Az elkövetkező öt napban, hasznosabb és fontosabb teendőnk nincs, mint az, hogy gyűjtsük az EP választásokhoz az aláírásokat. Az EU-hoz való viszonyunkat, véleményünket és hozzáállásunkat ez nem változtatja meg, de vannak a lehetőségeknek korlátjai amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az előttünk álló időszak egy rosta is egyben, mely a gyenge láncszemeket le fogja morzsolni és csak az erősek maradnak meg, akik fel tudják karolni a gyengéket. A kifosztottaknak valós jogorvoslást csak A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt fog tudni biztosítani, a választási eredményekből kiindulva csakis utólagosan kárpótolva őket. A lehetőséget szalasztották el a kifosztottak, hogy gyors és hathatós megoldásban részesüljenek.
Tagjainknak üzenem, hogy létkérdés az érvényes húszezer aláírás összegyűjtése, a támogatóknak pedig azt, hogy az kevés részükről, ha otthon várják aktivistáink bekopogását hozzájuk. Mindenki tegyen a közügy érdekében.
Az elmúlt fél évtized korszakának egyik végpontjához érkeztünk.
2014. április 28-án, hétfőn délelőtt 10 órára A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete közgyűlést hív össze, Gyulán a Kossuth tér 1. szám alá. A közgyűlés fő napirendi pontja, maga az egyesület további létéről vagy nem létéről szóló döntés meghozatala, új elnök és alelnök választása.
A BAÉSZ 2009 májusában alakult meg és azóta hosszú utat bejárt. Elvitathatatlan érdeme, hogy úttörő szerepet vállalt a „devizahitel” csalássorozat feltárásában. Jómagam öt évig voltam az elnöke és megalkuvást nem ismerő módon képviseltem a kifosztottak érdekeit. Mint Önök is tudják, immáron a másodszorra is kétharmados Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése alapján, még mindig a „Káslerék” perének Luxembourgi döntésére várnak, hogy intézkedhessenek. Meg sem merem kérdezni, ha az nem lenne akkor mire várnának. De térjünk a lényegre.
Csakis kizárólag az OTP elleni per jogerős ítélete után vállalta fel a BAÉSZ az adósok peres képviseletét, csakis azután, hogy kézzelfogható eredményt kapartunk ki három év küzdelmével, joggal bízva a képviselet eredményességében.
Részsikereket elértünk, ami főleg a végrehajtások felfüggesztésében merült ki egyelőre, de vannak kudarc-élmények is a bíróságok szándékos vagy más okból kifolyó vaksága miatt.
Ettől függetlenül kimondható, hogy a kifosztókkal szemben sikeres hadviselést folytattunk, de nem nyertünk meg elég embert az igaz ügynek.
1627 azaz, egyezer hatszázhuszonhét tagja van a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének. Ez a létszám, egy ilyen kis apparátussal működő szervezetnek rendkívüli adminisztrációs feladatot jelent, de megbirkóztunk vele, úgy ahogy megbirkóztunk az ügyvédek, ügyvédi irodák kapzsiságával és töketlenségével (tisztelet a kivételnek). Viszont az emberekről, tagjainkról nem mondható el mindenkiről, hogy azonos módon támogatták törekvéseinket. Mindig csak ugyanazok a tagok vállaltak, sokszor erőn felül is másokért, tisztelet nekik.
A bíróságokra beadott keresetekre, befizetett illetékekre, az előre – bizalmi és rászorultsági alapon – elvégzett munkákra és a be nem fizetett tagdíjakra összesen, a BAÉSZ tagok 8.228.000 azaz nyolcmillió-kettőszázhuszonnyolcezer forinttal tartoznak az egyesületnek, holott a legalacsonyabb, a működést biztosító hozzájárulásokért dolgoztunk. Ezen kívül a NAV tartozik 2.050.000 azaz kettő millió ötvenezer forinttal, még a 2012. évi adók 1%-nak felajánlásából. Jogellenesen tartja azt vissza, ez ügyben a Szegedi Ítélőtáblához fordult az egyesület.
Elmondható, hogy több mint tízmillió forint kintlévősége van a BAÉSZ-nak, ennyivel tartoznak neki. Ebből kifolyólag a BAÉSZ-nak is van tartozása egy ügyvédi irodának. Felém az egyesület közel kilencszázezer forinttal tartozik, melyet a működésére bocsátottam rendelkezésére, de az elmúlt 5 évben több mint négy millió forinttal tartottam életben. Ezen összegek követelésétől eltekintek.
Sajnos az igazi vesztesek itt azok a BAÉSZ tagok lesznek, akik komolyan gondolták és kivették a részüket derekasan, befizették a költségeket határidőre, viszont rajtuk keresztül a teljes kifosztott társadalom és az egész ország.
Nem bántam meg amit tettem, annak ellenére, hogy nagy anyagi és egyéb áldozatokat hoztam. Nem emlékszem, hogy az elmúlt évtizedekben lett volna nemesebb és önfeláldozóbb, önzetlen vállalás közérdekért.
Az elején párbeszédre törekedtem az illetékes hatóságokkal, bankokkal, majd keményebb hangvétellel, utcai megmozdulásokkal próbáltunk ráhatással lenni az érdekérvényesítésre, végül politikai választások útján igyekeztünk növelni az éppen nem bátorságáról híres kifosztottak táborát. Ez sikerült is valamelyest, de bőven van még tennivaló.
