Az egyik facebook oldalon látom, mennyire örvendeznek az adósok annak, hogy a felmondás érvénytelenségét kimondta a Kúria egy OTP-s ügyben, és bár 2010-ben lett a szerződés felmondva, hatályában visszaállította azt. A felmondás után történt követelés engedményezést is jogellenesnek mondta ki a Kúria, a felmondás jogellenessége miatt. 

Az adósok lájkolják a posztot. De minek örülnek? Annak, hogy amiatt jogellenes a felmondás, mert több volt a tisztességtelenül felszámolt összeg attól, amennyi elmaradása volt az adósnak? A Kúria ilyet nem mondhat ki, mert a DH2 törvény szerint elegendő volt levonni a hátralékból a tisztességtelenül felszámolt összeget, s ezzel az elszámolás be is fejeződött. 

Az elszámolási törvényt meg kell módosítani, hogy senkinek ne kelljen perre menni, akiknek jogellenesen  felmondták a hitelét, mert egyforma az eljárás, amivel bennünket földönfutóvá akarnak tenni. Azok esetében is jogellenes a felmondás, akiknél kevesebb volt a tisztességtelenül felszámolt összeg, mint az elmaradás, mert a tisztességtelenül felszámolt összeg miatt mindenkinél rossz az elmaradás mértékének meghatározása a felmondásban, márpedig maga a fizetési elmaradás a felmondás oka, összegszerű meghatározással. 

Ezzel a Kúria ítélettel csupán annyit ért el az adóstársadalom, hogy megint szalámiznak. Akinél kisebbre számolta ki a bank a tisztességtelenül felszámolt összeget, mint amennyi elmaradás a felmondáskor volt, az menjen a lecsóba? Holott honnan lehetett tudni az elszámolás előtt, hogy mennyi lesz 2015 tavaszán ez az összeg? Ha kellő idő telt el a  kölcsön felmondásig  attól az időponttól kezdve, ameddig az adós bírt fizetni, addig az időpontig, amikor a bank felmondta a szerződést, eleve több lett az elmaradás, mint a tisztességtelenül felszámolt összeg… Az adós amiatt nem fizetett, mert képtelen volt rá dupla – tripla havi törlesztőket fizetni. 

Másrészt pedig, ha egyszer felmondja a bank a kölcsönt, ne tessen már azt mondani 9 év múlva, hogy a felmondás érvénytelen, a szerződés él (!? ), tehát a követelés 20 év múlva azaz soha  sem évül el, folytatódhat minden tovább…

A felmondás egyoldalú jognyilatkozat volt a bank részéről, egyösszegben, erőszakosan lett lejárttá téve a teljes hátralékos tartozás, a szerződés megszűnése miatt, és az adósnak módja sem volt ezen változtatni. A szerződést azonban az adós meghatározott futamidőre kötötte a bankkal, nemcsak időtartamát tekintve, hanem azt is megszabva, hogy a szerződés mikortól  meddig fog tartani. Ennek döntő jelentősége van, mert egy harminc éves ember, ha 20 évre szerződést köt, akkor az  30 éves korától 50 éves koráig tartó elkötelezettséget jelentsen. De ha 35 éves korában felmondja a bank a szerződést, majd 44 éves korában a Kúria érvényteleníti a felmondást, de úgy, mintha mi sem történt volna, a futamidő  további 15 éve  (44 + 15 = 59) az adós 59 éves korában fog lejárni. Ez pedig nagy gond. 

Már megint egymás ellen uszítják az adósokat. Már megint ki akarnak emelni egy rendkívül lényeges jogérvényesítési lehetőséget az adósok helyzetének rendezéséből. Az elévülést. Ha egyszer egy bank, barom állat módjára, erőszakkal követelt az adóstól, majd pedig azt mondta, most felmondok, és a halálba küldelek az egyösszegű követeléssel, késedelmi kamatokkal, végrehajtás kérés lehetőségével, akkor ne mondja már azt a Tisztelt Kúria, hogy nem kezdődött el a követelés elévülése a felmondáskor. A felmondás ugyan érvénytelen volt, de ez nem jelentheti azt, hogy nem vette kezdetét az elévülés. Az adós a szerződést egy adott napon írta alá  és egy adott napi lejárat volt megszabva. Ez az időszak az adós életkorához kötődik. Stílszerűen, én is világra hoztam a négy gyermekemet és felneveltem őket  akkor, amikor erre a Természet lehetőséget adott. Most nem tehetném már ezt meg. A biológia az biológia. Mindent a maga idejében. 

