Év eleji támadások (kiegészítve*)

csasztiAkinek bármiféle ügye van folyamatban akár bankkal, akár mással, amiben hosszú ideje “csend van”, számítson rá, hogy az új év első két hónapjában nagy valószínűséggel meg fogják vele találni.
Gondolok itt most elsősorban a már hosszabb ideje felmondott banki szerződésekre, és egyéb jogcímen fennálló követelésekre, amelyekben még nem került sor semmiféle behajtási cselekményre. Januárban és februárban újult erővel lépnek akcióba a követeléskezelők és végrehajtók, meg a magyar állam egyéb pénzbehajtó szervei.
Különösen most, hogy a bankok a Kúria döntését számukra kedvezőnek értékelik, nyilvánvalóan fel fogják pörgetni nem csak a szerződések felmondását, de a már felmondott szerződések “mobilizálását” is.
Az év eleje a végrehajtások, inkasszók, letiltások ideje.
Ettől nem szabad megijedni, mert jelenleg ilyen világot élünk, és egyre többen kerülnek ebbe a helyzetbe. Viszont fel kell rá készülni!
Aki tudja, hogy számíthat ilyesmire, haladéktalanul kezdje meg a vagyonkimentést. Semmi olyasmi ne maradjon a nevén, amire az uzsorások, vagy a hazaáruló hatalom ráteheti a kezét. Amit lehet, át kell íratni más nevére, el kell ajándékozni olyasvalakinek, aki (egyelőre) nem érintett a történetben. És ugyanezt tegyék az adóstársak, kezesek is, ha vannak.
És mindezt azonnal!

*Kiegészítés: Sokan nem tudják, de a pénzforgalmi számlán (bankszámlán) kezelt jövedelemnek végrehajtási szempontból nincs eredete. A végrehajtó inkasszót tetet az adós nevén lévő bankszámlára, és nem köteles utánanézni, hogy oda milyen jogcímen érkezik pénz. Így bizony el lehet veszíteni a már letiltással terhelt jövedelem maradékát is, ha a munkáltató utalással fizeti, valamint az amúgy védett jövedelmeket is, mint családi pótlék, gyerektartás, árvaellátás…
Tehát akit végrehajtás alá vonnak, felejtse el a saját bankszámlát addig, míg tart az eljárás, mert kellemetlen meglepetés érheti.
Készpénzben kell kérni mindent, vagy más, megbízható személy nevén lévő számlára utaltassunk.

Apropó, adóstársak, kezesek…
Ahol ez még nem történt meg, bizony bennük is tudatosítani kell, hogy egyetemleges adósnak számítanak, és végrehajtás esetén ugyanúgy úszik mindenük nekik is. Sőt, a végrehajtónak, épp azért, mert a készfizető kezes, és az adóstárs is egyetemlegesen felel, még csak sorrendiséget sem kell tartania. A szerződésben minden adós-adóstárs a lakóhelye szerint illetékes végrehajtókhoz kerül, és az eljárás személyre szólóan, külön folyik mindegyikük ellen.
Akkor is fogjunk össze, ha időközben megromlott velük a kapcsolatunk, vagy egyáltalán nem is tartjuk azt. A rokoni, vagy egyéb kapcsolattól függetlenül az adóstársak, kezesek bizony sorsközösséget alkotnak az adóssal, ezt tudomásul kell venni. Teljesen mindegy, milyen viszonyban vannak egymással, a baj közös. A vagyonkimentést nekik is el kell végezni, és célszerű egymással együttműködni a továbbiakban is, mert senkinek nincs kibúvó, aki szerepel a szerződésben.
Ha például valamelyikük pert indít, és a szerződés semmisségére hivatkozik, a bíróság perbe fogja vonni az adóstársakat is. Enélkül a per sem fog megindulni.
Fel kell tehát hagyni azzal a gyakorlattal, hogy atomizálva élünk, a problémáinkat titkoljuk, szégyelljük, és  próbálunk a látszatra adni.

