A mai napon, 2014. január 14-én, 18:30 órai kezdéssel gyűlést tart A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetősége. Minden tagunkat és szimpatizánsunkat szeretettel várunk Szarvas, Szabadság utca 72. szám alá.
Tisztelettel, Kásler Árpád
„Győzni fogunk, mert olyan elképzelést képviselünk, amely egy közös céllá alakul át, ezért elpusztíthatatlan, valamint visszaadja az emberek önbecsülését, magabiztosságát és az önmegvalósítás reményét, társadalmi osztályoktól függetlenül.”
Kedves Berényi Imre!
Az ismerősödnek nyugodtan vázold az alábbiakat:
1:) Aki áron alul eladta az ingatlanját, az áldozata a pénzügyi intézmények kereskedelmi gyakorlatának. Károsult.
2.) A forinthitel és a deviza alapú hitel konstrukciója nem áll messze egymástól: folyósítva mindkettő esetében forint pénzösszeg lett, törleszteni szerződésenként eltérő ügyleti kamat mellett köteles az adós. (Ez két forinthiteles konstrukció esetében is ugyanúgy elképzelhető, hogy az A pénzügyi intézménynél alacsonyabb a kamat, mint a B pénzügyi intézménynél.) A deviza alapú hitel esetében azonban az ügyleti kamaton felül követelik az adóson az árfolyamrést (eladás-vételi árfolyam alkalmazásával), valamint az árfolyam változásból adódó különbözetet is.
Minden esetben egyoldalúan és akár a szél járásának megfelelően módosíthatták a kamatterheit az adósoknak, függetlenül attól, hogy erre egyébként jogi lehetőségük nem volt meg.
Ha neked választanod kell, hogy melyik a jobb, forint hitelt nyögni hasra ütéssel megállapítható kamat mellett, vagy ugyanilyen hasra ütés szerű kamatok mellett deviza alapú hitelt aminél még az árfolyamrést és az árfolyamváltozásból adódó különbözetet is nyögnöd kell, akkor mit választasz? (Hangsúlyozom felvételkor ugyanúgy forintot kapsz.)
Aki a klasszikus értelemben vett forint kölcsönnel rendelkezik, az ugyanúgy áldozata az egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatnak. Károsult.
3.) Aki nem vett fel hitelt (egyébként jogilag: kölcsönt) az a fentiekhez képest “csak” áttételesen, vagyis közvetve fizeti meg a fentiekből fakadó problémák terheit, például adó formájában. Amíg a többiek ugyanúgy részesei ezen “megoldásként” tálalt kormányzati intézkedéseknek, vagyis az adóforintok felhasználásának (az ő adójukból is ugyanannyi kerül elvonásra), addig a hitellel nem rendelkezők nem kell viseljék az egyéb pénzügyi intézmények kölcsön követeléséből fakadó terheket. Ellenben az esetükben – szemben a többiekével .- egyértelműen igazságtalannak tűnik, hogy egyáltalán részt vállaljanak a fenti kereskedelmi gyakorlat okozta terhek viseléséből. De a lényeg itt, hogy a többiek esetében is igazságtalan, még ha az ő esetükben nem látszik ennyire egyértelműnek is elsőre. Igazságtalan ugyanis:
– a nem objektív, arányos egyoldalú kamatemelés
– az árfolyamrés alkalmazása
– az árfolyamváltozás követelése, noha devizát soha kölcsön nem kaptak.
A hitellel nem rendelkezők vannak a legkevesebben, de nekik kellene a legjobban látniuk, hogy ennek a fajta kereskedelmi gyakorlatnak ők ugyanúgy igazságtalanul lettek áldozatai, mint a hitellel rendelkező társaik.
Nem a szintén áldozat – csak közvetlen érintett – kölcsönfelvevők tehetnek arról, hogy egy nem érintett csoport is érintett lett, hanem azok, akik:
– adóforintokat használnak fel, hogy a fenti jogtalan követeléseket kielégítsék
– akik a fenti kereskedelmi gyakorlatot elkövették és mai napig hibátlannak igyekszenek láttatni.
Aki tehát nem rendelkezik semmilyen kölcsönnel, az ugyanúgy: károsult.
4.) Kifizetni csak a jogos követeléseket kell és szabad, a jogellenes követeléseket nem.
