Az anyagi kárt, amit el kell szenvedniük a devizaalapú hiteleseknek és velük együtt az egész társadalomnak, az erkölcsi csőd okozza. A mi anyagi kárunk miattuk következett be. Olyan jövőbeli terhet raktak a nyakunkba, aminek semmi köze a pénzkölcsönhöz. Rabszolgatartó társadalmat akarnak kiépíteni, mert csak mások leigázásában látják biztosítva a saját uralmuk fennmaradását. Nincs fantáziájuk, nem képesek átstrukturálni a gazdaságot, érzik, hogy az az irány, amibe elvitték a nemzeteket, szakadékba vezet.
Ez maga a fogyasztói társadalom. Ahol mindent pénzzel fejeznek ki. Minden teljesítményt.
De a pénz önmagában értelmezhetetlen. A nemzetek teljesítményét kizárólag közgazdasági mutatókkal akarják kifejezni. Erre nincs lehetőség.
Míg minket kifosztva ők hozzájutnak vagyonokhoz, forrásokhoz, addig mi leépülünk. Ezzel megbomlik a természet egyensúlya. A természet egyensúlya mindig emberi beavatkozásra bomlik meg. És az oka nem más, mint a természet figyelmen kívül hagyása. A természetbe az ember is beletartozik.
Minket ebből kifelejtettek.
Kizárólag a saját fennmaradásukra akarnak minket felhasználni, mint ahogy eddig is tették egyéb természeti forrásokkal.
Ezt meg kell akadályoznunk.
Milyen egyensúly az, amikor pár ezrelék sajátjának tekinti az egész világot? Ebbe beletartoznak a bányakincsek, az erdők, a vizek, a vadak. És beletartoznak a társadalmak maguk. Mert ők, akik ezt a korlátlan uralmat akarják fenntartani, nem tartoznak bele a természetbe és az emberi társadalomba.
Ők a bankárok és a pénzvilág helytartói, a magukat politikai elitnek nevező végrehajtók. Azok az álszent csoportok, aki eljátsszák nekünk, hogy ők szervezik a társadalmat.
Nem, ők nem szervezik a társadalmat.
Ők a Bankárok alá gyűrik azért a pénzért, amit kiemelt juttatásként megkaphatnak a piszkos munkáért. És besorakoztak hozzájuk a köztisztviselő réteg és az igazságszolgáltatás intézményrendszere.
Jogállamnak titulálják azt, amikor egy szűk csoport önkényt gyakorol a pozíciója által, a kezébe adott hatalom által, miközben a társadalom és a természet felé helyezettnek érzi magát.
Leváltak rólunk. Vissza kell helyezni a társadalom fennhatóságát feléjük.
Ez a mi felelősségünk!

Dsupin Judit (BAÉSZ)

Az írás előzménye: Porsche Bank felperes – Töviskes Péter alperes

A szerződésben a kölcsönösszeg a forint volt.
A Bank a gépjármű forint devizanemű számlájának rendezésére folyósította a kölcsönösszeget mint az Adós pénzkölcsönét.
A felperes keresetében ellenben a kölcsönösszeg deviza volt, mert nem jelölte meg az Adós kötelességének az árfolyam különbözet fizetési kötelezettséget.
A Bírónő azt állítja, hogy átváltás történt. A deviza át lett váltva forintra, és azt kapta meg az Adós.
Ha egy szerződésben forint a kölcsönösszeg, akkor nem lehet devizát folyósítani.
Nekünk a Porsche Banknál nem lett nyitva számlánk.
Sem forint devizanemű számlánk, sem CHF devizanemű számlánk.
Mi nem kérdőjeleztük meg a per alatt, hogy miért forintot kaptunk.
Ha a Bank egy általunk nem ismert számláról devizát konvertált a Kereskedő részére forintra, akkor mi forintot kaptunk.
Ezzel a szerződéssel nem is volt joga CHF-ot folyósítani a Banknak, mert a szerződés megszabja, hogy mi folyósítható az ügyfél részére.
Egyelőre nem látok mást, csak hogy a Bírónő a Bank keresetét támasztotta alá, mert a Bank az Adós kötelezettségének a kölcsönösszeg és a kamat megfizetését jelölte meg a keresetben, miközben a szerződésben a kölcsöntartozás, az árfolyam különbözet és a kamat megfizetését írta elő.
A deviza átadott voltával alátámasztotta a devizakövetelés jogszerűségét.
De a deviza nem lett átadva. Nincs bizonylata sem, mitől lenne.