A hirklikk.hu oldalán olvasom, hogy  a BNP Paribast bűncselekmény elkövetése miatt, pénzbírság megfizetésére ítélte egy párizsi bíróság, valamint meg kell fizetniük az adósoknak okozott anyagi és erkölcsi kárt is:

“A párizsi bíróság a megtévesztő hitelezés gyakorlatát bűncselekménynek minősítette, mert a bank „elrejtette” az adósok elől a hitelek kockázatát. Ezért a maximálisan kiszabható 187 ezer 500 euró pénzbírságra ítélték a BNP Paribas hitelezési gyakorlatát. A bíróság ezen felül, úgy döntött, hogy a pénzintézet köteles megtéríteni a hitelt felvevőknek az okozott pénzügyi és erkölcsi kárt is.“

A BNP Paribas a francia családoknak okozott komoly gondokat. Svájci frankban denominált hiteleket helyezett ki a bank, amelyet euróban kellett fizetni. Azonban az euro gyengült a svájci frankhoz képest, ami miatt egyre magasabb törlesztő részletek megfizetését követelhette a BNP Paribas az adósoktól, és nőtt a nyilvántartás szerinti hátralék.

 “A szigorú bírói döntés szerint, a BNP Paribas viseli a „hitelt felvevők deviza-kockázatát” Összességében a bank 100-150 millió eurót fizet az áldozatoknak. Az ítélet súlyossága arányos az eset súlyával – fogalmazott az ügyben eljáró bíró, aki a határozatot dörgő taps kíséretében olvasta fel. A bank a döntést megfellebbezte, ugyanis a polgári bíróságok a közelmúltban 80 esetben a bankok számára hoztak kedvező ítéletet.”

-olvashatjuk. 

A jogilag képtelen helyzet Franciaországban is tapasztalható. 

Míg a párizsi büntetőbíróság bűncselekménynek tekintette és  “megtévesztő hitelezési gyakorlat” elnevezéssel illette azt, hogy a bank az adósok elől elrejtette a hitelek kockázatát, addig a polgári bíróságok mintegy 80 esetben a bankok számára hoztak kedvező ítéletet. 

Idehaza mi számos büntetőfeljelentést tettünk amiatt, mert a bankok a  devizaköveteléssel ellehetetlenítettek bennünket, adósokat, holott az ügyletben még jogi értelemben sem volt deviza. Ellentétben a Franciaországban, Párizsban hozott ítélettel, amelyet büntetőbíróság hozott és bűncselekménynek tekinti az árfolyamkockázat adósra hárítását, a Kásler per a polgári bíróság előtt zajlott, és végezetül a Kúria polgári kollégiumának  ítéletével zárult, és a Kúria is kimondta, hogy az ügyletben nem volt deviza. A büntetőügyben benyújtott feljelentéseinket azonban rendre elutasították. Franciaországban pedig most éppen büntetőügyben nyertek a devizaalapú hitelesek a bankkal szemben. 

 Magyarországon  a Kúria  nem helyezte át a Kásler pert a büntető bíróság elé, inkább keresett egy olyan lehetőséget, amellyel a bankokat az árfolyamkockázat visszatérítése alól  kimentette, miközben kimondták a 2/2014. évi Kúria Polgári Jogegységi Határozatban, hogy semmis a vételi és eladási árfolyam alkalmazásáról rendelkező szerződéses kikötés, ami miatt kiesett az árrés felszámításáról rendelkező szerződéses kikötés, és az árfolyamkockázat adósra hárításáról rendelkező szerződéses kikötés is. 

A vételi és eladási árfolyam alkalmazásának semmisségét a Kásler perben hozott C-26/13. számú EUB ítélet alapján mondta ki a Kúria, de behelyettesítette az MNB középárfolyammal a kieső vételi és eladási árfolyamot, hogy az árfolyamkockázattal ne kelljen elszámolni a bankoknak.

Ezzel a húzásával igen nagy kárt okozott a Kúria a magyarországi devizaalapú hiteleseknek. A Kúria által nem lett kimondva a Kásler perben, hogy az árfolyamkockázat felszámítása teljes egészében jogellenes volt, és az sem lett kimondva, mint most a BNP Paribas esetén, hogy mindez bűntény volt. Pedig a Kúria a Kásler perben szabad kezet kapott az Európai Unió Bíróságától, mert a vételi és eladási árfolyam alkalamzásáról rendelkező szerződéses kikötés semmis lett, ami az árfolyamkockázat kikötés semmisségét is magával rántotta. 

