Lesz mit visszaállamosítani…pontosabban a Szentkorona birtokába visszahelyezni

„Az állami földaukciók miatt most mindenki azt figyeli, vajon mekkora területekre teszik rá a kezüket különböző fontos emberek és családtagjaik. Bár a hivatalos indoklás szerint az egész akció célja a helyi kis- és középgazdaságok földhöz juttatása, a valóságban azt látjuk, hogy sokszor nagy darab birtokok kerülnek olyanokhoz, akiknek már eleve hatalmas területeik voltak.

Így történt ez Mészáros Lőrinc esetében is Fejér megyében: felcsúti polgármester és nagyvállalkozó, valamint a felesége és a lányai összesen 1391 hektár földet vásároltak az árveréseken 1,9 milliárd forintért még január elején. Nem kell aggódni a Tiborcz-család megélhetéséért sem, a miniszterelnök veje jutányos áron jutott közel 300 hektárhoz. Nem is beszélve Lázár János rokonságáról, akik a legújabb számítások szerint több mint háromnegyed milliárd forint értékben, 505 hektárnyi földet vásároltak fel.

De nem csak politikusok és hozzátartozóik jártak feltűnően jól. A legutóbbi körös földárverésen felbukkant néhány, eddig kevés figyelmet kapott nagy szereplő, akik nem valószínű, hogy gazdálkodni terveznek a frissen szerzett birtokukon. Egy frissen alakult kft. tulajdonosai összesen rögtön 901 hektárt húztak be Fejér megyéből 1,5 milliárd értékben, a megszerzett területekre azonban egy másik cégnek érvényes bérleti szerződése van 2051-ig.

Több mint félezer hektárhoz jutott egy fiatal budapesti testvérpár is, akiknek nincs gazdálkodó múltjuk, viszont rokoni kapcsolatban állnak egy sikeres üzletemberrel, aki többek között az Eximbank felügyelőbizottságának is tagja. Ők, és még néhány sikeres licitáló is feltűnően nagy területet nyert a megyében, volt aki 200 hektárral többet annál, mint amit a törvény szerint meg is tarthat. A nyertesek egy részében közös pont, hogy mind Leisztinger Tamás agrárbáró érdekkörébe tartozó cégek által bérelt földeket vásároltak meg. forrás index.hu

A szentkorona – eszme mai aktualitása

“Az ősiség (avicitas) törvénye sem más, mint a Szent Korona tulajdonjogát biztosító rendelkezés. , vagyis hogy a birtoklás joga egy-egy nemzetségtől a nemzetség kihalása után, esetleg a korona iránti hűtlenség esetén visszaháramlik a Koronára.

Manapság, a földtörvény és a külföldiek lehetséges földtulajdon-szerzése körül fellángoló viták kapcsán mindenképp meg kell jegyezzem, hogy Magyarország területén idegen állampolgár nem bírhatott földtulajdont. A betelepítettek honosítása, vagyis az indigénák befogadása gyakorlatilag a Szent Korona hatásköre volt, hiszen a Szent Koronának tett szolgálatokra hivatkozva kérhette a király azt az országgyűléstől, s az ilyen módon honosított egyén így jutalomképpen honosított és megadományozott tagjává is vált a Szent Koronának, s esküje szerint „az országból annak semmi várát és részét nem fogja elidegeníteni, sőt minden igyekezetével azon lesz, hogy az elidegenítetteket visszaszerezze.”

Ez, valamint az ősiség törvénye egyértelműen védte a magyar földtulajdont.

Amíg a szentkorona – eszme érvényben volt, értelemszerűen nem csupán a földtulajdon, hanem a manapság elidegenítésre, sőt, külföldi kézbe kerülő kerülő stratégiai iparágak vagyonával kapcsolatos jogok is a Szent Korona tulajdonjogának elidegeníthetetlen részeit képezték, (pl. bányaművelés, bányakincsek), s ha a korona – tan érvényben lenne, ezekre az elidegenítésekre semmiképp sem kerülhetett volna sor. Ma értelemszerűen ebbe a körbe tartozna a vízkészlet, továbbá az energiaipar, valamint még több, az elmúlt évtizedekben elidegenített kincs és ágazat.

A fentiekből mindenkinek nyilvánvaló lehet, hogy mindez ma igenis nagyon időszerű, sőt, korszerű.

Kocsis István műveiben példák sokaságát felsorakoztatva mutatja be,hogy a Szent Korona megbecsülésével a magyar történelemben semmi nem vetekedhet.  Rámutat, hogy a Szent Korona tana megőrző erejévé vált a magyar alkotmánynak, államiságnak, s meghatározójává a magyar közjogfejlődésnek, s jelentősége mindig akkor volt a legnagyobb, amikor a magyarság történelme folyamán nehéz helyzetekbe került.

 Rámutat, hogy azért is jelenthetett a szentkorona-tan összetartó erőt, mert sosem az alattvalói tudatot, hanem a Szentkorona – tagság közjogi fogalma által meghatározott felelősségérzetet, valamint az egyenrangúság és a méltóságteljes magatartás kultuszát erősítette, mert az országlakosi magatatartásban a mellérendelés és nem az alárendelés elvének az érvényesülését segítette elő.”

Forrás:http://www.hunbaba.com