Tisztelt Kásler Árpád!

Mindenek előtt köszönetemet fejezem ki a tevékenységéért. Március 9-én többed magammal jelen voltunk a József Nádor téren, a vonuláson és a Bródy Sándor utcában. Ez a nap messze felülmúlta a várakozásaimat.

Most elsősorban azért írok Önnek, mert az ismeretségi körömben sokan vannak, akik nem látják tisztán, hogy a „deviza hitel” csalás a magyar nemzet egészét megbéklyózó struktúrának csak az egyik – habár jelenleg a leghúsbavágóbb – tünete. Sok ismerősömben merül fel a kérdés beszélgetéseink során, hogy mi lesz utána? Mi lesz azután, ha lakat alá kerülnek ugyan a bűnöző bankárok és a sleppjük, de a mindennapi létet alapjaiban megmérgező többi ordas gyakorlat tovább zsigereli a nemzetet. Ezek az idegen kézen lévő, profitot és nem a létezést szolgáló közművek, termelőeszközök stb. röviden a magyar nemzet összes stratégiai ágazata. Ezen felül a banki uzsorák olyan tartozási spirálokat indítottak el, amelyek félő, hogy messze nem annulálhatóak már a bankok által jelenleg még követelt tartozások végkép eltörlésével. Ma már „Tabula rasa”-ra van szükség.

Világos, hogy egy jól megtervezett összetett támadással állunk szemben, amelynek sajnos csak egyik eleme a banki uzsora.

Őn megadta ezekre a kérdésekre az egyetlen helyes választ a József Nádor téri beszédében az alkotmányozó nemzetgyűlés és a magyar történeti alkotmány helyreállításának szükségességében. Ez sokak számára világos de sokak számára még nem az. Úgy érzem, hogy időszerű lenne főbb elemeiben kibontani azt, hogyan fordítja majd életünket jó irányba az az évszázadok és a magyar nemzet közösségének elemi érdekei által diktált alkotmányos struktúra, amit a Szent Korona történeti alkotmányának nevezünk.

Az Ön szava messzire hangzik. Március 9-e előtt megfordult a fejemben, hogy levelet írok Önnek, hogy vállalja fel, mondja ki bátran lényegében azokat a gondolatokat, amelyeket ön ki is mondott. Március 9-e előtt még úgy szándékoztam zárni soraimat, hogy „remélem nyitott kapukat döngetek”. Ön eloszlatta a maradék kételyeimet is. Most már tudom, hogy nyitott kapukat döngetek.

Budapest, 2013.III.13.

Tisztelettel:
P. Ákos