AZ ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET ADÓSRA TERHELÉSE KIESETT – itt a BIZONYÍTÉK
A cikk végén, legközelebbi országjárásom újabb két állomásának időpontjai és helyszínei, Szeghalmon és Szarvason.
A nagyjelentőségű és gyakorlatilag az egyetlen valós és mindenki számára kiterjesztett ügy, a C-26/13. sz. ügy, ami a kásler perként vált ismertté. Aki érti, tíz körömmel kapaszkodik belé, aki nem érti, az vergődik és alaptalanul vádaskodik, vagdalkozik…. A keresetben megtámadtam, a kezelési költséget, az árrést, az egyoldalú kamatemelést és az árfolyamkülönbözet adósra terhelését.
Ebből, mint ismert elsőfokon, az árrést és a kezelési költséget meg is nyertük. Majd a táblabíróság az árrést megerősítette, a kezelési költséget, hatáskörén kívülinek helyezte, vagyis ügyészségre tartózónak, büntetőügynek “sejtette”, mert az is valójában, az egész. Az árfolyamkülönbözet kérdését az elsőfokú bíróság olyannyira kikerülte, mintha benne sem lett volna, megítélve az árrést, mint “kisebb” tételt, amely azért végül igen szépen felkúszott néhány száz milliárd forintra. Viszont egyvalamit ők sem vettek észre, hogy az érrés elválaszthatatlanul egybefonódik az árfolyamkülönbözettel, vagyis minden kölcsönszerződésben azonos szerződési rendelkezésbe voltak foglalva. Ebből az következett, hogy az árrés tisztességtelennek való kinyilvánítása, magával rántotta az árfolyamkülönbözet adósra terhelésének tisztességtelenségét is és az is kiesett a szerződéses feltételből, majd az utóbbit, vagyis az árfolyamkülönbözetet, utólag, jogalkotással, visszaható hatállyal tették a szerződések részévé. Vagyis másszóval, a kásler féle nagyjelentőségű per, nemcsak az árrést, majd ennek folytatásaként a Dh1 és Dh2 alapján az egyoldalú kamatemelést semmisítette meg, hanem az árfolyamkülönbözet adósra terhelését is. Mi erre a bizonyíték? Íme: 2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla a Luxembourgi Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel, amelyből mindössze egyetlen mondatot idézek.
“1) Az Irányelv 3. cikk[ének] (1) bekezdésében írt egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül e[,] és ekként az Irányelv hatálya tartozik e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő az a szerződési feltétel, amely az árfolyamrést és ezzel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt, a szerződések tömegét érintő érvénytelenségi perekre tekintettel végrehajtott jogalkotási beavatkozás következtében ex tunc hatállyal vált a szerződés részévé?”
Tehát mit írt le a Fővárosi Ítélőtábla? Nem kevesebbet, mint azt, hogy az árfolyamréssel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettsége is kiesett, az árfolyamrést és ezzel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt, de azt utólag, “ex tunc” vagyis visszamenő hatállyal a szerződés részévé tették. Hogy kik? Hát a jogalkotók. Mondom leegyszerűsítve.
Orbánék eljátszották a hőst, az ellenzék asszisztálása mellett, mint akik szembemennek a bankrendszerrel és elszámoltatják azokat, az árrést visszafizettetik, de egy fondorlatos aljassággal, átminősítették túlfizetéssé, így csak azok kapták vissza készpénzben, akiknek kifutott a szerződésük, ez sem volt kevés, összesen 300 milliárd forint és kb. 500 milliárdot jóváírtak azok számára, akiknek még nem járt le a szerződésük, vagy a bank időközben felmondta azt és a felfújt lufiból igyekeztek levonni a tisztességtelen tételeket, illetve az árfolyamkülönbözetet visszamenő hatállyal az adósokra terhelték, de hogy eltereljék a bűncselekményükről a gyanút, gyorsan forintosították az akkori árfolyamon, úgy adva ezt elő, mintha eret vágtak volna a bankokon és azok el is játszották a felháborodottakat, holott az árrés perrel bukták az árfolyamkülönbözetet is, még pereket is kezdeményeztek, amit “természetesen” elvesztettek és így megvolt az illúzió, a média tett róla, meg az összes ellenzéki politikus, akik mind megszavazták a Dh2-es törvényt, amelynek alapján érvénybe hagyták a felmondásokat, a tisztességtelen tételek felszámításának ellenére.
Nem is tudom történelmi léptékkel mihez hasonlítható ez az aljas árulása a magyar parlamentnek, a nép és a hatályos törvények ellen cselekedve, a bűnöző bankárok megmentése és a politikai körökhöz szervesen kapcsolódó végrehajtói kizsákmányolás fenntartása okán. A kásler per egyértelműen és bizonyítottan kiütötte az árfolyamrést és az árfolyamkockázatot is, de a klikk összetartott és több mint ötvenezer családtól elvették az ingatlanjukat, gépjárműveket és jövedelmeket tiltottak le. Ezreket hajszoltak öngyilkosságba, százezreket külföldre -a jövedelemletiltások elől-, és csak a Jóisten tudja hány embernek ment rá az egészsége, meg a párkapcsolata, családja. Ezt leszámolás nélkül már nem lehet megúszni. Leszámolás lesz, nemcsak elszámoltatás. Meglátja MINDENKI!
Országjárásom legközelebbi állomásai Szeghalom és Szarvas.
SZEGHALOM, Városi Sportcsarnok (bejárat előtt várakozni, míg a személyzet megfelelő helyre irányít) 2018. december 11. napján 17 óra 30 perces kezdéssel Kásler Árpád a múltról, jelenről és jövőről értekezik. Minden devizahitelesnek ott a helye.
SZARVAS, 2018. december 12. Szabadság út 72. Kezdés 17 óra 30 perckor.
Emberek, hamarosan a végső erőpróbára sor kerül. Mindig ugyanazok jeleskednek, pénzt, időt nem sajnálva. A győzelemhez pénz kell, a háborúhoz pénz kell, sok pénz. Legalább azok, akik készpénzt kaptak vissza a mi munkánk alapján, adományozzanak A Haza Pártjának, hogy az előttünk álló kihívásoknak eleget tudjunk tenni. Eszméletlen nagy teljesítmény áll mögöttünk. Kásler Árpád
A HAZA PÁRTJA
A Haza Pártja OTP számlaszáma:
OTP BANK
Számlaszám:
11733027-21205918
Nemzetközi számlaszám (IBAN):
HU75 1173 3027 2120 5918 0000 0000
SWIFT kód:
OTPVHUHB
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntesse fel: ADOMÁNY
A Haza Pártja PayPal adatai:
E-mail cím:
bank@ahazapartja.hu
Név:
A HAZA PARTJA
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntesse fel: ADOMÁNY