De a Kúria hamis jogszabályi hivatkozása miatt (régi Ptk. 231. § a pénztartozás megadásról) az MNB középárfolyamán  számoltatta  el a Parlament a bankokat, és  256,47 forintos árfolyamon forintosították a devizatartozásokat Magyarországon. Az adósok nyakán hagyták az árfolyamkockázatot, akik mind a mai napig fulladoznak a terhek alatt. Vagy amiatt, mert jogellenesen felmondták a hitelüket, és végrehajtás alá vonták őket, vagy pedig fizetnek, de jóval magasabb árfolyamon kiszámolt törlesztőket, mint ha a kapott forintot kellene hogy fizessék, mivel  a hátralékos devizatartozás 256,47 forinton lett forintosítva. 

A mai napon olvasom azt is, hogy a Kúria kimondta egy adós ügyében, hogy a folyósítási jutalék felszámítása mögött nem volt szolgáltatás. 

“A folyósítási jutalék tisztességtelensége kapcsán a Kúria rögzítette, hogy a konkrét perbeli esetben semmi nem támasztotta alá, hogy a bank ezért milyen szolgáltatást nyújtott a felperesnek.” 

A következőt állapította meg a Kúria:

“A Kúria mind a folyósítási jutalék, mind a kezelési költség tekintetében úgy foglalt állást,  hogy ezek nem a pénzügyi intézmény által nyújtott főszolgáltatás ellenszolgáltatásai, így azokra vonatkozóan az EUB iránymutatásainak megfelelően vizsgálandó a jóhiszeműség és az egyensúly (arányosság) elveinek megvalósulása.”

De kérdezhetjük a Tisztelt Kúriától, hogy az árfolyamkockázat milyen ok miatt része a főszolgáltatásnak (miközben az ügyletben nem volt deviza), ami miatt az árfolyamkockázat adósra hárításáról rendelkező szerződéses kikötés tisztességtelensége nem vizsgálható? 

Esetleg nem amiatt, mint Franciaországban, a BNP Paribas esetében, mert a bankok itt is elrejtették az adósok elől a devizaalapú hitelezés árfolyamkockázatát? 

Mégpedig úgy rejtették el az árfolyamkockázatot, hogy eleve nem volt árfolyamkockázat, mert az adós nem kapott devizát. Tehát nem is érzékelhettük azt, hogy az árfolyamkockázatot követelni fogják tőlük, hiszen arra semmilyen jogalapja nem volt a banknak. 

A Kúria megint morzsolt egy adagot az adósok felé eddig már elszámolt költségek mellé, a folyósítási jutalékról is kimondta ebben az egyedi perben, hogy nem volt mögötte szolgáltatás, így tisztességtelen. 

De a magyar Parlament nem mondta ki azt a DH törvényekkel elszámolt összegekről, hogy a bankok vissza kell fizessék az összes tisztességtelen kikötéssel felszámolt összeget az adósoknak, ellentétben a párizsi bírósággal, amelyik kötelezte a BNP Paribast az  árfolyamkockázat visszatérítésére, mert annak felszámítását bűncselekménynek minősítette. 

Franciaország éppen úgy az Európai Unió tagállama, mint Magyarország. 

Éppen azok a fogyasztóvédelmi irányelvek vonatkoznak a magyar emberekkel kötött szerződésekre, mint a franciákkal kötöttekre! 

Követeljük, hogy a magyar embereket  éppen úgy megillessék az Európai Unió által megalkotott fogyasztóvédelmi elvek, mint minden más tagállambeli fogyasztókat! 

Követeljük, hogy  nyilvánítsák bűncselekménnyé az árfolyamkockázat felszámítását! A Kásler perben kiesett a vételi és eladási árfolyam, ezen árfolyamokkal csakis bűncselekmény elkövetésével számolhatták fel a bankok a kereskedelmi árrést és az árfolyamkülönbözetet!

Követeljük a magyar devizaalapú hitelesek teljes felszabadítását! 

Töviskesné Dsupin Judit, A Haza Pártja tisztségviselője