Aki egyetért ezzel, ossza, lájkolja és regisztráljon követőként…..
Európai Unió Parlamentje Kásler Árpád Petíciós Bizottság 5711 Gyula, Fehér-Körös u.69. Brüsszel, Belgium Magyarország
Tárgy: 0928/2018 petícióra végleges határozat
Tisztelt Petíciós Bizottság!
Fenti ügyszámú petíciónkat több mint két éve, azaz 24 hónapja küldtük el a tisztelt Bizottságnak. Több, mint egy éve szólaltam fel személyesen is, az Önök megtisztelő meghívásának eleget téve az Európai Unió Parlamentjében.
24 hónap telt el érdemi eredmény, valós intézkedés nélkül. Legutóbbi információim szerint, Önök a magyar kormány állásfoglalására vártak, annak tartalmáról nem értesültem. De bármit is ír a magyar kormány, az eddigi tapasztalatok alapján, a terepen történtek és a kormány által kommunikáltak, nincsenek köszönő viszonyban sem.
Tisztelt Petíciós Bizottság!
Összefoglalva tömören a sérelmeket, amelyek az Európai Jognormákkal nem egyeztethetők össze, a következőkre kérjük mielőbb határozatot hozni szíveskedjenek. Megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan, hogy egy petíció, amelyet 2X10 ezer aláírással támogattak meg nagy bajban lévő emberek, még a mai napig nem került elbírálásra, lezárásra.
A félreértések elkerülése végett és a magyar bíróságokon, valamint a magyar parlament és magyar kormány által már megtapasztalt mellébeszélések elkerülése végett, a következő két pontban tömöríthető sérelmeink orvoslására várunk állásfoglalást az Európai Unió Petíciós Bizottságától:
1./ A C-26/13. sz. ügyből kifolyólag, ami a Kásler perként vált ismertté, bebizonyosodott, hogy tisztességtelen tételeket számoltak fel a pénzintézetek az adósok terhére. Ezek a terhek a legtöbb esetben, minimum néhány havi, de leginkább több évnyi törlesztőrészleteket kifutó mértéket öltöttek, vagyis olyan komoly, határnap előtti pénzterhet róttak az adósokra, ami egyenesen hozzájárult a havi törlesztőrészletek időbeni teljesítésének akadályozásához. Ennek következtében a pénzintézetek éltek a szerződésben foglalt jogukkal és többszázezer adós esetében lejárttá tették a követeléseket és végrehajtás alá vonták az adósokat.
A magyar parlament által, ennek rendezésére megalkotott DH törvények ugyan kimondták, hogy tisztességtelenül jártak el a pénzintézetek és részben kötelezték őket az “Elszámolási Törvény” alapján jóváírni és nem készpénzben visszaadni,(csak a már kifutott szerződések esetében kapták vissza készpénzben) a jogtalanul elszedett nagyösszegű pénzeket, ami önmagában a DH törvények előtt hatályban lévő Polgári Törvénykönyvben foglaltakkal merőben ellentétes, hiszen a jogalap nélküli gazdagodás törvényi meghatározás hatálya alá tartozó esetről volt szó és így haladéktalanul és maradéktalanul, készpénzben vissza járt volna, de ami még borzasztóbb és halálos veszélyt jelent az emberekre, hogy a tisztességtelen tételek felszámolásának következtében felmondott kölcsönszerződések felmondását, ezek a DH törvények nem helyezték hatályon kívül, hanem érvényben hagyták, holott az Európai Uniós jognormák szerint, a tisztességtelen banki eljárások következtében jogsérelemben a banki adósok nem maradhattak volna.
A magyar kormány előszeretettel hangoztatja a meghozott intézkedéseket, mely intézkedések nagyrészben valójában a tisztességtelenül eljáró pénzintézeteket szolgálta, nem a kifosztott banki adósokat.
Tehát nyomatékkal kérjük az EP Petíciós Bizottságát, hogy egyértelmű állást foglaljon azzal kapcsolatban, hogy a tisztességtelen tételek felszámításával csődbe juttatott, fizetésképtelenségbe hajszolt emberek, kölcsönszerződéseinek felmondása érvénytelen kell hogy legyen, azoknak hatályon kívül helyezésének elmaradása, súlyos negatív következményeket von maga után az adósokra nézve és ellentétes az Európai Unió jognormáival, ezáltal a magyar joggal is.
2./ A tisztességtelenül felszámított árrés elválaszthatatlanul egybefonódik az árfolyamkülönbözettel, vagyis minden kölcsönszerződésben azonos szerződési rendelkezésbe voltak foglalva. Ebből az következett, hogy az árrés tisztességtelennek való kinyilvánítása, magával rántotta az árfolyamkülönbözet adósra terhelésének lehetőségét is, napvilágra hozta tisztességtelenségét. Az árfolyamkülönbözetet, utólag, jogalkotással, visszaható hatállyal tették a szerződések részévé. Vagyis másszóval, a kásler féle per, nemcsak az árrést, majd ennek folytatásaként a Dh1 és Dh2 alapján az egyoldalú kamatemelést semmisítette meg, hanem az árfolyamkülönbözet adósra terhelését is. Mi erre a bizonyíték? Íme: 2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla a Luxembourgi Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel, amelyből mindössze egyetlen mondatot idézek.
“Az Irányelv 3. cikk[ének] (1) bekezdésében írt egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül e[,] és ekként az Irányelv hatálya alá tartozik e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő az a szerződési feltétel, amely az árfolyamrést és ezzel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt, a szerződések tömegét érintő érvénytelenségi perekre tekintettel végrehajtott jogalkotási beavatkozás következtében ex tunc hatállyal vált a szerződés részévé?”
Ennek figyelembevételével, nyomatékkal kérjük az EP Petíciós Bizottságát, hogy haladéktalanul egyértelmű állást foglaljon azzal kapcsolatban, hogy a tisztességtelen árrés kiesése által, magával rántott árfolyamkülönbözet helyére, a magyar törvényhozás által meghozott “FORINTOSÍTÁS” intézkedése jogellenes, az Európai Unió jognormáival ellentétes, hiszen erre a szerződő adósok akarata ki nem terjedt, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek minősül, hiszen többletterhet ró az a szerződő adósra és csak a szerződés megkötésének időpontjában fennálló árfolyam mértékén lehetett volna forintosítani ezeket a szerződéseket.
Tisztelt Petíciós Bizottság!
Mi az a 2×10 ezer ember, akik aláírásunkkal megerősítettük a benyújtott petíciónkat, kizárólag ebben a két pontban összefoglaltakra várunk konkrét és egyenes állásfoglalást lehetőleg még ebben a naptári évben. Semmi nem indokolja, ennek az ügynek ily mértékű elhúzódását. A pandémia nem lehet ennek oka, mert képzeljék el, hogy ezek a kifosztott és létbizonytalanságba taszított emberek, milyen eséllyel rendelkeznek ezekben a nehéz időkben?
Kelt, Gyulán 2020.10.01.
Köszönettel:
Kásler Árpád