A Kúria magyarázkodása és a mi megfejtésünk:

A mi megfejtésünk nem egyéb, mint hogy a folyósított forintnak a szerződés nem lehetett a számviteli bizonylata-ha nem lehetett a számviteli bizonylata, akkor a folyósított forint bizonylat nélkül lett folyósítva.

Ha egy összeget bizonylat nélkül folyósítanak, akkor azzal az összeggel kapcsolatosan nem lehet jogos követelést támasztani.
Ezért a forint folyósítása ellenében nyilvántartásba vett devizakövetelés nem volt jogos követelés.
Bukott az egész ügylet.
FEKETE!
A törvényi előírásokat nélkülöző.
ADÓMEGKERÜLŐ.
A magyar nemzet elveszejtésére köttetett.
A haza árulása.
Az egész ügylet a Bankszektor és az államhatalmi szervek összefonódásának igazolása
Feladatunk van.
A megsemmisítésünket kell megakadályozni, el kell töröltetnünk a devizakövetelést!
A kapott forint a devizakövetelés bizonylat nélküli ára volt.
Magyarország ára volt.
Van, mikor egy ügylet nem jön be.
Ez nem fog bejönni!

==================================================

Cila Asztalos Károlyné —

Csakhogy az Unióban a bizonyítási teher nem az adóson van.

Dsupin Judit —

És ha nem az Adósé a bizonyítási teher, akkor mivel lehet bizonyítani? A szerződéskötés után semmi más nem történik, mit pénzmozgások és ezek könyvelése. A nyilvántartás magában teljes mértékben alkalmatlan bizonyításra, akkor is, ha az Adósé a bizonyítási teher, és akkor is, ha a banké. Ha egy autószerelő megjavít egy autót, aminek öt perc múlva leesik a kereke, mivel lehet bizonyítani, hogy mi történt? A megbízással, amin az áll, hogy az autót meg fogja javítani?

Zsuzsa Szirbik —

Elvileg számlát adnak az elvégzett munkáról, azzal lehet reklamàlni.

Dsupin Judit —

Kedvesem. Az autószerelő adja a számlát. De az autó áttekintése nélkül hogyan lehetséges megállapítani azt, hogy a munka hogyan lett elvégezve? A számla mindig a számviteli alátámasztása a dolgoknak.
A valóság? Az a valóság. Ebben az esetben maga az autó. Merthogy nem csak a számla kell hogy elkészüljön, hanem a munka is.

Dsupin Judit —

A kölcsönszerződéseink esetében a bankszámla kivonat két dolgot jelent. A neve is mutatja.
Egyrészt a valós pénzmozgást, másrészt számlaként is funkcionál: mint számla, az elvégzett munkáról, szolgáltatásról kell szóljon.
A folyósított forintot azonban hitelfolyósításként jelölik meg rajta.
Tehát a bankszámla kivonat, mint számla hitelfolyósítást igazol.
De van egy gond!

Cila Asztalos Károlyné —

Devizát kölcsön adni vagy banki átutalással tudott volna úgy hogy a te devizaszámládra utal, vagy a pénztárban valutában a kezedbe adja. És ha te forintot kérsz akkor átváltja.

Dsupin Judit —

Mégpedig: a kijött összeg a folyósított forint.
De a folyósított összeg a kölcsönszerződés alapján nem lehetett volna más, mint a szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, azaz a deviza.
A KÖLCSÖN ÖSSZEGE NEM MINŐSÍTHETŐ ÁT, mint azt az OTP tette folyósítást követően, előre jelezve a szerződésben, hogy a forintot át fogja minősíteni, és követelni az átminősített összeget fogja.
A folyósítással azonos időben pedig nem lehet mást nyilvántartásba venni KÖLCSÖNADOTTKÉNT, mint a folyósított összeget.

Dsupin Judit —

A hármas azonosság nélkül nem beszélhetünk a Bank szerződésben vállalt pénzszolgáltatási kötelezettségének teljesüléséről:
1. a szerződésbe foglalt kölcsönösszeg
2. az adós rendelkezésére bocsátott pénzösszeg
3. a Bank által hitelnyilvántartási számlára kötelezettségként előírt tartozás.

Dsupin Judit —

Ennek a hármas egységnek meg kell lennie, mert ennek elmaradása esetén nem beszélhetünk szerződés szerinti  pénzkölcsönnyújtásról.

Cila Asztalos Károlyné —

A kettős könyvelésben nem fordulhat elő, hogy mást utal és mást vesz nyilvántartásba.
Az utalt összeget vajon a könyvelésébe melyik főkönyvi számlájára könyveli?
(Nem azt könyveli le kölcsön követelésként)

Cila Asztalos Károlyné —

A rendelkezésre bocsájtott kölcsön összegét kellene előírni velünk szemben követelésként. Csak a kölcsönt nem bocsájtja rendelkezésre. Márpedig a tartozásunkat a számviteli könyvelésben kell könyvelni, ez a nyilvántartás alapja.
(Nem excel táblában kell nyilvántartani, ahogy a bank teszi)

Dsupin Judit —

Amiről a szerződés, mint számviteli bizonylat rendelkezett, a deviza, mint kölcsönösszeg, NEM LETT AZ ADÓS RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTVA!
AMIRŐL PEDIG NEM RENDELKEZETT, A FORINT, AZ MEG IGEN.
KÖNYVELÉSBEN MINDEN GAZDASÁGI ESEMÉNYT LE KELL KÖNYVELNI,
CSAK BIZONYLATTAL LEHET KÖNYVELNI,
A VALÓSÁGOT LEHET CSAK LEKÖNYVELNI
ÉS CSAK TÖRVÉNYES JOGÜGYLETET LEHET SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁSBA RÖGZÍTENI.
HISZEN A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS AZ ALAPJA A FELEK EGYMÁS KÖZÖTTI TÖRVÉNY SZERINTI ELSZÁMOLÁSÁNAK,
A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS AZ ALAPJA AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK
ÉS A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS AZ ALAPJA a pénzügyi elszámolásnak.

