Egy katona tollából.

Mindenek előtt az esküm:

„Én ……… esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság hűséges honvédje / tisztese / tiszthelyettese / tisztje leszek.

A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem.

A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.

Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”

„Isten engem úgy segéljen!”

2015. január 12-én beadvánnyal fordultam a Katonai Ügyészséghez, melyben tájékoztattam őket az országot érintő súlyos társadalmi problémáról, a deviza alapúnak nevezett csalásról, mely bűncselekmény az ország teljes lakosságát, gazdaságát, ezáltal magát a Magyar Honvédséget is érinti.

A beadvány itt olvasható: Katonai Ügyészségnek.pdf

Leírom történetem, a következtetést vonják le Önök.

A Magyar Honvédség szolgálati szabályzata lehetővé teszi, ha a katonát érdeksérelem éri a szervezeten belül, beadvánnyal forduljon a Katonai Ügyészséghez a szolgálati út betartása nélkül.

Az érdekem, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával a Magyar Köztársaság (Magyarország) függetlenségének és az állampolgárok jogainak védelme, ahogyan ez az eskümben is szerepel. Egyszerűen fogalmazva, a rám bízott feladatokat mindenkor, minden körülmény között maximálisan el kell tudnom végezni, ezzel garantálva az ország függetlenségét és az állampolgárok biztonsághoz való jogát.

Érdeksérelemként felhoztam, hogy beosztásomból adódóan szolgálati kötelességeimnek esetenként nem tudok teljes mértékben eleget tenni azon a Magyar Honvédségnél előforduló körülmények miatt, melyekre a beadványomban részletesen kitértem.

Bár a szolgálati szabályzat 777. pontja leírja, hogy a Katonai Ügyészséghez fordulhatok a szolgálati út betartása nélkül is, magánkihallgatást kértem az alakulat parancsnokától, ahol átadtam neki a beadványom, tájékoztatva annak tartalmáról, valamint, hogy juttassa el azt a Katonai Ügyészségnek.

Korábban is megkerestem Őt hasonló témájú beadvánnyal, de annak tartalma nem felelt meg a szabályoknak, ezért visszavontam.

Bár a parancsnok nem tudta pontosan mit fogalmaztam meg a beadványomban, elmondásom alapján politikai tartalmat tulajdonított neki, és arról tájékoztatott, hogy a problémát a kormány kezeli.

A parancsnokkal való beszélgetéskor tájékoztattam arról, hogy tartok a következményektől, ennek ellenére kértem, továbbítsa a beadványom.

Ő kitartott amellett, hogy én polgári jogvédő tevékenységet folytatok, a beadványomnak politikai tartalma van.

Álláspontom szerint én a Honvédségen belüli érdeksérelmemmel -mely szorosan összefügg a pénzintézetek bűncselekményével- kapcsolatban kívántam a Katonai Ügyészséget megkeresni.

Be is következett az, amitől tartottam, már az első szinten.

A parancsnok a szerződésem lejártakor nem kívánja meghosszabbítani azt, hivatkozva a katonai szervezet érdekére és egységére.

Pedig a beadványom tartalmát követő vizsgálat a katonai szervezet érdekére is pozitívan hatna, hisz a banki csalás a Magyar Honvédséget is érinti. Ezért ha nyomozás indulna az ügyben, kiderülne, hogy a pénzintézetek mekkora összegekkel károsították eddig meg a szervezetet, melynek következtében alakulnak ki a szervezeten belüli adott problémák így az én érdeksérelmem.

Az elbeszélgetésről jegyzőkönyv is készült.

A jegyzőkönyv itt olvasható:

A beadványra rövid időn belül megérkezett a válasz a Katonai Ügyészségtől.

„Értesítem, hogy a „Katonai Ügyészséghez” címzett 2015. január 12-ei keltezésű beadványát a Magyar Honvédséggel kapcsolatos észrevételeit érintő részben a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokának, míg a devizahitelekkel összefüggő részében a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központjának küldtem meg.”

A Katonai Ügyészség értesítése itt olvasható:

Rövid időn belül megérkezett az Összhaderőnemi Parancsnok Úr szóbeli tájékoztatója, illetve a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központ levele is.

Az Összhaderőnemi Parancsnok Úr a beadvánnyal kapcsolatban katonai szervezet, belső személy mulasztását nem állapította meg, megköszönte az észrevételeim, további intézkedés szükségességét nem látta.

Az Összhaderőnemi Parancsnok Úr szóbeli tájékoztatója itt olvasható:

A Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központja arról tájékoztatott, hogy „a pénzügyi intézmények tisztességtelen szerződéses kikötései kapcsán az ún. Kúria törvény megteremtette az elszámolás elvi lehetőségét, míg az elszámolási törvény 2014. évi XL. törvény meghatározta a fogyasztókkal való elszámolás elveit és keretrendszerét. Ez utóbbi jogszabály alapján jelenleg is zajlik a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti elszámolás.”

A tájékoztatás többi része „RIZSA”.

A Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központ tájékoztatója itt olvasható:

A probléma ezzel a következő.

Álláspontom szerint a Katonai Ügyészség döntése nem állja meg a helyét, mert a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központja a Magyar Honvédségnél előforduló érdeksérelmet okozó tények-, körülmények megszüntetésére, orvoslására nem rendelkezik hatáskörrel, mint ahogyan a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoka sem, a deviza alapúnak nevezett kölcsönökkel kapcsolatos problémák, megszüntetésére, orvoslására.

Valamint a beadványomban nem a Magyar Honvédséggel kapcsolatos észrevételekről tájékoztattam a Katonai Ügyészséget, hanem egy a Magyar Honvédségnél előforduló egyéni érdeksérelmet okozó tényről, körülményekről, illetve e tények-, körülmények kialakulásának okáról.

A Magyar Honvédségnél előforduló körülmények és az ebből kifolyólag keletkezett érdeksérelmem, összefüggésben áll a deviza alapúnak nevezett hitelezés néven elhíresült banki tranzakciók Magyarországi történetével, ennek ellenére a Katonai Ügyészség szétválasztotta a két ügyet, mintha azoknak semmi köze nem lenne egymáshoz, majd megküldte egy olyan személynek, illetve szervezetnek, aki és amely nem jogosult orvosolni a problémám. Nem véletlen kerestem meg az ügyben a Katonai Ügyészséget, mert a beadvánnyal megkeresett katonai szervezet hatáskörrel rendelkezik, eljárásra jogosult az 1978. évi IV. törvény Btk. 318. § Csalás, valamint a 2012. évi C. törvény Btk. 374. § (1) bekezdése szerint gazdasági csalás bűntettének gyanújának kivizsgálására.

Ez a csalás érinti magát a Magyar Honvédséget is.

– Közvetlen azért érinti, mert a szervezet által nyújtott lakhatási hozzájárulások, a pénzintézetek csaláson alapuló „deviza alapú” lízing- vagy kölcsönszerződéseinek követelését (részben vagy egészben) elégíti ki. Ezeket a hozzájárulásokat a szervezet a saját költségvetéséből fizeti, aminek következtében a költségvetése csorbul, ennek hatására alakulnak ki azon körülmények, mely miatt az érdekem sérül. Ez esetben nem a támogatással van gond, hanem a pénzintézetek jogtalan követeléseivel, melyek teljesítésekor, törvénytelenül meghatározott összeg kerül a pénzintézetek birtokába.

– Közvetett pedig azért érinti, mert az országot kifosztó banki csalás következtében, annak gazdasági ereje csökken, ebből kifolyólag a Magyar Honvédség költségvetése csorbul, szintén hatással van az érdekem sértő körülmények kialakulására.

A Katonai Ügyészség külön választotta a szorosan összefüggő tényeket, holott látható, hogy az érdeksérelmem a pénzintézetek a Magyar Honvédséget is közvetlen és közvetett érintő törvénytelen tevékenységéből ered.

Nem értesített a beadvány más szervhez történő megküldésének okáról.

Nem vizsgálta meg a beadványom valódiság tartalmát, pedig a szolgálati szabályzat 786. pontja leírja, hogy „a beadványt az ügy elbírálására jogosult katonai szervezet parancsnoka köteles megvizsgálni (megvizsgáltatni) és a megállapított tények alapján elintézni.”