Kúria ide vagy oda, jelen pillanatban a bankokra csak a bíróságok határozatainak van kényszerítő ereje. Lehet vitatni, levelezni, fenyegetőzni,sőt, érdemes is. Időt lehet vele nyerni. De ez nem megoldás.
A polgári per is csak részben lehet megoldás, bár a tétlen megadásnál mindenképpen jobb.
Csalás történt, és a csalást a rendszer folyamatosan, újra és újra legalizálja.
A rendszer áruló mivolta pedig politikai kérdés.
Jelen pillanatban nekünk időre van szükségünk. Talpon kell maradnunk, hogy a politikai küzdelmet meg tudjuk vívni. A talpon maradáshoz pedig mindenkinek küzdeni kell minden elérhető eszközzel.

Legyünk erősek lelkileg, és ne hallgassunk a tartalmatlan szirénhangokra, amelyek eltántorítanak. A rendszer önmagát sosem fogja leváltani, ezt nekünk kell megtenni, együtt.
Ehhez kell egy élcsapat, aki ott lesz a Parlamentben.
Aki a Haza Nem Eladó Mozgalmat a párttá alakulás miatt szidja, attól csak kérdezzük meg, hogy ő mit tett eddig, és milyen eredménnyel, amit eddig mi nem tettünk meg? Ha pedig van jobb ötlete, miért nem csinálja?
Nem fognak tudni rá válaszolni, ugyanis senki nem tud csinálni semmit azon kívül, amit mi is megtettünk már eddig.
De nem is kell válaszolni.
Ugyanis a beszéd ideje lejárt. Az út adott. Nincs már miről beszélni a “technikai részleteken” kívül. Inkább adjunk hálát az égnek, hogy nem két-három év múlva lesznek a választások, hanem van esélyünk pár hónapon belül kiállni az ország színe elé. Ahol már nem lehet elhallgattatni minket.
Minden egyéb, teoretikus dolgon túl vagyunk.

Ez a Mozgalom nem csak a miénk, hanem mindenkié, aki azonosulni akar és tud a megfogalmazott célokkal. Aki pedig sajátjának érzi, az támogassa is, hisz róla szól!

Mert a Haza és az Emberi Élet nem eladó, semmi pénzért!

11 hozzászólás a(z) “Év eleji támadások (kiegészítve*)” bejegyzéshez

  1. Navracsicska azt nyilatkozta mostanság, hogy a devizahitelesek gondját jogérvényesítéssel nem lehetett megoldani ezért jogalkotással kell.
    Hogy is van ez kérem szépen?
    Jogérvényesítés= egyenlő a meglevő szabályok , rendeletek , Tv.-ek érvényre juttatása, betartatása.
    NEM VOLT SIKERES!!!
    Jogalkotás= újabb szszabályok , rendeletek, Tv.-ek megalkotása.
    Ezeket ugyan ki fogja érvényre juttatni?
    Aki a korábbiakat sem? Vagy a bankároknak kedvező szabályozók születnek és akkor nem is kell semmit tenni.
    Ha ez megtörténik akkor annál lejjebb már nem lehet semmi., mert az már a pokol mélységes bugyra lesz.
    Akkor majd jól rájuk csukjuk az ajtót.

  2. Navracsicska mostanság nyilatkozta, hogy jogérvényesítés nem hozott eredményt ezért jogalkotással kell megoldani a devizahiteleek helyzetét.
    Hogy is van ez kérem? Jogérvényesítés= egyenlő a meglevő Tv.-eket alkalmazzuk.
    NEM SIKERÜLT!
    Akkor jöhet a jogalkotás!
    Jogalkotás= Tv hozás. Bravó!
    És ki fogja az új Tv.-eket jogalkalmazni? Ja és Jogérvényesíteni?
    Ez itt a nagy kérdés?
    (Ha az elözőeket nem sikerült ,az újakat majd igen?) Igen, ha a bankároknak az érdekeit képviseli majdan.
    Ennél lejjebb már nem mehetnek, mert ez a pokol legsötétebb bugyra lesz. Mi meg majd jól rájuk zárjuk az ajtót mindenkire aki ebben részt vett.