A jövőben is teszem ami tőlem telik, de két frontvonalon nem lehet kihozni a maximumot, főleg úgy nem, hogy a többsége azoknak, akikért küzd az ember a minimálisan elvárható hozzájárulás áldozatát sem vállalják. A beharangozott közgyűlésen a BAÉSZ elnöki tisztségéről lemondok, ha a tagok megemberelik magukat akkor továbbra is lesz BAÉSZ, ha nem akkor egy korszak lezárul. A továbbiakban kizárólag A Haza Nem Eladó Mozgalom szélesítésén és anyagi helyzetének megerősítésén fogok dolgozni.
Nekünk nem kisebb a feladatunk, mint innen győzedelmesen kikerülni.
Tisztelettel, Kásler Árpád
Úgy gondolom, ez egy halvány remény sugár, a kormány mai bejelentése, miszerint felfüggeszti a kilakoltatást addig amíg nem rendezik a devizahitelesek ügyét véglegesen. Ez még szerintem akár lehetne jó hír is, de sajnos nem lehet tudni miként rendezik majd. Sajnálom hogy ilyen morzsákba kell kapaszkodni, ha már a választás ezt hozta, de valamibe muszáj.
http://bankar.blog.hirszerzo.hu/2014/04/13/elkurtatok-2014-bojkottalni-kellett-volna-a-valasztast/
Nyílt levél
Most nem értem mi van,
lemondasz arról mire elsőként szavaztam?
Harcolok küzdök,elvesztem a mába,
s most csalódnom kell a hazafiságba?
Tudom tenned kell,tűrni és még sok a gond,
válladon cipelned muszáj,- nekem ezt ne mond!
Nem azért nem nyertél, mert elálltak mellöled,
módosított törvényekkel vették el a szavazatot tőled!
Biztos vagyok benne hogy adnának többet,
de egy kifosztott, megalázott már nem kergetőzhet!
Nem lesz már jogaitól bátor,
e kisemmizett pénztelen tábor.
Olyan emberekért vállaltál tisztet,
kiktől saját hazájukban vettek el mindent.
Kiket nem karol fel senki, csak taposnak rájuk,
ezért,van hogy az igazi önfeláldozást várjuk.
S mivel mi már gyengék vagyunk,
egy igazán erős jellemet akarunk!
Amit -ÁRPÁD-!!! benned látunk,
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM,
továbbra is a mi PÁRTUNK!
20140417Györgyi
Előrukkolok én is egy kis gondolatébresztővel.Gondolat visszatekintővel.Emlékezet felfrissítővel.
Inkább e szerint szeretném a jövő Magyarországát elképzelni mint ahogyan azt az amúgy általam nagyra becsült Liechtenstein teszi.
Szeretném felhívni mindenkinek a 4/1 pontra a figyelmét.. Ha ez érvényben lett volna,..Akkor a rendszerváltás óta nem tudták volna teljesen kirabolni a magyar államot s vele együtt a magyar embereket.Nem véletlenül nem hagyták érvényben..
Történelmi(történeti) Alkotmány
Angyalos címer
A Szent Korona Alkotmánya
ELSŐ RÉSZ: Az állam szabadsága
MÁSODIK RÉSZ: A Szent Korona tagok szabadsága
HARMADIK RÉSZ: A szabadság feltételei
NEGYEDIK RÉSZ: A szabadság védelme
ÖTÖDIK RÉSZ: Záró rendelkezések
ELSŐ RÉSZ
Az állam szabadsága
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
(2) Az állam szabadsága
a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,
b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,
c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,
d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,
e./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti.
(3) Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.
MÁSODIK RÉSZ
A Szent Korona tagok szabadsága
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szüntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek .
(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.
HARMADIK RÉSZ
A szabadság feltételei
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(2) Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti – tevékenység eredménye, amelyet
a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,
b./ Magyarország területén,
c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése
hozott létre, illetve szolgáltatott.
(3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely
a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),
b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,
c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék
nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.
NEGYEDIK RÉSZ
A szabadság védelme
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
ÖTÖDIK RÉSZ
Záró rendelkezések
6. §
Alaptörvény
(1) Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.
(2) Alaptörvény alkotási alapelvek
a./ Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.
b./ Jogok és kötelezettségek összhangja.
c./ A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).
d./ Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.
e./ A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme.
Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg
– a bölcseleti (filozófiai) alapot – kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel – pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy – az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel – az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás;
– politikai alapot – kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben;
– gazdasági alapot – kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel – pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával – szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen (illegális) gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.
(3) Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.
(4) Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja.
7. §
Alaptörvény szintű főtörvények
(1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket:
a./ „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,
b./ „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,
c./ „Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.
(2) Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja.
8. §
Egyéb jogszabályok
Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatásozott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni.
9. §
Hatályba léptetés
(1) Magyarország Szabadság Alkotmányát a jogfolytonosságot visszaállító Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés helyezi hatályba.
(2) Magyarország Szabadság Alkotmánya Isteni eredetű, ezért azt semmilyen hatalom nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül.
Ő sem mindentudó. De itt egy kis gondolatébresztő:
“Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.”
Nagyot akart mondani az ember a videóban, de nem igazán sikerült neki. Van ugyan benne igazság, de amit hozzá tudott tenni ahhoz, amit már millióan elpapagájoskodtak előtte, az csak a trágárság volt.
Ugyanis ez a nagytudású sem mondja el azt, hogy pontosan hogyan is képzeli el a pártok nélküli, “politikamentes” országot. Érdekes módon idáig egyetlen felvilágosult “új korszakos” okossága és bölcsessége sem terjed ki.