“A jegybank felügyeleti alelnöke, Windisch László szerint a pénzügyi közvetítőrendszer ma stabilabb, mint egy éve.”
Ez a mondat is kiveri nálam a biztosítékot.
Mitől lett stabilabb és erősebb a magyar pénzügyi közvetítő rendszer?
Az elszámoltatástól?
Attól nem lehet stabilabb, mert pénzt kellett kifizessen, illetve leszámítson a sok hiteles hátralékából.
Attól azonban stabilabb lett, hogy nem kell tartsanak büntető eljárásoktól a bankok, mert ki lettek mosva abból a mocsokból, ami miatt joggal kellene felelniük, és ennél sokkal több pénz visszafizetésére lennének kötelezhetőek. De még az eddig elszámolt összegekből is csak annyit kellett kifizetniük, amennyi a már kifutott hitelek esetén lett kiszámolva. A felmondott hitelek esetén ezek a pénzek továbbra is bent maradtak, alapul szolgálva felmondáshoz, végrehajtás elrendeléséhez és végrehajtás lefolytatásához. Mert mint tudjuk, az elszámolási törvény értelmében Honatyáink túlfizetésnek minősítettek a tisztességtelenül elvett összegeket, s emiatt csak beszámítási kötelezettség terhelte a bankokat. Így váltak a tisztességtelen összegek tisztességtelen felmondások és tisztességtelen végrehajtások alapjául.
“A bankrendszer stabilitását jelentősen növelte az elmúlt évben mind az elszámolás, mind a forintosítás, ami kivétel nélkül minden érintett adósnak kedvező volt.”
Kivétel nélkül minden adós esetében elmondható az, hogy az árrésen, az egyoldalú szerződésmódosításon alapuló kamat-díj-költségemelésen túl jogellenesen lett felszámítva az árfolyam erősödése- mert hogy itt is elmondható az, hogy súlyos bűnöktől terhes, csak papíron létező befektetésekről beszélhetünk. Súlyos bűn volt a devizát felkönyvelni azaz nyilvántartásba venni mint kölcsöntőkét és követelni, mert az adós nem kapta meg.
Az adósnak átadott forint pedig csak úgy kiment, nem lett felkönyvelve aszerint, amit a bankszámla kivonat tanúsít. Nem lett hitelnyilvántartási számlára felkönyvelve.
Kivétel nélkül minden érintett adósnak kedvezett az elszámoltatás és a forintosítás?
Miközben senki nem kapta meg az elszámolt összeget azok közül, akik nem fizettek még vissza mindent, amit csak követelt a bank? És senki esetén nem lett kimondva az, hogy alapos törvényi hivatkozás nélkül mondták fel a szerződését?
De ők alaposnak mutatták fel, mert felmondás előtt fizetésképtelenné tették az adóst a jogellenes követelésekkel.
“A banki elszámolás az ügyfeleknek ezermilliárd forintos kárt okozó évtizedes anomália végére tett pontot, s juttatta vissza az embereknek a tisztességtelenül elvont összeget.”
Évtizedes anomália végére tett pontot. Ez nagy baj. Mert nem szokás pontot tenni valaminek a végére, ha kiderül, hogy kárt okoztak valakinek. A károkozásnak konzekvenciájának kell lennie a kárvallott és a károkozó részére egyaránt…
Ha jogtalanul elveszik valakitől az áramot, nem elég visszaadni azt. Az áramkimaradás miatt megromlott élelmiszert ki kell fizetni.
Itt sem elég visszaadni a pénzt- de nem is adták vissza, csak leszámítják a hátralékból, amit így majd évtizedek múltán kap vissza az adós, ha él addig.
“A fogyasztók devizahiteleinek kivezetése, forintosítása pedig a jövőre nézve szüntette meg a mind az adósok, mind a hitelezők számára jelentős rizikót hordozó árfolyamkockázatot – emelte ki Windisch László. “
A hitelezők számára is volt árfolyam kockázat? Ez nem lehetett más, mint a betétesek pénze, amivel elő kellett állni.
Ki engedett devizabetétet elhelyezni Magyarországon, amikor jogszabályi tilalom miatt a devizahitelek esetén nem lett volna szabad pénzösszeget devizaértéken közokiratba foglalni, ha az adós forint fizetésére lett kötelezve?
9000/1946 (VII.28.) ME rendelet
12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.
(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni. A betétesek pénzét csak a hitelesek befizetéseiből lehet kitermelni. És ki akarták termelni erőnek erejével, mindegy, ha kimegy külföldre az összes hiteles, mindegy, ha odavan a háza, elválik, öngyilkos lesz, ha eszközkezelő fizet. Mindegy, ha vonják az adós, adóstárs nyugdíját, bérét, viszik az ingóságát, eddigi megtakarítását, felmondás miatt megkapott végkielégítését.
“Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé – jelezte a felügyeleti vezető.”
Célzott program. Van még valami a tarsolyukban?
Egy fegyver. Egy célkereszt. Az elkövetők. Sok adós.
És az adósok önként akarnak a célkeresztbe állni? Vagy inkább mellénk állnak.
