GYÁSZOL A NEMZET

Elhunyt Rácz Sándor
az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke,
a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke

Rácz Sándor
történelmi jelentőségű közéleti szerepvállalása és emberi nagysága,
hajlíthatatlanul egyenes jelleme,
a történelmi igazságtételért folytatott életküzdelme, áldozata jogán
a nemzet halottja.

 Búcsúztatása május 23-án, csütörtökön 11 órakor a Szent István Bazilikában tartandó gyászmisével kezdődik, és 14 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben végződik. A gyászszertartást Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke végzi.

 Hívjuk tagjainkat és híveinket: Kísérjük el őt közösen utolsó földi útján!

 Patrubány Miklós:

Rácz Sándort ajánlom

 Mindenkinek figyelmébe ajánlom Rácz Sándor urat, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Magyar Földvédő Mozgalom elnökét, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét.

Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a második világháborút követő időszak talán legsokoldalúbb, legképzettebb és legelkötelezettebb magyar politikusa Rácz Sándor. Az ő életútja nem csak szimbolikusan testesíti meg, hanem szinte leképzése a XX. századi magyar sorsnak. Tíz éves korában hadiárva, mert édesapja a Don kanyarnál hősi halált hal. Tizenkét évesen családfenntartó. 1956. november 16-tól december 11-ig, letartóztatásáig, huszonhárom évesen, mint a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, gyakorlatilag Magyarország vezetője, a 250.000 fős megszálló hadsereg által levert forradalom utáni ország utolsó reménysége. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt rab, akinek évtizedekkel később első amerikai útja az Arlington-i temetőbe vezet, ahol megkoszorúzza John F. Kennedy sírját, akinek 25.000 magyarországi politikai elítélt – közöttük ő maga is – szabadulását köszönheti.

 1988-ban a kommunizmus vége felé közeledő világban a magyarországi fordulat elsőként kiszemelt eljövendő vezetője. Washingtonban a Fehér Házban fogadja őt Zbigniew Brzezsinszki, akinek két kérdést tesz asztalára: Magyarország trianoni szétdaraboltatásának orvoslását és a magyar államadósság elengedését, illetve átütemezését. Mindezek után Rácz Sándor minden valószínűség szerint azért sem lett Magyarország államelnöke, mert a Freedom House-ban történt meghallgatása az első kérdésre adott válasza után véget ért. Mi a véleménye a magyar nép antiszemitizmusáról, és mit kíván ez ellen tenni? – volt Rácz Sándor tájékoztatása szerint az első kérdés, amire ő egy tőmondattal válaszolt: A magyar nép nem antiszemita! A meghallgatás ezzel véget ért.

            Tényleges politikai lenullázásához, még kellettek konkrét, magyarországi politikai lépések. Mint a rendszerváltás előtti évek titokban zajló politikai szabadegyetemének előadója, egyetemisták százaival volt élő kapcsolatban. Ennek is köszönhető, hogy a kommunizmus ellen látványosan szervezkedő, akkor huszonévesekből álló Fidesz őt, Rácz Sándort, az ’56-os forradalom élő hősét, első tiszteletbeli tagjává választotta. Amikor 1990-ben a Fidesz második kongresszusán javaslat született, hogy a Fidesz támogassa Rácz Sándor köztársasági elnök-jelöltségét, mely tisztségre őt Krassó György pártja jelölte, egy ma is aktív, akkor fiatal politikus ötször is mikrofonhoz lépett, és ellene szólt, mindaddig, amíg a Fidesz kongresszusa el nem állt a támogatásától.(!!!) Rácz Sándor pedig 57 évesen, életereje teljében, politikai pályája csúcsán visszament falura gazdálkodni: szántott, vetett, aratott, tehenet fejt és elletett, és közben szenvedélyesen, magyar népe iránti töretlen elkötelezettséggel figyelte a magyar politikai élet minden mozzanatát, 2003-ban történt visszatéréséig, amikor őt a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották.