5.) A két deviza alapú hiteles esetében teljesen mindegy a kölcsön összege, mert az csak a terhek nagyságát határozza meg. A nagyobb kölcsönösszeg esetében a terhek is magasabbak. A jogos és jogtalan terhek is ugyanígy aránylanak. Annak a nyakából tehát akitől több jogtalan terhet követelnek, fajlagosan több teher kerül le, de arányosan nem. Csak a példa kedvéért, ha kötünk egy 10 millió forintról szóló kölcsönszerződést és x év alatt visszakövetelsz 15 millió forintot, akkor a körülményeid változása miatt nem követelhetsz végül 25 millió forintot, mert közben felment az arany ára, vagy az olajé…stb. 15 millió forintot követelhetsz tőlem. Az, hogy időközben úgy változtak a körülmények, hogy a visszakapott pénz nem fedezi a forrásodat, az a te hibád. Te mentél bele, hogy olyan ügyleti kamatokkal nyújtasz kölcsönt, aminek a végén 15 millió forint jár vissza. Te ítélted úgy meg, hogy x év után ez neked elegendő kamat.
Vannak olyan objektív körülmények, amelyek változása esetében lehetőség van, hogy a kölcsönnyújtás elején megállapodjunk a majdani esemény bekövetkezésekor történő kamatváltoztatás lehetőségében. Ezeknek azonban vannak korlátai, olyan szerződés nyilván érvénytelen lesz, amelyik lehetővé teszi számodra hogy változtassa kamaton olyan esemény bekövetkezésekor, amit magad idézel elő. (Ettől kell objektív legyen a körülmény, független a felektől, ne tudjanak ráhatni.)
A szerződések semmissége, érvénytelenítése nem jelenti azt, hogy amit felvett kölcsönösszeget azt elengedik. A felek közötti pénzmozgások azonban fajlagosság alapján kell elszámolásra kerüljenek. Ha kölcsön kapott valaki 10 millió forintot, visszafizetett 5 millió forintot, akkor az elszámolás alapja ezen összegek különbsége + kamatok kell legyen.
Az beláthatatlan következményekkel jár, hogyha megengedjük, hogy valaki úgy végezzen pénzkölcsönnyújtást hogy valójában nem azt az összeget kell rendelkezésre bocsájtsa, amiben a felek megállapodtak, hanem egy átszámított összeget.
Állítom, hogy a deviza alapú jogügylet soha nem felelhet meg a pénzkölcsönnyújtás szabályainak, még ha azt jogszabályba is foglalja a jogalkotó. Miért, ha holnap jogszabályba foglalják, hogy a rablás jogszerű, akkor onnantól már rendben van, addig meg elítéljük?
Pénzkölcsönnyújtásnak ugyanis az a feltétele, hogy a rendelkezésre kell bocsájtani a meghatározott pénzösszeget, aminek csak egyféle pénzneme lehet, amit a felek kikötöttek. Ez nem pénztartozás, mint ahogyan a Kúria mondja. A napnál világosabb, hogy nem pénztartozást fizet meg a pénzügyi intézmény, hanem pénzkölcsönt nyújt.
T.Berényi Úr !
Amennyiben még mindig nem érti a lényegét a devizahiteles csalásnak, akkor már régen rossz, írom ezt úgy, hogy nem akarom megbántani.
További jó tájékozódást.
Ha számszerűsítenénk a külföldre menekült dolgozókat, az öngyilkosokat, a tönkrement családokat ,életeket, akkor még a bankoknak kéne itt fizetni nagyon sokat. Nem is tudnának annyit . Itt már rég nem arról van szó hogy a bankok itt mennyit követelhetnek. Ezek már semmit sem.
Kedves Imre.
A bankok bűncselekményt követtek el. Az adósokat tévedésbe ejtették. Hamis jogcímen, kölcsönként adtak pénzt, ami nem kölcsön a magyar törvények szerint. Ezt a regnáló bal és jobboldali kormányok támogatásával tették. Aki aggódik a tartozások eltörlése miatt az azt értse meg, hogy a bűnöző rendszer le lesz váltva. A bűnözők szerződéseire pedig nem lehet jogot alapozni. Akkor sem ha emiatt a bűnozőnek mondjuk keletkezik némi anyagi kár. Pl azt sem kapja vissza adott esetben, amit adott. Nem jött be a mutatvány
Tiszteletem !
Lehet nem jó helyen írom ezeket, egyelőre nem találtam meg a fórumot ahol kérdéseket tudok feltenni….
Ismerősöm kérdezte a programmal kapcsolatban, nem tudtam mit mondani Neki…….
” csak egy kérdés Imikém! Aki áron alul megvált a lakásától a devizahitel miatt s mindent kifizetett, vagy aki most is fizeti a forinthitelt, netán nem vett fel hitelt, akkor ezek is fizessék meg a devizahitelseket? mert valahonnan fizetni kell, ill. ha netán a jóisten mindent kifizet, akkor is a devizahitelesek járnának jól. de nézzünk két devizahitelest, egyiknek van 2 millió tartozása a másiknak 10 millió. akkor, ill ekkor is az jár jól akinek több hitele van? tehát az egyszerű eltörlés és a tiszta lap mindenkinek jelszó hamis és rossz.”
Kérem a segítségeteket abban , hogy meggyőző választ tudjak adni Neki.
Sziasztok, Berényi Imre