A magyar újságírók körében persze megállt, ott csak felsőbb utasításra indul el, nincs független újságírás, tényszerű újságírás Magyarországon, pénz beszél és firkászok firkálnak. Ha marad időm, akkor azt megjegyzem a tisztelt Brüsszeli képviselőknek, hogy a magyar újságírók nem sokra értékelik munkájukat, mert hírt nem adtak róla eddig, hogy szeptember 5-én tárgyalják 10 ezer magyar devizahiteles ügyét.

De addig is, a tízezer aláíró elé tárom, a petíció kiegészítéseként mellékelt magyarázatot, melyre ma visszajelzés is érkezett, hogy a Petíciós Bizottság titkársága a mai napon leadta fordításra. Az angol nyelvű fordítást személyesen is le fogom ellenőrizni.

Ajánlom ezt a tömör összesítést minden érintett figyelmébe, különösképpen azon szerveződések és személyek figyelmébe, akik úgy érezték, hogy bár külön utat járva, de hallatni akarják hangjukat e téren.

Tárgy. 0928/2018. számú Petíció Észrevétel

Tisztelt Petíciós Bizottsága az Európai Unió Parlamentjének

Áttanulmányozva a számomra is megküldött „KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE” című ügyiratot, a következő észrevételekkel kívánom kiegészíteni az eddigi Petíciós beadványomat, melyet kérem az aktáimhoz hozzáadni.

A „Tárgy:” megjelölésnél a Petíciós Bizottság, úgy fogalmazza meg közleményét a képviselők részére, hogy „A.K. magyar állampolgár által benyújtott 0928/2018. számú, 10000 aláírást tartalmazó petíció a magyarországi devizahitelesek állítólagos tisztességtelen szerződési feltételeiről.”

…………………………………………..azt a szófordulatot használja a tisztelt Bizottság, hogy a petíció, az ÁLLÍTÓLAGOS tisztességtelen szerződési feltételekről szól. Ez súlyos, félreértések lehetőségét magába rejtő téves megfogalmazás. Ugyanis a petíció, kizárólag jogerős bírósági ítéletben megállapított tisztességtelen szerződési feltételek és nem állítólagosan tisztességtelen szerződési feltételek jogorvoslatának a tisztességtelenségéről szól.

A közlemény 1-es pontjában, a petíció összefoglalásában pedig úgy fogalmaz a tisztelt Bizottság a Képviselők részére, hogy 2014-ben amiután a Kúria tisztességtelennek ítélte az ilyen szerződési feltételeket, a magyar jogszabályokat módosították.

Tisztelt Petíciós Bizottság, tisztelt Képviselők

A fenti megfogalmazás, azok számára, akik nem ismerik a folyó ügy minden részletét, súlyos félreértéseken alapuló végkövetkeztetéshez enged vezetni. Éspedig arra, azt a látszatot kelti, mintha a meglévő jogszabályokban lett volna a hiba és azokat kijavították volna. Ez nem így van, 2014-ben a pénzkölcsönnyújtást szabályozó jogszabályokat nem módosították, azok a meglévő jogszabályok nem tették lehetővé a tisztességtelen tételek felszámítását a pénzintézetek számára, mint ahogy azt sem, hogy ezeket felhasználva felmondják a kölcsönszerződéseket és azonnali lejárttá tegyék a követeléseket, kiforgatva mindenükből a magyar embereket.

Ezért rendkívül tömören a következő összefoglalóval szeretném teljesen világossá és érthetővé tenni mindenki számára a. – 0928/2018. számú petíció tartalmából következő kifogásolt eljárásokat.

TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS:

1. A devizahitelek felfutási ideje alatt a pénzkölcsönnyújtási jogszabályok (Ptk. 523. §.) érthetően és világosan fogalmazták meg a kölcsönszerződésekben foglalható feltételeket. Semmilyen tisztességtelen tételek felszámítására lehetőséget nem adtak, tehát nem ezekre támaszkodva számolták azokat fel a pénzintézetek.

• A Kúria által megállapított tisztességtelen szerződési feltételekből fakadóan felszámított pénzösszegeket, az akkor hatályos Ptk. mint jogalap nélküli gazdagodás, írta elő a pénzintézetek számára visszafizetni azt jogos tulajdonosaiknak, a banki adósoknak. Ez nem történt meg, a magyar parlament közbeavatkozott és a tisztességtelenül felszámolt pénzösszegeket átminősítette TÚLFIZETÉSNEK és túlfizetésként hagyta „betudni” a még fennálló követelésekben a DH2 ELSZÁMOLÁSI TÖRVÉNY-nek köszönhetően.

Ezzel egyidőben, a tisztességtelenül felszámított összegeket is magában foglaló elmaradásokra hivatkozottan (a legtöbb esetben hónapokra, évekre elegendő havi törlesztőrészletet kitevő tisztességtelenül felszámolt összegekről van szó) bekövetkezett szerződésfelmondásokat a törvényhozó testület nem rendelte el hatályon kívül helyezni. Így bekövetkezett az elképzelhetetlen helyzet, hogy Magyarországon többszázezer család egy és ugyanazon időben elmaradásban és túlfizetésben is volt. A jogalap nélküli szerződésfelmondásokat pedig hatályban hagyták, a túlfizetést lenyelették a lejárttá tett és ezen tisztességtelen tételekre is felszámított késedelmi kamatokkal és egyösszegű követelésekkel.

•  A devizahitelek felfutási, szerződéskötési idejében a Ptk. 523. § . szabályozta a pénzkölcsönnyújtás feltételeit. Ezen jogszabály nem adott lehetőséget arra, hogy egy pénzkölcsönt más pénznemben tartsanak nyílván az adós terhére, konverzió megléte, elvégzése nélkül, mint amit rendelkezére bocsátottak. Ezért a magyar Kúria azt állapította meg, hogy a devizahitelek esetében a pénzintézetek valójában PÉNZTARTOZÁST folyósítottak a hitelfelvevők számára a Ptk. 231.§ alapján.

Tisztelt Petíciós Bizottság, a Kásler féle petícióban nem az a kérdés, hogy érthető, vagy világos volt a pénzintézetek tájékoztatása, ugyanis a törvény által nem megengedett feltételekről való tájékoztatásának vagy nem tájékoztatásnak nincs jelentősége, az ügy törvényes jogorvoslati szempontjából. A Kúria megállapítása teljesen abszurd, a pénzintézetek működésében nem is létezik olyan TEÁOR számú szolgáltatás, hogy pénztartozás megadása.  Az emberek pénzkölcsönnyújtási szolgáltatást kívántak igénybevenni a pénzintézetektől, nem azért mentek bankba, hogy a bank pénztartozást folyósítson számukra. Ez az évszázad szélhámossága a magyar Kúria részéről.

• A DH3 úgynevezett forintosítási törvényben foglaltakkal, a magyar törvényhozás szembement az Uniós joggyakorlattal és előírásokkal, amikor egy tisztességtelen szerződési feltétel esetében beleavatkozik és törvény erejével módosítja azt. Ugyanis csak abban az esetben van erre lehetősége, ha nem a fogyasztó kárára teszi azt, mert ebben az esetben ugyancsak egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek s mint ilyen, tisztességtelennek minősül. Ebben az esetben pontosan ez történt, a szerződések teljesíthetőek lehettek volna, ha a folyósításkor rendelkezésre bocsátott forint összegre „forintosították” volna a követeléseket, de mivel befagyasztották az akkori napi árfolyamon, a 256.47 Ft-on való befagyasztással jelentős többletterhet róttak a fogyasztókra, mely feltétel velük megtárgyalva, elfogadva nem lett ezért az Európai Uniós joggyakorlat értelmében is tisztességtelen.
• A Petíció benyújtása óta eltelt tetemes idő (1 év) alatt kiderült, hogy a pénzintézetek a legtöbb devizahitel szerződésből fakadó végrehajtási esetben, még a megállapított tisztességtelenül felszámított összegeket sem vonták le, sőt azokra is mindvégig késedelmi kamatokat számoltak. Ez már a hihetetlenül abszurd történetek sorában tartozik, de valós. Kérem bizonyosodjanak meg róla.

PETÍCIÓ KÖVETELÉSE:

1-Minden „devizahitel” szerződés felmondásából eredő végrehajtás azonnali leállítása.

2-Nemzetközi vizsgálóbizottság felállítása, a tények minden részletre való kivizsgálására.

3-Valós és törvényes, illetve tisztességes elszámolás kikényszerítése, a jogtalanul végrehajtottak kártalanítása.

Köszönettel és tisztelettel, Kásler Árpád

Kelt, Gyula, 2019. 08. 21.

U.I.: Legyenek önök a független újságírók, osszák meg tízezer fele, a Kúriának, a Parlamentnek, minden médiának, az egyházaknak, akik sohasem, egyetlen alkalommal sem szólaltak fel eme bűnök láttán, az egyetemeknek, a Tudományos Akadémiának, a Legfőbb Ügyészségnek, a Közjegyzői Kamarának, végrehajtóknak, az országgyűlési képviselőjüknek. Az összes hullarablónak!