A FŐTANÁCSNOK SZERDAI ELŐTERJESZTÉSE A KÁSLER-PERBEN
“Uniós fronton is tartogat érdekességet a hét. Az Európai Bíróság a főtanácsnok szerdai előterjesztése után akár egy hónapon belül meghozhatja döntését a Kásler-ügyben.”
A FŐTANÁCSNOK A HATÁLYOS MAGYAR JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN NEM DÖNTHET MÁSKÉPPEN, MINT HOGY JOGELLENESEN VOLT FELSZÁMOLVA AZ ÁRFOLYAMRÉS A DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉSEK ESETÉN.
Ennek az az oka, hogy nincs arra módja a Banknak, hogy az árrést felszámíthassa kölcsönnyújtás esetén, mert a kölcsönnyújtásról rendelkező jogszabályok kötelező jelleggel rendelkeznek arról, hogy a kölcsön jogcímen követelt pénzösszeget a Hitelező Bank az Adós rendelkezésére kell hogy bocsássa.
A devizában meghatározott pénzkölcsön összegét csak konverzióval lehet forintban rendelkezésre bocsátani,
ELLENBEN A KONVERZIÓ NEM RÉSZE A KÖLCSÖNNYÚJTÁSNAK,
s ezért a folyósításkori árfolyam nem tud árrést képezni a törlesztéskorival, hiszen a deviza maga átadottnak minősül, a konverzió már másik gazdasági esemény.
A Kásler-perben támadott árrés, ezért tökéletes bizonyítéka annak, hogy az árrés azért merül fel az ügyleten belül, mert az ügylet nem kölcsönnyújtás, hanem a devizával történő kereskedelem.
A deviza beszerzése a futamidő alatt történik magától az Adóstól.
A Bank a beszerzéskori vételi árfolyamtól eltérő árfolyamon számítja fel a deviza árát, amikor az Adós törleszt.
Miközben devizakereskedelemnek tekinthető a vételár folyósítása ellenében történő devizakövetelés, a Bankok hiteltartozásként könyvelték fel a követelt devizát, s erre alapozva kamatot is felszámítanak az át nem adott, nemlétező devizaösszegre.
A kereskedelmi árrésről ki kell mondja az Európai Bíróság Főtanácsnoka, hogy az nem más, mint a devizakereskedelem bizonyítéka, s ezért csak jogtalan lehet!
A HAZA NEM ELADÓ!
Az örömöt adó, emberi élethez mindenkinek joga van!
http://www.napigazdasag.hu/europai-birosag-vizsgalhato-az-arfolyamres-tisztessegtelensege/
A cikk :
Európai Bíróság: vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége
szerda, 2014 február 12
Helyt adott egy magyar panaszos beadványának az Európai Bíróság, így a hazai bíróságok vizsgálhatják a davizaalapú hitelezésnél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségét. Ezzel támaszt adtak a magyar Alkotmánybíróságnak, amelynek szintén állást kell foglalnia a kérdésben.
Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő – állapította meg Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.
A főtanácsnoki jogi szakvélemény szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők – és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.
Az Alkotmánybíróság (Ab) is foglalkozik a kérdéssel, keddi teljes ülésén tárgyalt a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról, de még nem született meg a határozat – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára. A devizahitelekkel kapcsolatos indítványt az Ab január végén tárgyalta meg először.
A kormány még november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel. A többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá azért, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.
A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.
A Kúria polgári kollégiuma december 16-án jogegységi határozatban mondta ki egyebek mellett azt, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt.
Az elérhetőségem:
dsupinjudit@gmail.com
06 70 773 5698
Ezek törvényesen nem fognak tudni velünk semmit tenni.
Egyetlen érvük sem fogadható el, de ha az emberek nem látják be, hogy
mekkora a baj, nem tudunk rajtuk segíteni.
Csak remélhetjük, hogy a rémálom véget fog érni ,
Mindenkit kérek arra, hogy a saját kerületében a jelölteket keresse meg,és írja alá az ajánlószelvényét, és ha van rá lehetősége,segítse neki összeszedni az ötszáz aláírást !
Kedves Judit remélem ezt ők is így gondolják és így is nyilatkozzák majd.
Ha lehet akkor elküldhetné az elérhetőségét.
tfbkft@freemail.hu
Van néhány kérdésem.
Köszönöm