Elő a kaszákkal

Szerző: :: Megjelent:
Hát persze!

A devizahiteles úgy kaszálja a pénzt, hogy nem lát belőle egy fillért sem.
Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés  a Kúria 2/2014.számú  PJE határozata szerint tisztességtelenül volt felszámítva, amely összegeket a tőketörlesztésbe szándékoznak beszámítani, ami miatt azt állítják, hogy ettől kezdve alacsonyabb lesz a törlesztő részlet is.
Csak megjegyzem, a tőketörlesztésbe történő beszámítás esetén az eddig elvett összegekkel csökken a tőke, tehát nem adják, hanem visszaadják a pénzt,  és mostantól kezdve sem arról van szó, hogy csökken a törlesztő, hanem arról, hogy nem nagyobb, mint kellene.
Ez igen nagy különbség, mert nem adják, hanem nem veszik el a pénzt.
De ne feledkezzünk meg az árfolyamkülönbözetről, ami ennél is több lesz – az egyoldalú kamatemelés visszafizetésekor már valamennyi abból is megtérül, mert az árfolyamkülönbözetre jutó kamatból is jár vissza belőle.
De azért gondoljuk már el.

Kiszámolják, hogy mennyi jár vissza, és nem lépnek, hogy ennyi pénz elvétele hogyan is történhetett meg. Milyen cselekedettel?
Jelenleg azzal, hogy törvényben kötelezik a bankokat az árrés visszaadására, a bűncselekménnyel történő elvételét leplezik.

kasza1

Hiszen ha a Kúria mondja ki, hogy ezek tisztességtelenek, és az mondta ki, akkor nem vizsgálják büntetőjogi szempontból az ügyet. Pedig egyértelműen az az érzete volt a legtöbb embernek, hogy az árrés felszámítása a devizaalapúság miatt van.
Megtévesztve voltak az adósok, és mellé társult az, hogy az árrést elvették tőlük.

Tévedésbe ejtés,

tévedésben tartás,

károkozás.

A Btk.szerinti csalás bűntette.

Az egyoldalú kamatemelés esetén már más a helyzet, mert a kamatról azt tudta az Adós, hogy kölcsön esetén fizetni kell, de az, hogy nem arra az összegre lett kölcsönkamat felszámítva, amit az Adós megkapott, az összes kamat jogosságát megkérdőjelezi.
De ha azt mondjuk, hogy a forintra, amit valójában kaptunk, joggal felszámítható volt, abban az esetben is felmerült a többlet az árfolyam különbözetre, és ezen túl az egyoldalú kamatemelés miatt az árfolyamkülönbözetre is jut többletkamat.

Tehát felvetődik a kérdés, hogy nem leplez-e bűncselekményt a Parlament által meghozott törvény, ami az árrés és az egyoldalú kamatemelés visszafizetését rendeli el.
Ne felejtsük el, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma mondta ki e két tétel tisztességtelenségét, tehát a Kúria segítette át a Bankokat ennek a két tételnek a büntetőjogi vizsgálata alól.

Árpád a Kúria előtt egyértelműen kérte a bírói tanácsot, hogy az árrés kérdését tegyék át az ügyészség asztalára.

árpád1

De még ott van a forintosítás előirányzása a törvényben, amit most szándékoznak megtenni, szintén a Kúria segítségével.
A forintosítás arra lenne alapozva, hogy a Kúria kimondta azt is, a
2/2014.számú PJE határozatában, hogy az árfolyamkockázat viselésének szerződéses rendelkezés tisztességtelensége nem vizsgálható, mert a főszolgáltatáshoz tartozik.
Annak ellenére mondta ezt ki, hogy a
6/2013.számú PJE határozatban kijelentette azt, hogy nem tisztességtelen szerződési feltétel.
Tehát vizsgálta.
Itt még nagyobb a gond, mert a forintosítás olyan szerződéses rendelkezés miatt lenne törvénybe hozva, amely rendelkezésnek az igazságszolgáltatás általi vizsgálhatóságának törvényi lehetőségéről a legfőbb bírói testület a két PJE határozatában ellentétesen határozott, s emiatt kizárt dolognak tartom azt, hogy a kormány a Parlament elé vihesse.
Amennyiben az igazságszolgáltatás vizsgálhatja, nem lehet új törvénnyel előállni.
Az igaz, hogy a 2013. decemberi határozatban vizsgálta a kérdést a Kúria, és azt mondta ki, hogy nem tisztességtelen az árfolyamkockázat viselésének adósra felszámítása, de az a helyzet, hogy a legfőbb bírói testület akkora hibát ejtett azzal, hogy a két határozatban ellentétesen ítélte meg az árfolyamockázat adós általi viselése szerződéses rendelkezésének vizsgálhatóságát, amiből jól kijönni nem lehetséges.

