Aki arra vár, az délibábra vár. Egyébként is már rég aktuális volt a váltás, új rendszer születik és a születés vajúdással jár, a vajúdás meg fájdalommal és most sokaknak fáj, ezért megy a visítás ezerrel, aminek hátterében leginkább a sötét tudatlanság kereshető.
A régi rendszer egy olyan világban alakult ki, ahol az emberek vásár napján hagyták el a falujukat, ahol minden háznál volt kamra, pince, padlás és lábas jószág, de legfőképp az élet alapfeltételeihez szükséges tudás. Majd ez a rendszer átcsúszott némi apróbb módosításokkal az iparosított modern világba, kitermelve a világ uraivá váló, de legalább is magukat annak tartó, de mindenképp a világ erőforrásai felett rendelkező, két lábon járó ember genetikájú kisebb létszámú élőlényeket és ezzel párhuzamosan az igen nagy létszámú, ugyancsak ember genetikájú, két lábon járó élőlényeket, akik vannak.
Az utóbbi csoportnak fő ismertetőjele, hogy lenni akar és fogyasztani, mindenáron. Az első csoport fő ismertető jele, hogy lenni akar és birtokolni, minden áron. Létezik egy nagyon kis létszámú, harmadik csoport is, aki mindezt szemléli és próbálja megérteni a megérthetetlent, ha dühöng, leginkább magában dühöng, de legfőképp elvágyik a felsorolt két embercsoport közül egy másik bolygóra, egy másik világba.
A jelen állapotokhoz egyenes út vezetett amiben mindenki partner volt. A birtokolni vágyó világelit mutatta és határozta meg az irányt, amit a fogyasztani vágyó milliárdok örömmel és kérdés nélkül elfogadtak. Ha csak a hazánk határain belüli állapotokat vizsgáljuk, leszűkítve az utóbbi 30 évre az idősávot, akkor megállapítható, hogy nem sokan visítottak, hogy multinacionális cégek, bevásárlóközpontok és összeszerelő üzemek lepték el az országot, mint egy invazív faj, kiszorítva az őshonos életformát. Nagy divattá vált az invazív növények és állatok, halak, rovarok ellen agitálni, bírságokat kihelyezni és természetvédőként fellépni, miközben az őshonos életformát vígan és dalolva átadta úgy az elit, mint a fogyasztó társadalom az invazív, mindenkit lerabló és függő, kiszolgáltatott helyzetbe taszító életformának.
Az elit haszonlesésből, az életellenes cselekedeteik leleplezése miatti félelmüktől, zsarolhatóságuktól szabad utat mutattak ennek az életformának és a fogyasztói társadalom, sötét ostobaságától vezérelten, a mindenáron de legfőképp minél olcsóbban való fogyasztási vágyától, de annak hosszú távú következményeivel nem törődve, örömmel fogadta és fogyasztotta az argentin és kínai fokhagymát, a lengyel krumplit, az olasz cukkinit, a holland paradicsomot és reggelig sorolhatnám, ja és mindezt szezonban. A lényeg mindössze az volt, hogy a lehető legolcsóbban jusson hozzá.
Az, hogy ennek a hosszútávú következménye, a hazai mezőgazdaság, a kistermelők, ezen keresztül a feldolgozóipar, vagyis az őshonos faj kipusztulásához vezet, látszólag senkit sem érdekelt és lényegében ma sem érdekel, mint ahogy nem érdekelte a nyugdíjasokat, hogy mi van a fiatalok munkalehetőségével, ha ők nem védelmezik a hazai termékeket, hanem az invazív terméket vásárolják és ahogy nem érdekelte a fiatalokat, hogy az idősek miből kapnak nyugdíjat, ha ők külföldre mennek dolgozni és ahogy nem érdekelte a devizahitelesek jogtalan kifosztása azokat, akiket direktbe nem fosztottak ki, holott hárommillió magyar kifosztása közvetetten kihatott mind a tízmillió magyarra.
A jövő történelemkönyvei, az új világrendetlenség időszámítását a korona vírus elterjedésének kezdetétől fogják datálni. Most sem nem aktuális, meg majdnem jelentéktelen is abba beleállni, hogy mesterségesen vagy természetesen jött létre a vírus. Véleményem szerint mesterségesen, de mondom, hogy jelentéktelen, mert a lényeg, hogy van és terjed és ha nem terjed eléggé akkor a zemberiségnek nevezett faj rásegít szándékosan és sötét ostobaságától vezérelten. Az első módnak kisszámú manipulátora létezik, utóbbinak nagylétszámú. Pontosan letükröződik a világelit létszáma és a nagyfogyasztói társadalom létszámának arányossága.
Amit biztosan ki lehet nyilatkozni az az, hogy a világelit végre érzékelte és lépett is annak érdekében, hogy a sokmilliárd fogyasztani vágyó, túlzott fogyasztása, egy olyan útvonalon amelyre tulajdonképpen ők terelték a tömegeket, amit a tömegek örömmel el is fogadtak és már közmunkás szinten is lehetséges ide-oda kóricálása a világba és az ezzel együtt járó, folyók, erdők, mezők, óceánok, tengerek, levegő, víz és föld szennyezése sem nem fenntartható, sem nem tolerálható tovább.
Be lett húzva a vészfék, még gondolkodni képes emberek. Ennyire egyszerű a dolog. Ettől még egyszerűbb, hogy a vírus létezik és pusztítva terjed. Azok, akik ezt másképp látják, azokhoz nekünk, gondolkodóknak nem sok szólnivalónk van, ők az ösztönlények és a sötét tudatlanságuktól, meg a nem fenntartható életforma visszasírásának kitörő zokogásától vezérelve rángatóznak csupán, de ez már nem oszt és nem szoroz. Fő szószolójuk a zsidóvá vált, vagy azzá válni akaró DOKTOR GÖDÉNY. Érdemes ott olvasgatni a hozzászólásokat és akkor még érthetőbbé válik ez a poszt.
Hogy mi lesz ezután? Jobb vagy rosszabb? Majd utólag kiderül, az is biztos viszont, hogy ez a fájdalom elkerülhető lett volna, de nem lett elkerülve. Egyébként van megoldás mindenre, a fenntartható életformára is, a tiszta energiaforrásra is, csak nem ott van keresgélve a dolog egyelőre ahol kellene. Ez az év a változás éve lesz, jelentsen az bármit is. Addig is, mindjárt itt a tavasz, gondoskodjon mindenki aki teheti, kiskertjéről, veteményezésről, szárnyas-lábas jószág tartásáról, mert szükségük lesz rá.
Kásler Árpád