Dsupin Judit —

Számviteli törvény: Számviteli bizonylatok

166. § (1) 579 Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (SZÁMLA, SZERZŐDÉS, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

Cila Asztalos Károlyné —

Milyen jogcímen könyvelhették le a forintot? A bizonylat nem lehet a Közokirat vagy a szerződés, mert annak az utalás nem felel meg.

Dsupin Judit —

A SZERZŐDÉSEK TARTALMILAG HITELTELENNÉ VÁLTAK ABBAN A PILLANATBAN, AMIKOR FORINT LETT FOLYÓSÍTVA A BENNE FOGLALT DEVIZAÖSSZEG HELYETT!

Cila Asztalos Károlyné —

Minden banki kifizetés vagy utalás mellett ott kell lenni az engedélyezésnek, megállapodásnak, szerződésnek, ami alapján a banknak könyvelnie is kell.
(sokan azt nem értik, hogy ez kötelező)

Zsuzsa Szirbik —

De hiába kérjük a bizonylatot, a bank nem mutatja be. Mert nincs. Olyan mint Columbo felesége. Beszélnek róla de senki nem látta.

Cila Asztalos Károlyné —

Ha a bankok arra hivatkoznak, hogy alá írtunk egy szerződést, hogy vállaltuk a kockázatot, akkor nem tehetünk mást az nagyon sántít. Mert a szerződés az egy megállapodás és kötelezettség is egyben.
Ebben az esetben az első kötelezettség a bankot kötelezi, azaz a kötelezettsége a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsájtása.

Cila Asztalos Károlyné —

Amíg nem bocsájtja rendelkezésre, addig van joga kamatot felszámolni?

Dsupin Judit – Hivatalos oldal —

Kedves Zsuzsa!
Mit szeretnél kérni a Banktól?
Kezedben a szerződés, ami a kölcsönügylet jogi alapja. Devizaösszeg kölcsön jogcímen történő rendelkezésre bocsátását irányozza elő, ha pedig forintét, akkor folyósításkor devizában meghatározza a kölcsönösszeget-márpedig egy szerződésben csak egy összeg szerepelhet.
A szerződés összevetése kell megtörténjen a folyósított összeggel és a hitelnyilvántartási számlára vett összeggel. Ezt meg tudod tenni, mert devizát követelnek tőled, azért, mert a hitelnyilvántartási számlára deviza lett felkönyvelve.
A szerződéstől eltért a folyósított forintösszeg.
A szerződéssel csak a banki nyilvántartás egyezik.
Tehát a Bank csak nyilvántartotta a kölcsön összegét.
A szolgáltatás elmaradt.
A forint folyósítása deviza ellenében vételnek minősül, ha nem váltással történik.

Dsupin Judit – Hivatalos oldal —

Elegendő a bizonyítékunk.

Horváthné Fenyvesi Erzsébet Andrea —

Ugye adtak nekünk devizát, de rögtön vissza is vette és adott helyette forintot. Akkor miért kellene nekünk devizát adnunk vissza? És miért károsodna a bank ha vissza vette a devizát??? Erre kellene válasz!

Dsupin Judit – Hivatalos oldal —

Nem, Erzsébet, nem adtak nekünk devizát.
A váltás nem történt meg, a Kúria ezt már kimondta.
A deviza váltás nélkül nincs rendelkezésre bocsátva, mert váltás nélkül az ügyletben nem igazolható a léte.

Dsupin Judit – Hivatalos oldal–

a forintfolyósítás pedig olyan bizonylattal, amiben a deviza a kölcsönösszeg, nem történhetett volna meg.

Dsupin Judit – Hivatalos oldal —

A forint folyósításának nem volt bizonylata, ezért ki sem adhatták volna.

Dsupin Judit – Hivatalos oldal–

Cila! ezt írtad: “Milyen jogcímen könyvelhették le a forintot? A bizonylat nem lehet a Közokirat vagy a szerződés, mert annak az utalás nem felel meg”.—

A forintot hitelfolyósításként könyvelték le.
Ezt Te is láthatod.
Ott van a folyósítási bizonylaton.
Ez a bizonylat azt igazolja, mint pénzügyi bizonylat, hogy kiment a forint.
És azt igazolja mint számla, hogy hitelfolyósítás történt.

De az utóbbi a csalás alapja.—————————————————————–

Ugyanis a folyósított forint először is bizonylat nélkül jött ki, mert a szerződés a folyósítás alap bizonylata, s nem lehetett vele forintot szolgáltatni kölcsönként.
Másodszor is a folyósított forintot mégis hitelfolyósításként könyvelték fel számlára, a bankszámlára.
De ennek ellenében követelik kölcsön jogcímen a devizát, miközben a deviza nem lett folyósítva, sem maga a deviza, sem átváltva forintra.
Tehát bizonylat nélkül kijött a forint, de lekönyvelték úgy, mintha a forint maga lenne a kölcsön összege.

====================================================