Olyan összegekről van szó, amelyek családok tízezreinek az életét keserítik meg.
Ezek a többlet követelések hajszolták fizetésképtelenségbe a családokat.
A Bankok által felmondott, és azonnali hatállyal lejárttá tett hátralékos tartozások ezeknek a családoknak végzetesen megváltoztatja az életét.
A Kúria ellentmondásos döntései miatt azonban nincs meg annak a jogi lehetősége, hogy bárki az országban el tudja dönteni, hogy melyik hatalomnak kötelessége vizsgálni az árfolyamkockázat viselésének szerződéses rendelkezését.
Az igazságszolgáltatás nem vizsgálhatja amiatt, mert 2014 júniusában azt mondta ki, hogy ez a rendelkezés a főszolgáltatáshoz tartozik.
A Parlament pedig azért nem törvénykezhet, mert  2013 decemberében azt mondta ki a Kúria, hogy nem tisztességtelen ez a szerződéses rendelkezés, tehát vizsgálhatónak tartotta.
Mindaddig, amíg nem történik meg a teljes szerződésállományra vonatkozóan az egységes álláspont kialakítása, nem lesz rend.
Ebbe beletartoznak a felmondott, és a nem felmondott szerződések azonos megítéléssel, és a keletkezett többletfizetések visszatérítésével, valamint ezt követően a kártérítés.
Ugyanis a felmondáskor minden esetben olyan összeget tettek lejárttá a bankok a közjegyző előtt, amely összeg tartalmazza a jogellenes követelések miatti többletet.
Ahhoz pedig, hogy minden adós megkaphassa a többletbefizetéseit, nem lehet  a főszempont, hogy a Bank lejárttá tette-e már  a jogellenes követeléseire alapítva a tartozást avagy még nem – azaz elszaladt-e a pénzzel.

A főszempont a kifosztás lehet.

De ehhez először tisztázni kell, hogy igazságszolgáltatás vagy törvénykezés.
De hogy a folyósított forintösszeget fel kellett volna könyvelni a hitelnyilvántartási számlára, az biztos.
És ekkor a forint a kölcsöntőke.
A forintnak pedig ugye nincs árfolyamkülönbözete és árrése.
És a Kúriának és a magyar kormánynak van hozzá arca, hogy ekkora jogi káoszt teremtsen?

Vagy éppen ezt akarták?

4 hozzászólás a(z) “Elő a kaszákkal” bejegyzéshez

  1. “-Ima a Magyar Nemzetért –

    Áldásod kísérje Isten a népemet,

    Óvd meg minden rossztól szegény Nemzetemet!

    Szabadítsd meg, Atyám, zsarnoknak jármából,

    És rázd fel az országot átkozott álmából!

    Mutass nekünk utat, hogy visszataláljunk,

    Őseinknek földjén ne leljük halálunk.

    Adj kardot kezünkbe, régi dicsőséggel,

    Hadd vethessünk számot minden ellenséggel!

    Árpád magzatait ne hagyd így elveszni,

    Turulmadár szálljon, bennünket vezetni!

    Adj erőt karunkba, bátor szívhez lelket,

    Cselre okosságot, gyengéhez türelmet.

    Csak egyet ne adj már, Nagy Isten, a népnek,

    Nyitott fület, s szívet a HAZUG beszédnek!

    Engedd, és bocsásd meg, ha végre megtesszük;

    Hogy árulóknak hadát el- s szélnek eresszük!

    Népnyúzó zsarnokok, áruló pribékek

    Veszik vérét Isten, ennek a kis népnek!

    Bűnhődött a Magyar, százszor megalázták,

    Címerét leköpték, zászlaját gyalázták!

    A Szent Koronát róla keleti barbárok,

    – oroszok, mongolok, kegyetlen tatárok –

    Sárba lökték Isten! …de adtak helyette

    Sarlót, kalapácsot, és ez lett a selyemre!

    Bocsásd meg hát vétkünk, Nálad a Kegyelem,

    Áradjon áldásod a Magyar Nemzeten.

    Adj Hitet szívünkbe, hogy erős kitartással

    Le tudjunk számolni az árulók hadával!

    Mert legyen Magyar, aki magát annak vallja,

    Magyar szíve legyen, magyar szót meghallja!

    De soha ne szólhasson szája hazugságot,

    És csak a Te Nevedben vezessen Országot!

    Mert Tiéd az is Atyánk, mint minden Hatalom,

    Dicsőség Nevednek, Mi követünk utadon!

    Ámen!

    Rajnai Cordon (2007. március 15.)”

  2. Egyik könyvében Carl Jung leírja, hogy egy bennszülött amerikai törzsfőnökkel beszélgetve megtudta, hogy az indiánok a legtöbb fehér ember arcát feszültnek, tekintetét merevnek, viselkedését kegyetlennek látják. A törzsfőnök így fogalmazott: “A fehérek mindig keresnek valamit. Mit keresnek? A fehérek mindig akarnak valamit. Mindig nyugtalanok és feszültek. Nem tudjuk, mit akarnak. Szerintünk őrültek.”

  3. Dsupin Judit – Hivatalos oldal
    Közzétette: Judit Dsupin · pár másodperce
    HÜLYÉNEK AKARNAK BENNÜNKET NÉZNI

    Idézet a hozzászólásba tett cikkből

    Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés – Lássuk a számokat!
    Palkó István
    2014. augusztus 8. 06:15
    :

    “Egy átlagos devizahiteles tőketartozása tehát 19%-kal, törlesztőrészlete pedig 27%-kal csökkenhet, a devizahitelesek teljes éves megtakarítása pedig a törlesztőrészlet-csökkenésből kifolyólag 168 milliárd forint lehet durva becsléseink szerint. A devizahitelesek
    tehát már akkor is jelentős könnyítést kaphatnak,

    ha a kormány által kilátásba helyezett majdani forintosítás piaci árfolyamon történik.

    A fenti számok alapját a júniusi statisztikák képezik. A forint gyengülése ehhez képest csökkenti a devizahiteleseknek az aktuális tőketartozás és törlesztőrészlet arányában kifejezett relatív megtakarítását.”

    Ezt nem engedhetjük ! Követelni kell , hogy az árfolyamváltozás különbözete visszamenőlegesen, kamatokkal együtt elszámolásra kerüljön!
    Küldjétek meg minél többen az oldalon a FELHÍVÁS-ban megírt helyre a banki kivonatotokat, illetve azt a bizonylatot, amelyik a forint folyósítását bizonyítja!
    TetszikTetszik · · Megosztom

    Dsupin Judit – Hivatalos oldal ://www.portfolio.hu/…/itt_a_nagy_torlesztoreszlet…
    Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés – Lássuk a számokat!
    http://www.portfolio.hu
    Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap. A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv mellett:egy

  4. Félnek a kutyák

    http://www.atv.hu/belfold/20140807-schmidt-az-osszes-vegrehajtasi-ugy-40-55-szazaleka-all-most

    Kálmán O.
    amelyek Magyarországon nincsenek jelen, azokra nem vonatkozik.

    Titkár
    csak akik kint vették fel és devizában kapták, azokra nem vonatkozik.

    Kálmán O.
    Mit gondol, mire számít a Kamara a jövőt illetően?
    Nem készpénzt fognak az adósok kapni
    Mit tudnak erről?

    A bedőlt hitelt is újra fogják számolni?

    Titkár
    ez majd kiderül
    ezek az ügyek megálltak
    ezt nem lehet tudni
    Mi lesz a kifutás, és medig fog így állni , újabb jogszabály kell.
    Ezeknek a vh ügyeknek meg kell állni

    kb. a vh-k 40-55 %-a!

    mert a forinthiteleket is és a lízingszerződéseket is érinti-egyoldalú kamatemelés

    Kálmán O.
    Olyan túl sok forgatókönyv nincs.
    Biztos végigpörgették szakmai alapon

    Titkár
    az ingatlanérték nem változik
    10 000 000 forintos tartozás
    jogos vagy nem jogos az egyoldalú kamatemelés
    a devizahitelesek nem fogják kp-ben megkapni(?)-feltételezem
    kijön végeredményne az, hogy 8 000 000 forint, akor ennyit szed be az ingatlanból

    Kálmán O.
    el is kelt árverezésen az ingatlanjuk
    mert őrájuk is vonatkozik,

    Titkár
    ezek hogy lesznek jóváírva, azt nem tudjuk

    Kálmán O.
    Ezek hosszú bírósági ügyek lesznek

    Titkár
    Az biztos