ELEMZÉS A HÁBORÚ NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JELEIRŐL

HÁBORÚ DEFINÍCIÓ

A háború a szemben álló felek különböző méretű és kiterjedésű erőszakos eszközökkel folytatott összeütközése területszerzés, gazdasági erőforrások megszerzése, ideológiai vagy politikai célok elterjesztése érdekében és kiterjedését tekintve atomháború, világháború, helyi háború (polgárháború, etnikai háború) formáiban. A nemzetközi jog mindössze két jogvédett háborút ismer el, ezek egyike a védelmi háború, míg a másik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott háború egy ország ellen. A nagyhatalmak részéről jellemzően a hegemonisztikus (világrend vagy egy térség ellenőrzése), korlátozottan a célok elérésig tartó, a totális egymás megsemmisítéséig folyó háborúk merülhetnek fel.

HÁBORÚ ÉSZLELÉSE

Az emberek élik mindennapi életüket és különösen autokráciákban kormányzatok döntenek fejük felett. Az információs társadalom korában és a kibernetikai fejlődés nyomán faluvá zsugorodott világban az erőszakos összeütközések nyomvonalán haladó érdekérvényesítések és befolyásszerzések nyomon követhetők, azonban nem mindenki látja a háborús szándékok mozgatórugóit, benne saját veszélyeztetettségét, netán országa vagy népcsoportjai részvételét. Mit észlelhetünk napjainkban, tekintsük át a Világrendet és Európát, valamint Magyarországot érintő háborús jeleket.

HÁBORÚ ÉS A FINÁNCTŐKE

Mielőtt belemennénk napjaink Világrendet, Európát, Magyarországot érintő háborús előkészületeinek elemzésébe le kell rögzíteni, hogy ki finanszírozza a háborúkat. A történelem azt mutatja, hogy az ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások eredményéből származó tőkehaszon elszakad a keletkezési helyétől és finánctőke formájában tárgyiasul, hogy az befektetések formájában létrehozza újratermelő képességét. A finánctőke tulajdonosai minden országban, országcsoportokban politikai mechanizmusokat és befolyásokat működtetnek, tőkecsoportok érdekeit képviselő politikusokat, pártokat, mozgalmakat kiválasztanak és támogatnak, amelyek hatalomra jutva a finánctőke kormányaként működnek. A finánctőke országon belüli és más országok vagy országcsoportok finánctőkéivel versengve, tehát egymáson belüli és egymás közötti versenyben békés vagy erőszakos úton valósítja meg érdekeit. Az uralkodó osztályok csúcsán a fináncoligarchia áll, amely beköti az egyes országok tőkés csoportjait a finánctőke nemzetközi pénzügyi rendszerébe és nemzetek feletti rendjébe. A nemzetek feletti rendet napjainkban a nemzetközi finánctőke 1954-ben alakult Bilderberg-Csoportja és az 1973-ban létrejött Trilaterális Bizottsága (USA, Nyugat-Európa, Ázsia) tömörülések fémjelzik (lsd. Bilderberg-csoport igaz története – link: https://www.sokkaljobb.hu/content/szabadkőművesek-bilderberg-csoport-igaz-története). És bár a finánctőke a világkormány létrehozására és a verseny kiiktatására, a társadalmak feletti egyeduralom megszerzésére, a társadalmaknak a finánctőke szolgálatába állítására törekszik, mégsem fedik le a világ valamennyi térségét és nem rendelkeznek a világ valamennyi befolyási övezetével, így Oroszország, Kína, Irán egyebekben hasonlóan finánctőkés körei a világkormány tervével szemben álló más monopolista területszerző, befolyási övezetszerző, nyersanyagszerző és világkereskedelmi utakon járnak.
A világrendet érintő háborús tűzfészek az USA, Európa, Japán vs. Oroszország, Kína, Irán szembenállásának pillérein nyugszanak, ennek kivetülése ezen országcsoportok és szövetségek finánctőkés érdekeinek a világ egyes térségeiben történő erőszakos összeütközése. Vázlatosan tekintsük át ezeknek a finánctőkés köröknek a már zajló vagy potenciálisan bekövetkezhető erőszakos összeütközéseit.