A szerződés kezdete s vége az adós adott életkorához, ezzel  adott időszak testi-lelki erejéhez köthető. Ezt ne borítsa fel a Kúria sem. Nem ők az Úristen.

Hogy is szól az Európai Unió spanyol ügyben hozott ítéletében az egyik  idevonatkozó rendelkezés, ami az EGK 93/13.számú irányelvén alapul? 
A 2015. december 21-én hozott C-154/15. számú (és egyéb ügyek) EUB ítéletből, amelyben sokhelyütt hivatkoznak a Kásler perben hozott EUB ítéletre (C-26/13. számú EUB ítélet). 

“57., Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egészen egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 65. pont).”

A magyar Kúria tehát megállapíthatja azt, hogy nem volt jogszerű a banki felmondás, de nem írhatja át a szerződésben kikötött kezdeti és lejárati időpontot. A felmondást a tisztességtelenül felszámolt összeg miatt nyilvánította érvénytelennek a Kúria, de nem tolhatja ki a kölcsönszerződés lejártának időpontját, mert a szerződésben ez az időpont rögzítve lett. A felmondás jogellenesen történt, és még jogszerű felmondás esetén is bekövetkezik 5 év elteltével a követelés elévülése, nehogy már a jogellenes felmondás legyen az, ami miatt ezek a követelések soha nem évülnek el.

A Haza Pártja akkor fog örülni, ha mindenkire nézve, törvényben lesz kimondva, hogy a felmondások jogellenesek voltak, a végrehajtások jogellenesen lettek elrendelve. A szerződést pedig meghatározott időszakra kötötte az adós, ezen időszakon belül lehet tőle követelni jogszerűen, szabott havi törlesztő összeget.

Itt van a Tiszai Timea által leírt anyag, amit a facebookon olvastam. Az adósok eszetlenül lájkolják, és sem Tiszai Timea, sem az adósok nem sejtik, hogy a koporsójukat szegelik. 

„Újabb örülni való a Kúria tárgyalóterméből.  Gfv.VII.30.071/2019, 
A Kúria tegnapelőtt, OTP-s felmondásának érvénytelensége tárgyában hozott ítélete, nagyon jelentős.Sok száz/ezer embernek kell megismernie, segítsetek benne! 
Érvénytelen felmondás alapján nem vált lejárttá a jogügylet, így a végrehajtási záradékot törölni kell,- és a végrehajtási eljárásokat meg kell nézni. Az OTP.Faktortól is vissza kell venni az eladott követelést, mert a mai napig is él/fennáll az alap kölcsönszerződés, amit OTP Bank Zrt-vel kötöttek az adósok.
A Kúria nem csak azt hagyta helyben, hogy nem lehet a tisztességtelenül felszámított összegnél kisebb a felmondáskor lejárt tartozás - mert akkor nem lehet felmondani egy szerződést -, hanem azt is, hogy nem hozható egy adós olyan helyzetbe, hogy ne tudja azt, hogy melyik szerződési feltétel alapján szűnt meg a szerződése.
A felmondó okiratok soha nem tartalmazzák, hogy a szerződés melyik szerződésszegésre alapított felmondási ok alapján szűnt meg, és a törvény csak súlyos szerződésszegés esetén teszi lehetővé , hogy egy pénzügyi intézmény felmondja és egyösszegben lejárttá tegye a fogyasztóval megkötött kölcsönszerződést. Ez olyan súlyú mulasztás a pénzügyi intézmény részéről mely kizárja az adós késedelmét, ami azt jelenti, hogy az adósnak az érvénytelen felmondás alapján visszaállított szerződés szerint nem kell késedelmi kamatot fizetni. A perbeli esetben 2010 évben mondta fel a szerződést az OTP. Az ítélettel visszaállt az OTP-vel a kölcsönszerződés. A Kúria  kizárta, hogy késedelmi kamatot érvényesítsen 9 évre visszamenőlegesen a Bank.
Az ítélet segít a gépjárműves szerződést megkötött adósokon is, mert nem csak az OTP nem tud jogszabálynak megfelelően felmondani egy kölcsönszerződést, vagy lízingszerződést,hanem a pénzügyi vállalkozások sem. Ezek a felmondások még a perbeli felmondásnál is rosszabbak, így előállhat a Kúria ítélete alapján az a helyzet, hogy  nem váltak lejárttá ezek a szerződések, és nem tudnak perelni a pénzügyi intézmények.És persze, ha lesz leírt ítélet, azt is kiteszem. Az október 1-jei Lombis ítéletetre két hónapot kellett várni. Ma azt is kiteszem.”

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője