Több mint kettőszáz fő részvételével, közel kilenc órát tartott a Gyulai tanácskozás. Meghatározásra került egy rövid távú (RTP) és egy hosszú távú program (HTP).
A RTP megoldása nélkül, ami a „devizahitelesek” kifosztásának megállítása, nem beszélhetünk a HTP megvalósíthatóságáról, ami nem más mint az ország politikai, gazdasági és társadalmi egyensúlyának, a történelmi Alkotmány jogfolytonosságának a helyreállítása.
Tizenöt megye képviselői kiválasztódtak, akik megszervezik a saját megyéjükön belül minden településen az alapszervezeteket. Ők képezik a valós „háttérhatalmat” akik lehetővé teszik az országjárást, amely a nemzet ébresztésére és egyesítésére jön létre, majd annak végezetével megtartásra kerül a Nagy Nemzetgyűlés.
Elfogadásra került az is, hogy a hitelesek problémájának megoldása nem elégséges, hiszen annak gyökere a politikai és gazdasági „elit” maffiaszerű összefonódásból adódik. Ez a réteg, az országot és annak állampolgárait szabad prédának és szabad rablóterületnek tekintik. Éppen ezért a hosszú távú program megvalósítása nélkül, mindig vissza fog köszönni valamilyen formában az emberek kifosztása.
A tanácskozás egyik legfontosabb pontja, a közös álláspont kialakítása volt. Mert mindaddig amíg a civilek százan száz félét mondanak addig komoly és gyors átütő siker nem fordulhat elő. Éppen ezért 15 megye képviselői elfogadták azt az álláspontot, hogy az adósoknak devizatartozásuk KÖLCSÖN JOGCÍMEN nem áll fenn. Devizatartozásuk adásvétel jogügyletéből állhatna fenn, de annak nem írtak alá. A követelt kölcsönösszeg nem került kifolyósításra, a deviza ellenértéke került kifolyósításra, de ebben az esetben a deviza, a hatályos törvények alapján nem lehet kölcsönösszeg.
Éppen ezért, a jövőben azok akik azt vallják, hogy az árfolyamra igényt tarthat a bank, vagy azt hogy 15%-ig emelkedhetett volna az árfolyam stb. nem a célt, nem az összefogást, a kritikus tömeg létrejöttét szolgálják. Ezek az emberek nem ismerik sem a Ptk, Hpt. és Számviteli törvény idevonatkozó rendelkezéseit.
Mozgalmunknak nevet kellett adni, felmerült a Rendszerváltó Mozgalom, majd a Mozgalom a Történelmi Alkotmány Helyreállításáért. Végezetül Szeged városának küldöttjétől jött a javaslat, amelyet több mint kettőszáz ember örömrivalgással elfogadott. Országjáró mozgalmunk neve:
„A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM”.
A Magyarok Szövetségének (MSZ) képviselője, a szövetség elnöke ott helyben kinyilatkozta, hogy az MSZ csatlakozik a mozgalomhoz.
Örömteli érzés volt ennyi jó magyar emberrel együtt eltölteni egy napot, amely nagyon gyorsan elillant. Végezetül, László Andrea énekesnővel együtt énekelte és tapsolta mindenki, hogy a Haza Nem Eladó.
Köszönöm a résztvevőknek, hogy köztük lehettem. A munkát folytatjuk a győzelemig, majd utána megpihenünk és átadjuk a stafétát az arra érdemes utódoknak.
Kásler Árpád
Kelt: Gyulán, 2013. 05. 19.