Ez a cikk elsősorban bankár elnök vezérigazgatóknak szól és az államot képviselő felügyeleti szervek vezéreinek, másodsorban az adósoknak. Látszólag ezek mind képtelenségek, de a történelem igazolja majd valóságtartalmát. A nagy dolgokat mindig kétkedések előzik meg, de ez természetes, az lenne furcsa ha nem így lenne. Mindig kevesebben vannak azok, akik megelőzik a tömegeket és időben felismerik a várható történéseket, valamint alakítják azokat.
Mai témánk az újdonság kedvéért a „devizahitelek”. Akik ezeket létrehozták és kivitelezték több ezer ember életéért felelősek, hogy a többi kárt meg se említsem. Olyan csalássorozatot követtek el, amely a „rendszerváltás” óta a legnagyobb emberáldozatot követelte. Az hogy ennek mi lesz a pontos büntetőjogi definíciója, nálamnál képzettebb szakemberek feladata kell hogy legyen, de erősen hajlok afelé, hogy a nyereségvágyból, csoportosan és előre megfontolt szándékkal elkövetett kifejezéseket magába foglalja majd a vádirat. A most még befolyásos milliárdosokként pöffeszkedő vezérigazgatók lesznek majd nagyon kicsik a vádlottak padján.
A „devizaadósoknak” illik elsajátítani a következő ismereteket.
Semmilyen jogi háttere és felhatalmazása nem volt a Magyarországon felfuttatott devizahitelek ilyesfajta kivitelezésének. Ugyanis a pénzintézetek megcsinálták azt amit a világon még sohasem tett meg senki. A saját szolgáltatásukat átnevezték, mintha mást szolgáltattak volna. Nem a deviza nyilvántartással van a legnagyobb baj, bizonyos esetekben ismert fogalom. A Polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít, hogy bizonyos körülmények között, egy pénztartozást devizában vagy aranyban hogyan kell teljesíteni. Pontosan a Ptk. 231.§ rendelkezik erről, abban az esetben ha a felek megállapodtak ebben. De a törvény arról is rendelkezik, hogy a szerződő feleknek csak abban kell megállapodni, amiről a törvény nem rendelkezik, márpedig a pénzkölcsönnyújtásról a Ptk. 523§ és a Hpt. 2-es számú melléklet 10.2.A-es bekezdése rendelkezik, amelyek egyértelműen kimondják, hogy pénzkölcsönnyújtásnál az adós mit kell visszafizessen. Ebben az esetben a szerződő feleknek csak annyi szabadságot biztosít a törvény hogy a kamat létéről és mértékéről határozzanak, de azt nem teszi lehetővé, hogy mást fizessenek, mint amit kaptak, vagy adtak. Ez az egyetlen eset amikor a törvény konkrétan határoz, a visszaszolgáltatás tárgyáról vagyis azt kell visszaadni amit kapott, kamattal vagy anélkül és nem mást.
Azáltal, hogy a pénzintézetek a kölcsöntőkét devizában állapították meg és forintot teljesítettek, nemcsak a visszafizetés pénznemét határozták meg, hanem ezzel egy időben a valós gazdasági esemény helyett egy más gazdasági eseményt tüntettek fel, mintha azt teljesítették volna, ezzel megsértve, keresztülhágva az összes idevonatkozó törvényt, úgy a Ptk, mint a Hpt. és a Számviteli törvényt is, amelyek kötelező érvénnyel bírnak a bankokra.
A polgári törvénykönyv több tucat szerződésfajtáról rendelkezik, olyan szerződésekről, ahol a szerződő felek szabadon megállapodhatnak a pénztartozás devizaneméről. Például egy házépítésről szóló szerződés esetében a két szerződő fél megállapodhat abban, hogy a kivitelező épít egy házat és a megrendelő azt devizában fizeti ki, ezt lehetővé teszi a Ptk. 231§. De ebben az esetben a teljesítés nincs kificamítva, megmásítva, letagadva és elhazudva. A szerződésben a teljesítés jogcíméhez az van beírva, hogy egy darab ház építése, amelynek ellenértéke devizában lett megállapítva.
Mit csináltak ezzel ellentétben a pénzintézetek? A szerződésben a kölcsöntőke feltüntetésénél beírták hogy X CHF, holott forintot teljesítettek. Visszavetítve a házépítéses szerződésre, olyan mintha a kivitelező épített volna egy kalyibát de a szerződésben palota lenne belefoglalva, vagyis nem a valós eseményt rögzítették benne. Éppen ezért törvénytelen az összes jelzálog bejegyzés is.
Tehát nemcsak azzal vétettek, hogy mást követelnek mint amit adtak, holott erre pénzkölcsönnyújtás esetén a törvény nem nyújt lehetőséget, hanem teljesítésnek is mást jelöltek meg, mint ami valójában megtörtént.
Azok a felügyeleti szervek, bírák, ügyészek és egyéb hatóságok valamint politikusok, akik ennek falaznak, ugyanúgy törvényszék elé lesznek állítva mint maguk a bankárok. Ha ehhez rendszerváltást kell csinálnunk, akkor rendszerváltás lesz!
Kelt: Gyulán, 2012. 09. 11-én
Kásler Árpád BAÉSZ elnöke, Töviskesné Dsupin Judit BAÉSZ főtitkára