USA – KÍNA – ÉSZAK-KOREA

Az amerikai szabadság és az emberi jogokat oltalmazó amerikai alkotmány a világ népei számára példaértékű, azonban ehhez azt kell tudni, hogy az emberi jogok és szabadságok az amerikai történelemben osztálykonfliktusok nélkül jöttek létre, ezért merítkezhetnek tiszta forrásból, szemben pl. Európa egyéni magánautonómia és szabadság eszményei véres forradalmakban kialakult történetével. Az amerikai szabadság eszmény külpolitikai kiterjesztése a “Pax Americana” (az amerikai béke) ideológiáján nyugszik, ezt Beveridge szenátor 1905-ben ekképpen jellemezte a “kereskedelem szárnyain visszük el hozzátok a szabadságot” (értsd. amit a kereskedelem hordozhat: társadalom eszmény, béke és a fegyverek is). USA jelenleg a szabadkereskedelmét korlátozó Kínával áll háborús előkészületi szakaszban mivel egymás szabadkereskedelmét büntető vámokkal korlátozzák, amelyre pedig az USA érzékeny mivel az USA államadósságára kibocsátott államkötvényeket jelentős mértékben Kína jegyezte le, ezért Kína akár az USA államcsődjét előidézhető és kereskedelemkorlátozó veszélyhelyzetet teremtett. A háborús okot (casus belli) természetesen nem ez, hanem a Dél-Kínai tenger feletti szabad hajózási uralom szolgáltathatja, ahol az atomeszközöket hordozó amerikai és kínai flotta néz egymással farkasszemet. A háború mindig a háborús okkal, hadüzenettel vagy harcérintkezés felvételével indul. A világégéssel fenyegető helyzetet a szemben álló felek atomnagyhatalmi potenciálja hordozza, amit tovább feszít Észak-Koreának a Japán-tenger felett folytatott és nukleáris közepes (vagy nagy hatótávolságú) rakéta kilövési kísérletei, amely rakétakilövő képessége az USA területét is eléri, azt is fenyegeti. Kína-USA között emellett cyber hadviselés is zajlik és annak itt csak az Internet-eltérítést, mint legenyhébb formáját említem.

USA – EURÓPA

Az Európai Unió a belső gazdasági tér (áruk, munkaerő, tőke, szolgáltatások szabad áramlása) létrehozásával az amerikai szabadkereskedelem másik korlátozója. Itt a Trilaterális Bizottságon belül az USA-régió és Nyugat-Európa-régió belső konfliktusáról van szó, amelyet a Bilderberg-csoport közvetítésével tárgyalások útján próbálnak feloldani. USA a Marshall-terv révén állította talpra Nyugat-Európa országait és gazdaságát, amerikai vegyes vállalatok révén mélyen integrálódott Európa országainak gazdaságába, azonban hegemonisztikus törekvéseinek ugyanez az Európa útját állja, miközben Európa országainak túlnyomó részével együtt a NATO védelmi szövetségében tömörülnek. Az európai politika középpontjában történelmileg mindig a német kérdés állt. Az EU motorja a német gazdaság és társadalom. USA a szabadkereskedelmi nyomásgyakorlás mellett Európa feletti befolyása visszaszerzésére törekszik. Európa országainak transz-atlanti uralkodó körei közvetítik az EU nemzetek feletti (szupranacionális) jellegének létrehozását szemben a nemzetállamok Európájával. A Trilaterális Bizottságban Nyugat-Európa ellenőrzi Kelet-Európát és Dél-Európát (Balkánt). A törekvés a Bilderberg-csoport világkormány koncepciójának leképezése Európára, mivel az Európa feletti uralom egyben a nemzetállamok törvényszerű letörését és társadalmaik homogenitásának fellazítását kívánja. Ennek szolgálatába állították a Közép-Kelet, Közel-Kelet és Afrika destabilizálódott térségeiből Európába induló migránskérdést is, amelynek azonban gyökerei plasztikusabbak mint az, ami a közvéleményben uralkodik.

