Innen is szeretnénk elismerésünket kifejezni a hősiesen helytálló olasz egészségügyi dolgozók felé, és bízunk abban, hogy sikerül megfékezni az olaszországi koronavírus járványt. Az olasz családoknak erőt, kitartást kívánunk a nehéz napokban. Isten éltesse Olaszországot!

A koronavírus járványnak a devizaalapú hitelesekre nézve is igen jelentős kihatása van, főleg azokban az országokban, ahol továbbra is a piaci árfolyamon fizetnek az adósok.

Ha Magyarországot nézzük, a CHF  MNB által jegyzett középárfolyama mai napon (2020. március10.) 317, 24 forint/CHF.

Ez 123%-a a devizaalapú hiteleink  2015-ös 256,47  forint/CHF-es   forintosítási árfolyamának. Azok számára, akik jelenleg is fizetnek, a forintosítás rendkívül nagy jelentőségű volt, hiszen tízezrekkel lenne magasabb a törlesztő részletük ahhoz képest, mint amennyit most kell fizetniük, és milliókkal lenne több a hátralékos tartozásuk. Ezt mindenképpen fontos lenne figyelembe venni, amikor arról van szó, hogy honnan is kaptak segítséget. 

A forintosítás a banki elszámoltatással egyidejűleg történt, mégpedig arra a bírósági megállapításra alapozva, mely szerint a devizaalapú hitelezés során még jogi értelemben sem volt deviza. Ezt a Kásler perben mondta ki a bíróság, majd pedig a felülvizsgálati eljárás során a Kúria. 

Hogy mégsem a kapott forint szerint  számoltatta  el a bankokat a Parlament, azt a Kúriának “köszönhetjük” , mivel a Kúria szerint a bankok devizában meghatározott pénztartozást adtak meg az adósoknak, majd pedig ennek a nyilvántartásba vett devizának a törlesztő részleteit az adósok MNB közép árfolyamon kellett fizessék. Így aztán a Parlamentnek megvolt arra a lehetősége, hogy a banki elszámoltatást olyan árfolyamon végeztesse el a bankokkal, amelyik esetén egyetlen fillér árfolyamkülönbözettel sem kellett elszámolniuk. Ez volt az elszámoláskori MNB piaci árfolyam. 

Mindez a Kásler perben hozott C-26/13. számú EUB ítélet alapján történt, amelynek értelmében a vételi és eladási árfolyam alkalmazásáról rendelkező szerződéses kikötés megsemmisítésre került. 

A napokban olvasni lehet arról, hogy a Győri Ítélőtábla is az EUB-hoz fordult, előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Ez a 932/19. számú ügy, amitől az adósok igen sokat várnak. Azt írják le egyes helyeken, hogy emiatt az EUB ítélet miatt a Kásler perben hozott C-26/13. számú ítélet is felül lesz írva. De hogy ez mekkora marhaság.

A C-26/13. számú Kásler perben hozott ítélet óta számtalan ítéletben, sokhelyütt erre a C-26/13.számú ítéletre alapozva hozza meg ítéleteit   az EUB. Ezeket mindet meg fogják semmisíteni?

A 2020. március 3-ai spanyol ügyben hozott C-125/18. számú ítéletben 12 helyen hivatkozik az EUB a Kásler perben hozott ítélet több pontjára. 

A forintosítási árfolyam  meghatározására eleve csakis amiatt kerülhetett sor, mert a Kásler perben megsemmisítésre került vételi és eladási árfolyam. Ezek helyett azonban, jogellenes módon a Kúria az MNB középárfolyamát helyezte vissza, de ha mindez nem történik meg, mind a mai napig fizethetnének az adósok a mostani árfolyamon, mint a lengyel hitelesek. Ugyanis nem lett volna forintosítás még 256,47 forinton sem. 

A lengyel Rzeczpospolita  arról ír, hogy a CHF egyre erősösik a koronavírus terjedése miatt:

“A koronavírus elterjedése arra készteti a befektetőket, hogy biztonságos menedéket keressenek, ami felfelé nyomja a svájci frankot. Az év eleje óta 4% -kal növekedtek a zloty felé.” 

A bizblogban pedig  arról írnak, hogy Olaszországban az olasz kormány felfüggesztette a jelzáloghitelek fizetését, a lengyel kormány pedig a devizaalapú hitellel rendelkező adósok  SZJA mentesítésén dolgozik:

” A pénzügyminisztérium állítólag a franchise-adóalanyok jövedelemadó alóli mentesítésén dolgozik. Nem tudom, ha ez nem elég – az olasz kormány felfüggesztette az összes jelzálogkölcsön kifizetését.“

“A kormány képviselőjének nyilatkozata Rómában azon a napon történt, amikor az olasz bankok ipari szervezete javaslatot tett kisvállalkozásoknak és egyéni ügyfeleknek, akik érzékelik a moratórium koronavírusának a hitel visszafizetésére gyakorolt ​​gazdasági hatásait.”

A kormányoknak kötelességük a lakosság és a vállalatok problémáival foglalkozni. Magyarországon számottevő változás akkor történt a devizaalapú hitelekkel, amikor a C-26/13. számú Kásler per nyert az EUB előtt. Mindez a teljes magyarországi devizahiteles táborra nézve jelentett változást, de maguk a hitelesek nem vették komolyan azt, hogy a kormány és a Parlament szerepe milyen döntő fontosságú sorsuk jobbra fordulásában. Emiatt történhetett meg az, hogy az adósok nem mentek szavazni kellő számban a 2014-es országgyűlési választások alkalmával, amikor parlamenti többséget is elérhetett volna a hárommillió devizahiteles szavazatával a devizás tábor érdekképviseleti pártja, A Haza Pártja a Parlamentben.

A devizás törvények meghozatala során az adóstársadalom érdekeit közvetlenül tudta volna képviselni A Haza Pártja. 

Ehelyett az adósok maguk perelgettek tovább. Összességében eredménytelenül. 

A számottevő eredmény eddig a Kásler per és A Haza Pártja tüntetései alapján elrendelt banki elszámoltatás és a forintosítás volt. 

Jó lesz észhez térni. Semmilyen más alternatíva nincs, mint a törvényhozó hatalomba bejuttatni A Haza Pártját, az egyetlen politikai pártot, amelyik érdemi eredményt ért el az ügyünkben.

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője