A devizaalapú hitelekről mára már a bankok és a bíróságok is mint értékállandósági kikötéssel megkötött hitelekről beszélnek, holott még három évvel ezelőtt nem egy banktisztviselő és bankszövetségi kommunikáció során azt lehetett leszűrni, hogy igenis minden kiadott forint mögött, ott lapult egy morzsányi deviza.
Lassan de biztosan fény derül minden hazugságra. Vegyük szemügyre az értékállandóságot is, ha már most ez a sláger.
A világ minden országában egy adott pénznemnek más a vásárló értéke, ugyanis a pénz önmagában nem érték, hanem eszköz, egy közvetítő eszköz. Nos, a Magyarországon értékállandósági alapon megkötött kölcsönszerződés szerint vajon hol kell figyelembe venni az értékállandósági tényezőt, mert ugye nem mindegy, ha az adott devizát Svájcban, Magyarországon vagy Bangladesben vizsgáljuk meg, hogy mi is az értéke.
Kizárólagossági alapon nem lehet mást figyelembe venni, mint azt az országot, ahol a jogügylet megtörtént és folyamatában van, tehát nem marad más mint Magyarország!
Ebben az esetben, ha figyelembe vesszük azokat az értékeket amelyekre leginkább megtörtént a hitelezés, ingatlan és gépkocsi, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy semmilyen utón-módon nem beszélhetünk értékállandóságról, ugyanis ha egyszáz ezer CHF-et veszünk alapul és ezt összevetjük azzal, hogy ebből az összegből hány panellakást, vagy hány darab azonos márkájú gépkocsit tudunk vásárolni, mint mondjuk 2007-ben, akkor világosan kiderül, hogy nem értékállandóságról van szó, hanem egyik fél részéről (bank) értéknövekedésről beszélhetünk, a másik fél részéről (adós) pedig értékromlásról. Ugyanis ugyanakkora deviza összegből több értéket lehet megvásárolni, mint 2007-ben, ebből az is kiviláglik, hogy nem a forint vásárlóértéke romlott, hanem a deviza értékelődött fel, de ezt a felértékelődést nem áll jogában egy banknak sem követelni, olyan jogügylet esetében, ahol forintot bocsájtott az adós rendelkezésére.
A bankok értékkorrekció nélkül és jogalap nélküli gazdagodást folytatnak. Mindazok a politikai döntéshozók, ügyészek, felügyeleti szervek és bírák, akik ehhez asszisztálnak, a megfelelő időben törvényszék előtt kell felelniük a nemzet romba döntéséért, több ezer ember öngyilkosságáért, több tízezer család tönkretevéséért és kivándorlásra kényszerítéséért.
Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke
Kelt: Gyulán, 2012. 05. 28-án