USA – OROSZORSZÁG – IRÁN

USA kormányzatának stratégiai kérdésekben tanácsadó Staffor Intézet szerint az USA közvetlenül csak az érdekeit érintő térségekben avatkozik be a világ rendjébe. Oroszországot meg kívánja akadályozni, hogy Németországgal szövetségre vagy szorosabb együttműködésre lépjen, hogy a német intelligencia és az orosz nyersanyag találkozzon, mert ez az amerikai befolyás gyengüléséhez és az orosz finánctőke térnyeréséhez vezetne. Oroszország alapvető problémája az Európától való elszigeteltsége, ezért kapunyitogatásokat tervez. Kelet-Közép-Európa ütköző övezet funkcióját a két nagyhatalom másképpen értékeli. Az USA az Európai Unió fellazítására támogatja az ütköző övezetet képező Visegrádi Négyek működését. Oroszország az ütköző övezetet szélesítené és ide integrálná Ukrajnát, ezzel az USA erőivel történő szárazföldi érintkezést Ukrajna feldarabolásával és destabilizásával az orosz határoktól távolabbra helyezné. Ide tartozik az orosz szárazföldi “kapunyitogatás” is, amelyben az ütköző övezeten keresztül ragaszkodik a “kalinyingrádi-folyósóhoz” és a “kárpátukrajnai-folyósót” nyitogatja a magyar-ukrán kettős állampolgársági vitában. Oroszország a II. világháborút követő status quot a Krím-félsziget annektálásával megbontotta és Európában “nyugati-menetelése”, míg az USA Európában “keleti-menetelése” szárazföldi háborús konfliktus forrása lehet. Oroszország elnöke Szocsiban tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy területének (nukleáris) megtámadására és erről történő megbizonyosodása esetén megsemmisítő nukleáris válaszcsapással válaszol (ez egyfajta kardcsörtetés és lemondás a preventív nukleáris csapásról). USA felmondta az Oroszországra hatályos 1987. évben Reagen-Gorbacsov között létrejött földi indítású hagyományos és nukleáris rövid és közepes hatótávolságú (500-5500 km) eszközökről szóló nemzetközi egyezményt arra hivatkozva, hogy azt Moszkva megsérti, azonban a felmondásnak amerikai érdeke is van, mivel az egyezmény akadályozza az amerikai kormányzatot a Kína növekvő közepes hatótávolságú rakéta arzenálja elleni amerikai képesség kifejlesztésében. USA felmondta az Irán atomprogramját korlátozó többhatalmi nemzetközi egyezményt és a gazdasági szankciókat visszaállította vele szemben, míg Irán az urándúsítás folytatását, ezzel atomfegyver képessége létrehozását helyezte kilátásba, ezzel az USA újabb világháborús gócpontot nyitott. Izrael üdvözölte az egyezmény felmondását és Irán szokatlan csapatmozgásaira Szíriában, az északi határvidékre légvédelmi rakétaegységeket telepített és a lakosság részére megnyitotta a Golán-fennsíkon lévő óvóhelyeket. A hadászati szakértők az USA és Irán közötti fegyveres konfliktust vizionálják. Oroszország az Izraellel is egyeztetett sikeres diplomáciájával Szíriában Asszad kormányerőinek győzelmével jellemezhető Közép- és Közel-Keleti konfliktusban Iránt, Szíriát, míg az USA a mérsékelt lázadókat és Törökország a felkelőket támogatta. Az orosz-török gazdasági együttműködés a déli olajvezeték építésében meghozta a katonai-egyensúlyt és az USA relatív kiszorulását a béketeremtésből. A szíriai konfliktus lezárása és a törökországi menekült táborok fenntartása az Európára nehezedő szír menekült migrációs nyomás csökkenését eredményezi. Tényszerűen mondta Erdogan török elnök, hogy a menekült áradatot nem Orbán Viktor határzára, hanem Törökország állította meg (…) Végül szót kell ejtenünk az orosz hadászati nukleáris hordozó tengeralattjáró flotta korszerű működéséről, amely az USA tengeri határainál észrevétlenül rejtőzködik.

