CHF MNB középárfolyama 316,94 forint. Ezzel számolhatnának a bankok, ha nem történt volna meg a banki elszámoltatás és az ezzel szorosan összefüggő forintosítás a nyertes Kásler per eredményeként meghozott C-26/13. számú EUB ítélet alapul vételével.
Hajaj. Most akkor mi van? Elkövetők lesznek a bankok, mert eltitkolták az adósok előtt, hogy mennyi az összes hátralékos tartozásuk, s emiatt az adósok nem is támadták meg a szerződéseiket? Ilyen módon a gyanútlan adósok nem is sejtették, hogy a banki követelés nemhogy csökkenne, hanem nő. Az egyre emelkedő havi törlesztő kifizetése mellett nem voltak képben az adósok, hogy mennyi a tartozásuk a banki nyilvántartás szerint, ez pedig késleltette az ellenállásunkat.
Erről a fajta elkövetési magatartásról nem mondható ki az, hogy jogtalan elsajátítás történt? A bankárokról nem mondható ki az, hogy bűnelkövetők? Nem vált tettestárssá a Kúria, amelyik pénztartozássá silányította a banki pénzkölcsönnyújtási szolgáltatást, hogy a jogellenesen felszámolt árfolyamkülönbözettel és a jogellenesen magas hátralékos tartozással ne kelljen elszámoltatni a bankokat? Nem váltak tettestárssá a parlamenti képviselők, mert nem megfelelően hozták meg a devizahiteles törvényeket? Nem váltak tettestárssá a bíróságok és a közjegyzők, akik a végrehajtásokat elrendelik, holott a bankok hajszolták fizetési késedelembe az adósokat?
Várom a pillanatot, amikor azt olvashatom a sajtóban, hogy a bankárok jogtalan elsajátítás vétsége miatt bűnelkövetők.
A devizaalapú hitelesek esetében nem 7 679 988 forintról lenne szó, mint a Heves megyei buszsofőr esetén, aki mesébe illőnek találta azt, hogy mindig van pénz a kártyáján. A devizaalapú hitelesek esetén ezermilliárdokról beszélhetünk, amit jogellenesen felszámoltak a bankok a törlesztőrészletek előírása során mint árfolyamkülönbözetet, és nem is tudhattuk mi, ügyfelek, hogy követelni fogják tőlünk – jogtalanul, a belső titkosan kezelt nyilvántartásuk szerinti árfolyamkülönbözetet is.
T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője