Eltelt egy hónap azóta, hogy írtam a gyulai közjegyzőnek, helyette a Szegedi Közjegyzői Kamara válaszolt erre a levelemre:
„Tisztelt Közjegyző!
Legutóbb mikor időpontot kértem Öntől rendőri jelenlétet igényelt, ami nem baj, de úgy gondolom, hogy a tisztesség megkívánta volna, hogy tájékoztat erről. Ezért most írásban kérek tájékoztatást Öntől remélve, hogy így nyugodtabb napja lesz, bár hozzá kell tennem, hogy eddig mindvégig jogkövető magatartást folytattam ellenben Önökkel, akik mindvégig áthágták a jogszabályokat.
Legutóbb hivatkozott a közjegyzői törvényre, melyet engedelmével ideteszem Önnek:
1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről1. § 2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Mindössze annyit szeretnék megtudni, hogy az Ön által kiállított 874/2012 ügyiratszámú végrehajtási záradék közokiratban mely jogszabályhely alapján eljárva írta be a deviza követelések összegét, mert az én olvasatomban meg kellett volna tagadja közreműködését a közjegyzői törvény értelmében „A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen”
Ennek alátámasztására bemásolom a hatályba lévő 9000/1946.(VII.28.) ME rendeletet. Ez a rendelet arról rendelkezik, hogy közokiratba “a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni”, ellenben ezt Ön nem vette figyelembe egy esetben sem, amikor az én ügyemben eljárt. Kérem haladéktalanul szíveskedjék tájékoztatni, hogy miért nem lett betartva ez a miniszterelnöki rendelet és miért lett jogszabály megkerülésével kiállítva a közokirat?
Kelt, Gyulán 2015.06.22.
Tisztelettel, Kásler Árpád”
A Szegedi KK azt írja levelében, hogy a gyulai közjegyző elfogultságot jelentett be saját maga ellen, ezért egy békéscsabai közjegyzőt jelöltek ki megválaszolni levelemet. Ezzel viszont én vagyok elfogult. Elsősorban azért, mert ez a békéscsabai közjegyzővel semmilyen kapcsolatban nem állok, nem ő készítette el a közokiratomat és a végrehajtási záradékomat, ha nem tévedek, akkor nem is felettese a gyulai közjegyzőnek, de akkor miért lett hivatott őhelyette válaszolni. De ha már elfogulttá lett, ezen postafordultával, miért nem válaszolta meg kérdésemet a Szegedi Közjegyző Kamara, mint illetékes szerv, mennyivel gyorsabb, olcsóbb és egyben környezetkímélőbb lett volna megjelölni, hogy mely jogszabályhely alapján jártak el, vagy netán nincs ilyen, hát az már tényleg nyomós ok lehet elfogultság bejelentésére.
Mily érdekes, míg fizettünk nekik, mint a katonatiszt, egy sem jelentett be elfogultságot ellenünk.
Mindeközben száz felől megpróbálnak szétcincálni bennünket, hatósági és nem hatósági, nyílt és rejtett módszerekkel, koholmányokkal. Már csak egy kérdés van, azok akikért kiálltunk, magunkra hagynak-e az ellenséggel szemben, vagy felismerik végre, hogy nélkülük, az ő létszámbeli támogatottságuk nélkül nincs győzelem. Szeptember 12-e erre is választ fog adni a Hősök Terén.
“Csak a döglött hal úszik az árral. Az élő hal KÉPES az árral szemben úszni” – írta Chesterton.
Kevesen vállalják fel, hogy – kibúvók nélkül – az árral szemben … Élhető és közérthető alternatíva kell ellenség-kép nélkül hiszen az(ok) majd úgyis elhúznak, önmagukkal elfogultan…
Kedves Éva egyet értek.
Akár leszünk elegen, akár nem, folytatni kell az ERKÖLCSI küzdelmet, mert különben elvész az ország. Most szemfényvesztés folyik, maszatolás minden szinten, majd’ mindenütt!
Kedves Róbert!
A valóság és a tények vonatkozásában én homlokegyenest más állásponton vagyok, mint ahogyan írja:
“A realitás, magyarul a valóság az nem más, mint közös megegyezés.”
illetve
” Egy adott tényt (tény = megvizsgálható, megtapasztalható valóság, szemben az adattal, mely létezhet pusztán egyetlen egy ember fejében egy elképzelés vagy gondolat formájában) mindenki a saját képességei szerint tudja érzékelni és felfogni- tehát egy és ugyan azon dolgot más-más ember másként látja, gondolja. ”
Ha ez így volna, akkor semmiről sem lehetne eldönteni, hogy micsoda.
Nem lehetne eldönteni az elefántról, hogy az-e, mert a saját képességeink valóban eltérnek, és Ön szerint mindenki másképpen érzékelné, hogy mi áll előtte.
A jogszabályok esetén egy kicsit még nehezebb a helyzet, ezért már nem is beszélhetnénk arról, hogy közös nevezőre lehet-e jutni a jogszabályok értelmezése során, és hogy mi is vonatkozik az adott helyzetre, ha előfordulhatna az, hogy van, aki az elefántot bolhának nézi, s van, aki a bolhát elefántnak.
Én azt mondom, hogy igenis a valóság ugyanaz, és a tények is ugyanazok minden esetben. Az a kérdés, hogy a valóság és a tények miként hatnak ránk, és mennyit akarunk eltűrni belőlük akkor, amikor gond van.
Valóság az, hogy forintot kaptunk-ez bizonyítható. Valóság az is, hogy ennek devizában számolt ellenértékét követelik tőlünk.
Tény az, hogy a magyar bérek nem nőttek, s emiatt egyre növekvő havi törlesztőt nem lehet kifizetni egy idő után. Merthogy tény az, hogy enni is kell és sok egyéb is kell, hogy az ember életben maradhasson.
A hatóságok, bírók, közjegyzők nem minden jogszabályt vesznek figyelembe, amikor ítélkeznek. Ugyanezt tették a bankok is. A jogszabályok megkerülésével zajlanak a folyamatok.
Optimista vagyok azon a téren, hogy látom, stabilan támaszt bennünket alá a jogszabályok összessége. Csak elő kell szednünk.
Van, aki azt szokta mondani, hogy: “Az igazság akkor is igazság, ha csak egyetlen egy ember meri kimondani, továbbá, akkor is igazság marad, ha egyetlen egy ember sem mondja ki”
Sajnos ez az állítás hamis. Ugyanis az igazság nézőpont függő. Egy adott tényt (tény = megvizsgálható, megtapasztalható valóság, szemben az adattal, mely létezhet pusztán egyetlen egy ember fejében egy elképzelés vagy gondolat formájában) mindenki a saját képességei szerint tudja érzékelni és felfogni- tehát egy és ugyan azon dolgot más-más ember másként látja, gondolja. Minden egyes embernek megvan a saját maga igazsága ugyan azon dologgal kapcsolatban.
A realitás, magyarul a valóság az nem más, mint közös megegyezés. Mivel mindenki másképpen szemléli a világot, meg kellett egyezniük az embereknek bizonyos dolgokban. Összegezve, a valóság az a többség egyetértése, hogy az a valami az, amiben megegyeztek.
Általában a valóságot a véleményformálók alakítják. Jelen korunkban a média tölti be ezt a szerepet.
Kásler Árpád adott az embereknek egy új nézőpontot a devizahitelekkel kapcsolatban. Vannak, akik ezt megértették- Ők ott lesznek 12-én, de vannak, akik mást gondolnak (ez a “mást gondolnak” nem azt jelenti, hogy Árpád gondolata ellen, hanem egyszerűen más a gondolatviláguk a témával kapcsolatban)- hát, Ők biztosan nem lesznek ott 12-én.
A devizahitel háború 10 millió fronton folyik. A sokat említett összefogás első sorban a gondolatok világában kell, hogy megszülessen egy kristály tiszta fogalom meghatározásával, amit a többség el tud fogadni mint saját igazságot, mert a gondolat teremti a cselekvést.
Megfigyeléseim szerint, 12-én még nem ér végett a devizahitel háború, de egy remek lehetőség még jobban megalapozni a társadalomban azt a közös realítást, hogy:
1. A devizahitel egy aljas és körmönfont bűncselekmény.
2. A hatóságok az erősebb nyomásnak engedelmeskednek: ezidáig a bankoknak falaztak, de most változás fog bekövetkezni- a nép akaratának fognak engedelmeskedni.
3. Van megoldás a devizahitelre: csak alkalmazni kell a hatályban lévő törvényeket.
4. Igazságot teremtünk: megszüntetünk minden devizaalapú hitelt, a bankok a saját vagyonukból kárpótolják a károsultakat, a bankok jóvá teszik az okozott károkat, a bankárok vezekelni fognak.
Legyünk sokan,de intelligensen.Úgy legyen!
A Debreceni Ítélátábla tanulmányából, melyet Dr. Balla Lajos, a debreceni Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője írt 2009. november 16-án.
2009.El.II.C/33/7. szám
A bírák kizárásával illetőleg a bíróság kijelölésével kapcsolatos
ítélkezési gyakorlat a Debreceni Ítélőtábla büntető
ügyszakában 2009. január 1. és október 31. között.
“Az abszolút kizáró ok ha megvalósul a bírót kizárja az eljárásból anélkül, hogy
vizsgálni kellene elfogulttá tette-e őt az, vagy sem. A törvényi szabályozás
közismerten kizárja mint bírót az eljárásból és a döntésből, ha ő a terhelt,védő,
sértett vagy feljelentő vagy ezek hozzátartozója. Ilyen esetben nem kell mérlegelni
vajon a kapcsolat a bírót elfogulttá tenné-e. Ugyanez a helyzet, ha a bíró az ügyben
tanúként, szakértőként vagy szaktanácsadóként működött közre vagy ezen
személyek hozzátartozója. Az abszolút kizáró okok tehát olyan tények, amelyeknek fennállása esetén – habár természetükben eltérő okokból, így az ügyben való érintettség vagy érintettekhez fűződő viszony az eljárásban már korábban betöltött más pozíció, avagy az ügyről szerzett magántudomás okán fordul elő – az elfogultságot vélelmezni kell. mégpedig ez a vélelem megdönthetetlen bármely itt nevesített ok fennállása az érintett feltétlen kizárását eredményezi. Mindennek eljárásjogi következménye, hogy az abszolút kizáró ok bejelentése a hozzá fűződő vélelem miatt csak magának az okként szolgáló ténynek a fennállását teszi vizsgálandóvá.”
////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
Estünkre, Árpád esetére fordítva:
Tudjuk, hogy a közjegyzők közjegyzői minőségben foglalták közokiratba a tartozás elismeréseket. Ellenben kizárólag a tartozáselismerést közokiratba foglaló közjegyző láthatta el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot. Ezt már bírói minőségben tette.
A közjegyző elfogultságot jelentett be egy olyan jogkérdés megválaszolásával kapcsolatosan, amelynek köze van az általa közjegyzőkét készített tartozáselismeréshez, és a tartozáselismerést ő maga mint bíró látta el végrehajtási záradékkal. A közjegyző ezek szerint saját magáról állítja azt, hogy a kérdést amiatt nem válaszolhatjja meg, mert elfogult.
De mit ír a kollégiumvezető az abszolút kizáró okok között, amikor a bírót ki kell zárni az eljárásból?
“Ugyanez a helyzet, ha a bíró az ügyben
tanúként, szakértőként vagy szaktanácsadóként működött közre …”
A közjegyző is arra gondolt volna, hogy ő közjegyzőként készítette el a tartozáselismerést, s ekkor szakértő volt, és emiatt most nem válaszolhat mint bírói minőségben záradékoló közjegyző a végrehajtási záradékkal kapcsolatban feltett kérdésre?
De akkor hogyan engedhették azt meg, hogy a közjegyzők végrehajtási záradékkal láthassák el a saját maguk, mint szakértők által elkészített tartozáselismeréseket? Ekkor nem voltak elfogultak a saját maguk által elkészített okiratokkal szemben?
Dehogyisnem . Hiszen nem vették azt figyelembe bírói minőségben, amikor záradékoltak, hogy olyan közokirat van a kezükben, amelyet ők maguk készítettek mint tartozáselismerést, deviza van benne elismertetve mint amit az adós meg kell fizessen, azonban a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy az adós forint fizetésére volt kötelezve. Ebben az esetben azonban a 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet közokiratba foglaltan nem teszi lehetővé csak forintérték meghatározását.
Mivel azonban a közjegyző elfogult volt a saját munkájával kapcsolatban, mégis ellátta záradékkal a közokiratot. Most viszont már elfogult.
Mert most már saját maga van bajban.
FOLYTATÁS
… aláírja ezt az okiratot, akkor a közjegyző pártatlan és elfogulatlan?
Milyen közjegyzők élnek ebben az országban? Mostanra kiderült, hogy a jogszabályokat megkerülve, ill be nem tartva írták alá ezeket az okiratokat.
Tehát a szakmai tudásuk erősen megkérdőjelezhető, de legalábbis az elfogultságuk
biztosan! S akkor még nem említettem meg egy igen fontos (számomra legfontosabb), szempontot: az emberiességet!
Valóban ilyen emberekre van bízva, egy ilyen nagy horderejű ügy megoldása?
Legyünk ott szept. 12-én minél többen! Adjunk hangot nemtetszésünknek!
Hívjuk fel magunkra, nem utolsó sorban a gaz cselekedet tömkelegére a figyelmet!
Legyenek kénytelenek ránk fókuszálni!
Szept. 12. Hősök tere!
Érdekes és egyben elszomorító, ugyanakkor félelemre okot adó ez az eset.
Mikor is lehet elfogultsági indítványt benyújtani?
1. Ha az egyik fél javára részrehajlás várható
2. Már előre kialakította az üggyel kapcsolatban a véleményét
3. Ellenérzés, vonzalom befolyásolja tetteit
A közjegyzőkben (általában), az emberek teljes bizalommal viseletnek.
Nagyon nagy probléma, ha ezen 3 pont bármelyike fennáll.
Nem megengedhető, sőt, kifejezetten káros, bármilyen ügyről legyen is szó.
Ebben az esetben (s sajnos nem egy esetről van szó), egy család teljes ellehetetlenülése megy végbe.
MINDEN embernek, de a gyerekeknek különösképp jogai vannak, ami hozzájárul az egészséges, erkölcsös életvitelhez, a fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges élettér meglétéhez. Ehhez szükséges egy fedél a család feje fölött, ahol kipihenten ébredhet és a nap végére érve biztonsággal nyugovóra hajthatja a fejét.
S amikor egy közjegyző, amikor aláír egy végrehajtási záradékot, amely eredményeként a családot otthonából kiteszik, megszüntetve minden biztonságot nyújtó otthonnak nevezett házból (lakásból), mennyire jár el elfogulatlanul?
Amikor a bank egyoldalú nyilvántartása alapján aláírja ez
Igen találkozunk 2015.09.12.én a Hősök Terén!
Nekem fontos a családom az országunk sorsa! Én ott leszek!
Fogjunk össze mi Magyarok a Magyarokért!
Gyertek ti is!