  3. Magyarországot kirabolták (ezt tudjuk) – itt vannak a tények…
    Az Állam adósság két és félszeresét, 242 millió dollárt kilopták az országból.

  4. Az én álláspontom az, hogy kell és lehet perelni, míg nem történik meg a teljes hitelállományra vonatkozóan a csalás kimondása.
    De kizárólag támadni szabad .
    Nem semmisség kimondását kérni, mert ezekre a szerződésekre alapozva , tévedésbe ejtve az Adóst, és hivatkozva a szerződés tárgyára, kölcsön jogcímen követelnek az adóstól olyan pénzösszeget megfizetni kamattal, ami soha ne létezett.
    A Kúria döntése alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a Bankok nem bocsátották rendelkezésünkre a devizát, hiszen a Kúria kimondta, hogy a devizakötelezettséget forintra átszámítva, pénztartozás gyanánt adták át a Bankok az Adósnak.
    A Kúria nem a kölcsönnyújtás törvényhelyének rendelkezése szerint ítélkezett a bankok kötelességéről . A Kúria nem teheti meg azt, hogy a pénzkölcsönnyújtástól eltérő törvényhely rendelkezése szerint számoltassa el a Bankokat.

    Ha nem történt eddig pénzkölcsönnyújtás, akkor most már történjen meg !

    Követelni kell fizetési meghagyással a deviza rendelkezésre bocsátását késedelmi kamattal együtt!

    Elég a passzív semmisségi perekből , az érvénytelenség kimondásának kéréséből, az egyedi esetben fellelhető pitiáner hibákra hivatkozásból!

    Követelni kell a Bankokon, hogy adjanak pénzkölcsönt, és akkor lehet nagy a szájuk!

    Az Alkotmánybíróság hiába fog a szerződésekbe alkotmánysértésre hivatkozva beavatkozni .

    A pénzkölcsönnyújtás törvényhelyei világosan fogalmaznak.

    A szerződésre alapítva pénzkölcsönnyújtásként könyvelték fel a Bankok a saját teljesítésüket, miközben igazolható, hogy nem keletkezett meg senkinek sem a kölcsöntartozása, mert nem a megfizetni követelt devizaösszeget bocsátották az adós rendelkezésére, hanem a devizakövetelés árát.
    A kapott forint nem devizából lett konvertálva,bizonylata nincs a konverziónak tehát nincs devizaalapja az ügyletnek.

    Ezt nem lehet eltüntetni, a bizonyítékainkat a bankszámla kivonatainkon szereplő forintösszegek, és a hitelnyilvántartási számláinkon szereplő sosem létezett , csak kölcsönként megfizetni követelt devizaösszegek igazolják.

    Csak akkor van esélyünk,ha aktívan támadunk. A törvény minket igazol.
    Ezek a szerződések csalásra lettek felhasználva, ezért nem megsemmisíteni kell őket, hanem vagy feljelentést tenni, vagy követelni , hogy az eddigi követelés jogalapját a deviza valós rendelkezésre bocsátásával tegyék utólag jogossá.

    Immáron a teljes bírói testület be lesz vonva , az Alkotmánybírósággal együtt a Bankok védelmébe.
    Félnek. És van rá jó okuk.

  5. Számíthatsz rám!

    Csend van múlik az idő,
    ne számíts rám szép jövő.
    felőrölt a múlt,
    a hitel fejemre hullt.
    S midőn már mindenem fáj,
    erőre kapok ha muszáj.

    Szedem a “motyómat,” indulnék,
    de az uzsorás hamarabb lép.
    Egyetemlegesen,
    vele nem egyezem,
    mégis elviszi röpke életem.

    Ismét csend méla bú,
    induljon hát háború.
    Elvenni az otthonom,
    talán mégsem hagyhatom.

    Írnom kell, nem írni kár,
    kódol az agy, jár a száj.
    mért menne el mellettem az uszály?
    felszállok,legyen hát viszály.

    Nem lehetek apróban képtelen,
    ha a világ oly nagy végtelen.
    A gondolat se lehet parány,
    az univerzum taván.
    Szárnyalni, repülni akarok,
    bolygót, földet felfogatok.

    S nem állhatnak elém,
    keskeny utcák terén,
    mert nekem az nagyon apró,
    naivaknak, nem adósoknak való.

    Ha nem érem el célom,
    akkor is a céltáblát célzom.
    Alkotok valami szépet,
    utódoknak értéket,emléket,
    amiért hálásak lesznek,
    lehet élet céllukká tesznek.

    Mégis csak számíthatsz rám,
    A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM oldalán.
    Mert holnap is fontos lesz a szó,
    A HAZÁM-HÁZAM NEM ELADÓ!

    Györgyi
    2014. 01. 03.

  6. Újabb “megdöbbentő” tények láttak napvilágot az OTP háza tájáról…
    Véleményem szerint ez már tényleg a végjátszma!!!

    Dr. Léhmann György leveléből:

    Dohányon vett bírók?

    Voltam már életemben – mint minden ember – olyan helyzetben, hogy szerettem volna a velem történteket elfelejteni, másnap úgy ébredni, hogy csak rossz álom volt az egész – de másnapra kiderült az, hogy sem nem az álom, sem a felejtés nem segít – a valóságot éltem át.

    Így vagyok az alábbi üzenetben írtakkal is:

    From: ………..[mailto:……………….@gmail.com]
    Sent: Monday, December 30, 2013 4:14 PM
    To: Dr. Léhmann György
    Subject: Devizaalapú hitelezés:Járai: “alapvet˝o a pénzéhes magyar bankárok felel˝ossége”. Hvg.hu, 2009. URL Beérkező levelek x

    Tisztelt Léhmann dr!

    Tudom nagyon sok a munkája! Mégis szeretnék Önnel közölni több dolgot,ami a mellékletekben van és azon kívül még egy olyat ami soha nem volt publikus és nem is sokan tudtunk róla,még a banki hitelintéző mobilbankárok sem.:
    2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak ÖNRÉSZ nélkül, a bank teljes 100% hitelt nyújtott nekik, állami támogatott kamatokkal.
    A BÍRÓK is részesei voltak ennek csak Öket mint VIP ügyfeleket a Bankok belső
    központi vezetői keresték fel,és a Bírók hiteleit csak Ők értékesíthették!Elsőként az OTP volt a kiszemelt, erre, a többi bank kevésbé: Én mobilbankárként dolgoztam az UNICREDIT Banknál ebben az időben, és véletlenül hallottam róla, valaki engem akart elküldeni egy Bíróhoz, de aztán lefújták… mintha nem történt volna meg a hitelfelvétel, csak később véletlenül jöttünk rá, hogy a KP-i vezetők intézték el.

    Horváth András féle nyomozati eljárások ismeretében az ilyen fajta tájékoztatás közreadását kétszer is illik mostanában meggondolni, ezért igyekszem a Fővárosi Ítélőtábla által jóváhagyott alábbi Törvényszéki megállapítások alapján véleményemet kifejteni:

    Kis János azt állította, hogy Polt Péter “Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.”

    A Fővárosi Törvényszék 2012. június 25-én első fokon már elutasította a felperesek keresetét, amely ellen a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter fellebbezett. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.

    Ezt az első fokú ítéletet helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla, és a felpereseket kötelezte a perköltség fizetésére.

