ÍGY HAZUDIK A JOBBIK – Nyílt Levél

 

 

 

 

2 hozzászólás a(z) “ÍGY HAZUDIK A JOBBIK – Nyílt Levél” bejegyzéshez

  1. Ha egy kétoldalú jogi szerződésnek csak egyetlen egy tisztességtelen pontja van, az az egész szerződést tisztességtelenné teszi. Lehet ugyan kijavítani a magyar bíróságok az ilyen szerződéseket, csak hát itt nemcsak az elszámolásról, hanem főként arról van szó, hogy a már korrigált szerződések az árfolyam miatt tisztességtelenek maradtak. Az Erste azt írta a szerződésembe, hogy +/- 15 %-nyi árfolyamváltozás várható, 2008-ban vettem fel és év végéig adtak egy árfolyam-előrejelzést. Aranyos, nem?

    A vételi és eladási árfolyam különbsége az Erste Banknál 5-6 forint volt, Árpád ítélete után a jóváírás az én esetemben azt jelentette, hogy a forintban 6.1 milliónyi folyósított forint kölcsön után (2008) 2010 környékén kemény 400.000 forintot ELŐZETES ÍRÁSBELI értesítés nélkül, mint befizetésemet (ez is csalás) jóváírták. Ezt így meg sem tehették volna, döbbentem olvastam, amikor kértem egy elszámolást, hogy egyszer én befizettem 400.000 forintot, amikor soha nem fizettem be. Nem is értesítettek arról, hogy az Árpád pere nyomán jóváírják a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetet. Ez aztán a tisztességes vállalkozói (a bank is vállalkozás) eljárás.

  2. Az elszámolási törvény meghozatala előtt a Parlament törvénybe hozta, hogy a devizaalapú és forintalapú hitelelszerződésekben mely szerződéses feltételekkel számoltak fel az adósok terhére tisztességtelenül összegeket:

    az árrésről rendelkező szerződéses kikötés és az egyoldalú szerződésmódosításon alapuló kamat-költség.és díjemelések lettek tisztességtelennek megjelölve.

    Ez volt a 2014. évi XXXVIII. törvény, amelyet július 4-én szavaztak meg az országgyűlési képviselőink.

    A szavazás eredménye:

    Szavazási mód Listás
    “Igen”-ek száma 184
    “Nem”-ek száma 1
    Tartózkodások 2
    Összes szavazat 187
    Elfogadás: Elfogadott

    A Jobbik képviselői közül 21-en szavaztak igennel erre a törvényre.
    Köztük Vona Gábor és Z. Kárpát Dániel is ott vannak.

    Hogyan merték ezek után megszavazni azt az elszámolási törvényt, amelyben már nincs sehol leírva, hogy tisztességtelenek ezek a szerződési feltételek?
    Hogyan merték engedni, hogy az adósok kifosztását követően, a felmondott hitelek esetén az azonnal lejárttá tett kölcsönhátralékba számolhassák be a bankok a tisztességtelenül elvett összegeket?

    A tisztességtelenül felszámolt árrés és kamat-költség díjemelések a legrégebben és jogtalanul felszámolt összegek. Ezeket nem lett volna szabad engedni, hogy a bankok egyszerűen levonhassák mint túlfizetést a már felmondott hitelek hátralékos tartozásába, illetve a még fizetni tudó hitelesek havi törlesztő részleteibe.

    A bankok ezeket a pénzeket nem tarthatják meg maguknál, ezeket a pénzeket azonnali hatállyal vissza kell juttatni jogos tulajdonosaiknak.
    A felmondások emiatt örökre érvénytelenek.