  Óriási élettapasztalata és sokoldalúsága, amely a földműveléstől, az évtizedeken keresztül szerszámkészítő munkásságon túl, a diplomás politológusokat megszégyenítő tudású szabadegyetemi előadóig, a párját ritkító szónokig ível, Rácz Sándort a ma élő nemzedék életében a haza bölcsévé emeli. Eközben őt ifjonti forradalmi hév fűti. Rácz Sándor különös szellemi képességekkel megáldott, eleven észjárású, kreatív ember, aki páratlan asszociációkra képes. Magyar nemzete iránti felelősségétől vezérelve történészeket fölülmúló ismeretanyagot gyűjtött és vizsgált, majd tett teljesen egyedi ok-okozati összefüggésbe a XX. század magyar és egyetemes történetében. A trianoni békeparancshoz vezető út, 1956, 1989, és a világkommunizmus folyamatait alig ismeri őnála mélyebb összefüggéseiben magyar közéleti ember.

  Közelről ismerve emberi erényeit: karizmatikus személyiségét, eleven észjárását, a magyarellenes folyamatokra kifinomult érzékét, erélyes fellépését megkockáztatom, hogy Rácz Sándor egyedül képes lehet egy egész tévelygő parlamentet magyar útra kényszeríteni. Ha ő ott lett volna, biztosan nem szavazott volna a budapesti parlament a lisszaboni szerződésről – olvasatlanul!

 Ne feledjük: Rácz Sándor teljes értékű politikai rehabilitációja, nem az ő érdeke, hanem a magyar nemzet érdeke. Rácz Sándor teljes elhallgattatása, és a magyar politikai életből való kiszorítása – az ekként okozott kár mértéke miatt –, ugyanúgy beletartozik az elmúlt húsz év politikai bűneiknek sorába, mint a jogállam felszámolása, a magyar anyaföld áruba bocsátása, az ország kirablása és lezüllesztése.

 A Rácz Sándor Kegyeleti Bizottság közleménye

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke kezdeményezésére 2013. május 3-án a Magyarok Házában összeült  Rácz Sándornak, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökének, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökének méltó temetését előkészíteni hivatott Kegyeleti Bizottság. A kegyeleti testület – amelyben képviselteti magát a Magyarok Világszövetsége, a TIB – Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a POFOSZ – Politikai Foglyok Országos Szövetsége, az 1956. Alapítvány, az 1956-os Magyarok Világszövetsége, az ’56-os Szövetség,  a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Gazdatanácsok Szövetsége, a Magyarok Szövetsége valamint Budapest főpolgármestere – Rácz Sándor családjának jelenlévő képviselőjével egyetértésben az alábbi közlemény közzétételéről határozott:

Rácz Sándor búcsúztatása május 23-án, csütörtökön 11 órakor a Szent István Bazilikában tartandó gyászmisével kezdődik, és 14 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Fővárosi Közgyűlés által adományozott díszsírhelynél folytatódik. A gyászszertartást Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke végzi.

Rácz Sándor történelmi jelentőségű közéleti szerepvállalása és emberi nagysága, hajlíthatatlanul egyenes jelleme, a magyarságot meggyőződése szerint megkérdőjelezhetetlenül megillető történelmi igazságtételért folytatott életküzdelme, áldozata jogán a nemzet halottja.

A Kegyeleti Bizottság ezért felhívással fordul

·         valamennyi önkormányzathoz, a világmagyarság Kárpát-medencei és Kárpát-medencén kívüli szervezeteihez, hogy a temetés napján a nemzeti gyász jeléül tűzzék ki a fekete zászlót, továbbá

·         a történelmi egyházakhoz, hogy a gyászszertartás kezdetekor, május 23-án, 11 órakor a harangok megszólaltatásával fejezzék ki keresztényi részvétüket.

Budapest, 2013. május 3-án

A Rácz Sándor Kegyeleti Bizottság

A Család

Sujánszky Jenő

’56-os szabadságharcos (Párizs)

Regéczy-Nagy László

a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke

Vanek Béla,

az 1956. Alapítvány elnöke

Trencsényi László,

az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke

 Nagy Imre,

a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke

Dömötör Zoltán,

a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség ügyvezető elnöke

Fazekas János László,

az ’56-os Szövetség elnöke

 Tarlós István főpolgármester képviseletében

Dr. Szentes Tamás,

Budapest főpolgármester-helyettese,

Patrubány Miklós István Ádám,

a Magyarok Világszövetségének elnöke