Nem vette észre hivatalból azt, hogy magát a Magyar Honvédséget is a lakhatási támogatási rendszeren keresztül a pénzintézetek kifosztják, tevékenységük által törvénytelenség éri!

Mindezért 2015. szeptember 3-án megkerestem a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget, a helyzet tisztázása érdekében.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészséghez benyújtott beadvány itt olvasható: Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek.pdf

Tőlük 2015. szeptember 14-i keltezéssel érkezett egy levél, melyben tájékoztattak, hogy a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek címzett beadványom továbbították a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség levele itt olvasható:

A Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya továbbította a panaszként értékelhető beadványom a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályának.

A Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának levele itt olvasható:

2015. október 27-én megkaptam a panaszom elbírálásáról szóló határozatot a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályáról.

Álláspontjuk szerint a Katonai Ügyészség intézkedésével szemben nem élhetek panasszal, mert a január 12-én kelt beadványom tárgya szerint illetékes szervekhez való továbbítása a jogaimat nem, érdekeim pedig csak közvetve érinti. Mivel szerintük közvetlen nem érinti az érdekeim a beadványom továbbítása az ÖHP parancsnoknak és az MNB fogyasztóvédelmi központjának, ezért nem vagyok jogosult panaszt tenni, így a „nem jogosulttól származó panaszt indoklás nélkül el kell utasítani”.

Ezzel az a baj, hogy én nem az illetékes szervekhez való továbbítást panaszoltam, tehát nem a folyamatot, hanem pont azt, hogy nem az illetékes szervekhez továbbította a Katonai Ügyészség a beadványom.

Idézet a szeptember 3-án kelt panaszomból:

„Álláspontom szerint a Katonai Ügyészség döntése nem állja meg a helyét, mert a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központja a Magyar Honvédségnél előforduló érdeksérelmet okozó tények-, körülmények megszüntetésére, orvoslására nem rendelkezik hatáskörrel, eljárásra nem jogosult, mint ahogyan a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoka sem, a deviza alapúnak nevezett kölcsönökkel kapcsolatos problémák, megszüntetésére, orvoslására.”

Ha a Legfőbb Ügyészség szemszögéből nézzük az ügyet, akkor sincs igazuk, mert a Honvédség szolgálati szabályzata nem különböztet meg közvetett és közvetlen érdeksérelmet. A szabályzat azt írja, ha a katonát valamilyen érdeksérelem éri, panasszal fordulhat a Katonai Ügyészséghez és „a beadványt az ügy elbírálására jogosult katonai szervezet parancsnoka köteles megvizsgálni (megvizsgáltatni) és a megállapított tények alapján elintézni”.

Azaz, ha legfeljebb közvetett érinti az érdekeim a beadványom továbbítása, akkor is ki kellett volna vizsgálniuk, hogy miért történt az meg.

A Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályának elutasító határozata itt olvasható:

Sem a 2015. január 12-én kelt beadványomban, sem pedig a 2015. szeptember 3-án kelt ügyészi intézkedéssel szembeni panaszomban megfogalmazottakat az ügyészségek nem cáfolták meg, pedig a szolgálati szabályzat 803. pontja leírja, hogy felelősségre kell vonni azt a katonát, aki tudatosan hamis vagy rágalmazó panaszt vagy bejelentést tett, illetőleg állam- vagy szolgálati titkot sértett. Tehát ha valótlant állítottam volna, felelősségre kellett volna vonniuk. Nem tették meg! Mindez bizonyítja, hogy tudnak az ország, az állampolgárok és a Honvédség kifosztásáról, mégsem tesznek semmit!

A KATONAI ÜGYÉSZSÉG NEM TESZ SEMMIT!

Dicsőséges nagyurak!

Ennyit ér nektek a múlt, jelen, s jövő? Az eskütök számotokra üres szavak halmaza? Ennyit ér e nemzetért és országért önzetlenül életüket adók áldozata, például az aradi tábornokok, ti sehonnai bitang emberek?

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Petőfi Sándor – Pest, 1848. március 13.)