hogy az isten a pénz lett, sorban nyílnak a bankok… – énekli a Tankcsapda együttes Mennyország Tourist c. számában. Valahogy ez ugrott be, ahogy megakadt a szemem az uzletresz.hu mai gyöngyszemén, mely szerint “hiába ekézik a bankokat, elégedettek vagyunk velük“. De kiderült, hogy más akar nézni…minket, madárnak. Ami miatt első pillantásra nyugtalanítónak találtam ezt a cikket, nem más volt, mint az, hogy ha bármilyen komolyan vehető közvélemény kutatás ezt az eredményt hozza ki, akkor bizony nagyobb a baj a magyar társadalomban annál is, mint hittük.
Ha a money-teizmus nevű új vallás valóban ilyen szinten áthatotta már az emberek tudatát, akkor mi, rabszolga-sorsunkba belenyugodni képtelen devizaadósok már valóban csak egy dolgot tehetünk: csomagolhatunk. Mert akkor bizony mi, tetszik vagy nem tetszik, a társadalom szerint is “eretnekek” vagyunk. A legjobb, amire számíthatunk a társadalom -ebből a szempontból- szerencsésebbik felétől az, ha nem verik az orrunkat a kilakoltatáshoz összegyűjtött banános dobozaink fenekébe, hogy miért nem költözünk csendesebben, kevesebb forgalmi akadályt okozva.
Aztán tovább olvastam, és némileg megnyugodtam:

“A magyarok többsége elégedett a hazai bankok által nyújtott szolgáltatásokkal. Egy friss felmérés válaszadóinak kétharmada szerint a pénzintézetek korrekt, többnyire jó színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak.
A Bankmonitor reprezentatív felmérése szerint csak minden harmadik válaszadó volt kritikus a bankokkal szemben.”

Szóval a Bankmonitor “reprezentatív” felméréséről van szó. Ezt pedig az ellenérdekeltek készítették az ellenérdekelteknek. Bennfentes önigazolás.Teljesen nyilvánvalóan a megkérdezettek csoportja is gondos válogatás eredménye volt .
Óriási csúsztatással persze, hiszen az elégedettség a cikk alapján első sorban a bankfiókokban zajló ügyintézésnek, és a különböző általános banki szolgáltatások színvonalának szól, de a jórészt budapesti székhelyű, fiatal, a bankok bűvkörében működő vazallus pénzügyi értelmiség ezen nyilván nem akad fenn.
Az ő valóságuknak nem része a bírósági végrehajtás, a kilakoltatás. Nem része a banki adósokkal való bánásmód.
Holmi bankmonitoros “reprezentatív” felmérésekkel még az empatikusabbakat is meg lehet győzni arról, hogy a devizaadósok felelőtlen spekulánsok voltak, és a helyzet messze nem annyira rossz. Hiszen “elégedettek vagyunk a banki szolgáltatásokkal”. Az elégedetlenkedők pedig nyilván egy szűk kisebbség.
Ezt kihangsúlyozandó, íme a csattanó a végére (nyilván erről sem a végrehajtás alatt álló, vagy éppen még fizető, de már súlyosan nélkülöző banki ügyfeleket kérdezték meg):

“A bankszektor és a kormányzat közötti, nagy publicitást kapó, helyenként jelentős csörtékre a válaszadók 62 százaléka rossz szemmel néz. Szerintük a bankok és a kormányzat viszonya, „egészségtelen, sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatra lenne szükség”. A felmérés egyik legmeglepőbb eredményeként az is kiderült, hogy ebben a tekintetben nem volt különbség azok véleménye között, akik közben fizetési nehézségekkel küzdenek, és azok között, akiknek nincsenek ilyen problémáik.”

Ekkora csúsztatást a monszun alatt elázott kínai saras hegyoldalak sem láttak még…
Október huszonharmadikán megmutatjuk, mennyire vagyunk elégedettek mind a bankjaink szolgáltatásaival, mind a kormány hozzáállásával.
Feltételezhetően a Bankmonitor célközönsége nem lesz ott velünk, mert őket megkérdezték, elmondhatták a véleményüket. Minket viszont nem kérdezett senki, de ettől még válaszolni fogunk…Nehogy már hiába “ekézzék” szegény bankokat!

Mi egyelőre nem akarunk “ekézni”, mi már a cséplésnél tartunk!