    Ennek meg felelően politikai véleményt fogalmazok meg azzal, hogy véleményem szerint a részemre üzenetet küldő levelezőm igazat mond az üzenetében akkor, amikor azt állítja, hogy

    – 2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal annak ellenére, hogy átlagpolgároknak tekinthető fiatal házasok, vagy gyermekeket nevelő családok és más rászorulók csak elviselhetetlen kamatozású, államilag nem támogatott forinthitelhez, vagy devizában nyilvántartott forintkölcsönhöz jutottak,

    – 2007-2010 között a bírók is kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal,

    – 2007-2010 között a bírók kiemelt kölcsönhöz juttatása végett őket a Bankok belső központi vezető keresték fel,

    – 2007-2010 között bíróknak juttatott kiemelt kölcsönt biztosító bankok vezetői saját bankjuk alkalmazottai előtt is titkolták azt, hogy ilyen hitelfelvétel történt.

    ——————————

    Tekintettel arra, hogy a véleményem szerinti fenti körülmények között több bíró is kiemelt kölcsönt kapott bankok belső központi vezetői közreműködésével, kézenfekvő annak felvetése, hogy a kiemelt kölcsönben részesülők miként gondolkodtak a kölcsönnek igénybevételénél a legalapvetőbb polgári jogi alkotmányos alapelvről 2007-2010 között:

    201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

    A törvény e rendelkezése a szerződésekre az egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerződés ingyenes.

    Mit gondoltak vajon a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók akár erre a jogszabályhelyre tekintettel arról, hogy a bankok vezetőinek közvetlen segítségével nyújtott nagy értékű, másokat meg nem illető ajándékért mi lesz majd az a megfelelő ellenérték, amit viszonzásként majd nyújtaniuk kell a bíróknak akkor, ha a bank vezetője, vagy reá tekintettel más a banki ajándékért a számlát benyújtja.

    Két eset képzelhető el a kiemelt kölcsönt igénybe vevő bíró részéről a kölcsön elfogadásakor. Vagy megkérdezte azt, hogy ezért mivel tartozik, és ez esetben a közbenjáró banki vezetője közölte azt, hogy reméli fennmarad a barátság, vagy ami valószínűbb, hogy a kiemelt kölcsönt igénybe vevő bíró nem kérdezett semmit, mert tudta mi a dolga, mivel kell viszonoznia az akár több millió forintot érő banki kedvességet.

    Nekem ezzel kapcsolatosan a színpadi gonoszság jelképe, III. Richárd jut eszembe, aki országát egy lóért akarta odaadni. Csakhogy III. Richárd élete akkor közvetlen veszélyben forgott, míg a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók semmiféle életveszélyben nem voltak, sem egyéb jelentős problémájuk nem volt. Azaz nincs mentség a hazát, magyar emberek sorsát semmibe venni hajlandó, a az igazságszolgáltatásba vetett hitnek lerombolására kész bírói magatartásra. Mint utóbb kiderült, még az ördögnél is rosszabbal cimboráltak nyomorult néhány millió forint elérése végett.

    —————————-

    Nézzük meg közelebbről azt, hogy a kiemelt kölcsönt igénybe vevő bírónak esküszegő cselekedete miért súlyosabb annál is, mint ha a közhatalmat gyakorló más személyek járnak el hasonlóan.

    Ehhez ide másolom egy Járai Zsigmonddal készült HVG-s cikknek alábbi – összefoglaló – megállapításait:

    „Ha tudták volna az adósok, ahogyan nem tudták, nem is tudhatták, és ahogyan a bankok
    tudták, és ennek a hitelezési konstrukciónak éppen az adósok kifosztása árán, a minél nagyobb
    banki haszon elérése, a bankok devizához juttatása volt a célja, akkor egyetlen adós
    nem írta volna alá a reálszerződést.

    A fentebb leírt „hitel-swap” atipikus szerződés teljesült a valóságban. A reálszerződést csupán kölcsönnek ajánló (és álcázó), és megszövegező bank szerződéskötési szándéka, célja, akarata nem az, amit az adóssal aláíratott, éppen ezért, és nem mulasztásból nem tájékoztatta az adóst az általa aláírt reálszerződésnek az adóst fenyegető, határok nélküli kockázatáról, hanem kifejezetten árfolyamnyereség generálása, és minél nagyobbá tétele volt a szándéka.

    A határ nem a kockázat ésszerű mértékében keresendő, hanem az adósnak abban a képességében,
    hogy meddig képes a bank adósi deviza-nyilvántartásából eredő haszonszerzését
    7.9 a c 604/11. sz. ügyben a bíróság ítélete (negyedik tanács) 2013. május 30. 42
    finanszírozni. Aki vég törlesztett, az addig, és elbocsátják.

    Aki árfolyamgátas bankmentésben vesz részt, annak deviza-nyilvántartásával a bank tovább folytathatja a mögöttes szerződésbeli játékait, és haszonszerzését, amelyet majd az állam a költségvetésen keresztül, azaz az adósok, és az adós, személy szerint fog tovább finanszírozni.

    Aki forintosította a hitelét, az a magas kamatokkal fizeti meg azt, hogy a bank már nem juthat a deviza-nyilvántartáson keresztül extraprofithoz, ellenszolgáltatás nélkül.

    A bíróságok, törvényszékek megtisztelő, és különös feladata, ennek megismerése, és a bankon való számonkérése.

    A független magyar bírósági szervezet, beleértve ebbe a Kúriát is, ma már az egyetlen olyan
    hatóság, és állami intézmény, amely erre képes, és amelyre felhatalmazást kapott az Alaptörvényben.

    Ezzel jogot, de igazságot is szolgáltathat , a rászedett, nem ostoba, tisztességes adósoknak olyan ellenféllel szemben, amely csak azért merte a hitelnyújtás álcája alatt EZT a tevékenységet kifejteni, mert

    bízott abban, hogy soha nem jönnek rá az adósai, soha nem derül ki, de ha mégis, soha nem lesz olyan hatóság, bíró, bíróság, amely ezt megértené, felfogná, el merné ítélni, és az áldozat adós javára meg merné állapítani a bank felelősségét.”
    ————————

    Ezért. Ebül szerzett néhány millió elfogadott forintért készek voltak ráutaló magatartásukkal egy csaló, mindenre kész társaságnak megígérni és eddigi tapasztalataim alapján teljesíteni azt az elvárást, hogy különös és megtisztelő feladatuk teljesítése helyett rútul félrevezetik magyar honfitársaik százezreit.

    Megvetem őket.

    Ez az én véleményem. Politikai véleményem.

    Siófokon 2014. január 2. napján.

    Léhmann György

  7. Mitől lehet e bírói függetlenség , A HATÁLYOS ÉRVÉNYES TÖRVÉNYEINKTŐL ?
    ” Mi lesz majd az a megfelelő ellenérték, amit viszonzásként majd nyújtaniuk kell a bíróknak akkor, ha a bank vezetője, vagy reá tekintettel más, a banki ajándékért a számlát benyújtja.” , .A téma kibontva, kissé bővebben :-http://www.civilkontroll.com/dr-lehmann-dohanyon-vett-birok/

  8. A legújabb kiszivárogtatott hírek szerint a kúriai döntése, előre egyeztetett módon egyeztetve a felek között ,és ennek a igénynek , konszenzusnak az eredményeként született.Ez az egyesség ,Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ,és Patai Mihály a bankszövetség elnöke , valamint Dr, Matolcsy György a Magyar nemzeti bank elnöke között lezajlott előzetes egyeztetése után egyértelmű világos parancsot adott a kúriának az elvárható döntés meghozatalának tekintetében . a kúria ennek a kapott felszólításnak megfelelő határozatot hozott..Semmi nem az aminek látszik , de legfőképpen nem az, amit a felelős hivatalok politikai közszereplői evvel kapcsolatban állítanak …