MAGYARORSZÁG,
HADERŐFEJLESZTÉS,
KONDRATYEV-CIKLUS

Magyarország kormánya védelemre vagy háborúra készül? Nem tudni! A haderőfejlesztés 2026 tervéből és a honvédelmi miniszter parlamenti javaslat csomagjából ez nem derül ki. De kétségtelenül létszámot növel, 50 éves korig bevezeti a sorozást, szervezetet vált és fegyverkezik. A gazdasági folyamatok Kondratyev-ciklusának (K-hullámának) elméleti és empirikus tapasztalata azt mutatja, hogy a ciklus leszálló ágának időszakában törnek ki forradalmak, polgárháborúk, háborúk. Egyes elemzők szerint a leszálló ág a hitelválság 2008-2016 közötti időszakára esik. Megfontolásra érdemes Bródy András közgazdász tanulmánya (A ciklus oka és hatása, 2007), ennek idézésével zárom és az olvasó tovább gondolására bízom a következő sorokat. “Már a hosszú ciklus mögött is a világpiaci hatalmi verseny áll, aminek végső erőfeszítéseit a háborúk egyszerű és töményen értelmezhető formában fejezik ki. A rövidebb beruházási ciklusokat aztán már maga a fegyverkezési verseny kényszeríti rá a versengőkre. A puskák, ágyúk, gépfegyverek, a motorizálás és a tankok, a repülés és felderítés fejlesztése, az atombomba, rakéták és űrállomások rendszerbe állítása ciklikus rendszerességgel egyre nagyobb és sürgetőbb költségeket erőltet a benne résztvevőkre. A jelen¬tős technikai fejlődés csökkenti a tervezett ölés és pusztítás – vagy politikailag védhetőbb szóval – elrettentés egységárát, de növeli összköltségét. Ezért kénytelen a kormány takarékosan bánni az egyéb közszolgáltatásokkal. Ezek eszközeit, amelyek modernizálására kisebb erőfeszítéseket fordít, csak akkor újítja meg, ha végképpen elvásnak.” … “Ha azonban az ország vezető rétegei és kormányai, nyíltan vagy titokban, valóban békétlen és támadó szándék miatt fegyverkeznek, akkor hibáztathatók. Ha ennek érdekében vállalják a háborús jellegű és erőltetett ipari fejlesztést és „nagy ugrást”, akkor vétkesek közt cinkos, aki néma. Nem a zsákutcás fejlődés, hanem az egyenetlenség, a békétlenség és kútmérgezés miatt, amely minden ellenségeskedés és erőszak kísérő jelensége. A polgárháború, a forradalom, a háború és a világháború negatív végösszegű játszmák. Csak béke hozhat pozitív végeredményt, mert ott jószágok cseréje folyik, nem a rossz fenyegetéseké. Ami a múltat illeti: a nyolc ciklus közül öt pusztító erejű volt. Két világháború, egy világválság, egy polgárháború és több rendszerváltás. A háborúra való készülés, a békétlen politika különösen gazdaságtalan a kisebb országok számára. Az 1867. évi kiegyezés utáni békétlenség és terjeszkedni vágyás nem vezetett semmi jóra. Már az első, de legkésőbb a második világháború végére világossá vált, hogy zsákmányolási vágytól fűtve Európa kaszinójában végleg eljátszottuk az ország vagyonának, területének és lakosságának nagyobb részét. Aki nem tanul a történelemből, azt a történelem kíméletlenül megbünteti. Hadi gyakorlatainkra ennek ellenére, nem csekély költséggel még a nyolcvanas években is Graz irányában vonultunk fel. Csak a rendszerváltás hozta meg, ha nem is a békés szellemet, de annak részleges belátását, hogy a mai Európában nincs helye ilyen célkitűzéseknek.”

Dr. Kriston István
biztonságpolitológus, jogász

Fotók:
Jacob Rothschild
David Rockefeller
Henry Kissinger

https://www.sokkaljobb.hu/content/szabadkőművesek-bilderberg-csoport-igaz-története