Huliné dr. Susora Márta Kásler Árpád
5700 Gyula, Bodoky u.1 5711 Gyula, Fehér-Körös u.69
Végrehajtási Záradék Törlése Iránti Kérelem
Tisztelt Közjegyző
A Szegedi Közjegyzői Kamara 103/2015/2. határozatával, az önmaga ellen elfogultságot bejelentő Huliné dr. Susora Márta gyulai közjegyző helyett, eljárásra kijelölt dr. Halász Péter békéscsabai közjegyző 52013/Ü362/2015/3. ügyszámú végzésében leírtak szerint, betartva a végzésben megjelölt, kézhezvételtől számított húsz napon belüli határidőt, a K52016-1/748/3/O. ügyszámú közjegyzői okirat alapján, az 52016/Ü/874/2012/7. ügyszámon elrendelt végrehajtás ellen, végrehajtási záradék törlése iránti határozott kérelmet terjesztek elő.
Kérem a tisztelt Közjegyzőt, hogy vonja vissza a jogszabályellenesen kiállított, fent megnevezett végrehajtási záradékot, amely az ugyancsak jogszabályellenesen kiállított, fent megnevezett közjegyzői okiratra alapszik, s ezzel a bank kérésére elrendelte ellenem az azonnali végrehajtást.
A 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet azt mondja ki, hogy közokiratba pénzösszeget forintértéken kell meghatározni, kivétel, ha idegen pénznemben kell fizetnie a kötelezettnek.
Nekem forintban kellett fizetnem és forintot kaptam és a Szegedi Táblabíróság kimondta, hogy az ügyemben még jogi értelemben sem vett részt deviza és sorolhatnám még azzal, hogy ugyancsak az ügyemben a Kúria ki merte azt mondani, hogy „a felek pénztartozást adtak meg egymásnak”, hogy belekapaszkodhassanak a Ptk. 231.§. -ba, mivel nincs konverziós bizonylat, melyre ugyebár szükség lenne a Ptk. 523. §.-a alapján és még folytathatnám rengeteg és-sel, de nem folytatom, hanem ideírom a fent megnevezett ME rendeletet, mely alapján kérem haladéktalanul szíveskedjen a tisztelt közjegyző, a jogszabályellenesen kiállított végrehajtási záradékot visszavonni.
9000/1946. (VII.28.) ME rendelet
12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve bírói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt, vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.
2.A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.
Mivel az 52013/Ü362/2015/3. ügyszámú végzésében konkrétan,„határozottan” nem volt leírva, hogy mely közjegyzőnek kell címeznem a határozott kérelmemet, az elfogultnak vagy a nem elfogultnak, ezért laikusként, mint nem jogvégzett, de a jogvégzettek tevékenységének szenvedő alanya, mindkét közjegyzőnek megküldöm jelen, igen határozott szándékkal megírott levelemet, bízva abban, hogy most már végképp eredményesen, mindannyiunk számára megnyugtató módon zárul ez a csekély ügy, mely csekélységgel a jogszerűen megszerzett vagyonomból szeretnének kiforgatni aljas módon.
Tisztelettel, Kásler Árpád
Kelt, Gyulán 2015. augusztus 21. napján
https://www.youtube.com/watch?v=KmUMvShEq-E
Én még bízom, igaz hogy valószínűtlenül nagy a csend kézhez vett forintosítási elszámolást követően, s feketén-fehéren érzékelhető, hogy milyen fondorlatos csalásra épület ez is. Azonban remélem, mert remény nélkül nincs élet, hogy szeptember 12-én hatalmas tömeg fog részt venni, saját magunkért.
Azok az emberek akik az ilyen és hasonlóan rövid, de ugyanakkor velős, a lényeget összefoglaló cikkekből / beadványokból sem értik meg sorsuk súlyát, hasonlóak ahhoz az ostoba emberhez, aki kőszikla helyett homokra építette házát. S azok akik megértették, de félelemből vagy puszta gondatlanságból nem tesznek ellene, azok úgy fogják végezni mint gnú a krokodilok álkapcsai között, mert bizony ezt a mély és zavaros vizet mindnyájunknak át kell úszni! Ha nem ébrednek fel, járulékos veszteségként elvesznek a mélyben. Akik nem képesek kiállni meguk és a családjuk védelmében, azok az én igazi ellenségeim, mert minden tettem ellen tesznek passzivitásukkal, a háttérből sunyi haszonleső módon, mint a varjak dögvész idején. Igen, ezt vegye mindenki aki így tesz vagy tett eddig, egy erős leb.szásnak, mert elegem van már abból, hogy mi dolgozunk, áldozunk, mások pedig csak ülnek a záptojásaikon, s hátráltatnak bennünket…!!!
Ha Judit és Árpád megelégedne részmegoldással (bár az emberek nem tudják, hogy az részmegoldás csak), ha szívesen adnának riportot nyilatkozva úgy, hogy tudják semmi nem történik majd utána, akkor nem telne el úgy hét, hogy a média valamelyik csatornájában ne lennének benne.
De mivel nem hajlandóak részmegoldásokba belemenni, nem beszélnek a semmiről, mintha valami lenne, ezért nemkívánatos személyek a hazai médiában.
Ha mindez másképp lenne, akkor nyilván mindenki tudná – mert rendszeresen láthatóak lennének a TV-ben – hogy:
– Árpád két nemzetközi konferencián Athénban és Cipruson meghívott vendégként részt vett. Magyarországról Őt tartották érdemesnek devizahitel ügyben nyilatkozni.
– A román érdekvédelmi szervezet által beadott bírósági keresetnek, a Bukaresti Törvényszék visszamenőleges hatállyal semmisnek mondott ki több tisztességtelenül alkalmazott tételt a Romániai OTP Bank devizahitel szerződésében, mely ítélet, ha jogerős lesz, minden OTP szerződésre kötelező érvénnyel vonatkozik anélkül, hogy a többi adósnak pert kellene indítania. Mindez az eredmény Árpád anyagára támaszkodva született.
De természetesen ezek így nem eredmények, hisz nincsenek a TV-ben! Régen a cselekedetei alapján lett elismert az embert, ma a médiaszereplés által.
Ha mi, akik már látunk kicsit, alszunk, esélyünk sincs előrelépni!
Azért szép. Több ügyvédtől megkérdeztük, mit szól a 9000/1946.(VII.28.)ME rendelethez, amely szerint közokiratba a pénzösszeget forintértéken kell meghatározni.
A megkérdezettek közül nem mondta el egyetlen ügyvéd sem, mi az álláspontja.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal sem mondta el hogy mit szól a rendelethez, miközben devizaértéken van meghatározva a földhivatali bejegyzésekben a jelzálog összeg. Leírta, hogy volt 30 nap a fellebbezésre.
Huliné Dr. Susora Márta sem mondta el, inkább bevágta a durcit.
Halász Péter sem mondta el, mint ahogyan az őt kijelölő Szegedi Közjegyzői Kamara sem, aki kijelölte őt, ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésre – de hiszen a közjegyző nem utasítható, csak a törvénynek van alávetve. Csupán csak.
Közjegyzőkről szóló törvény
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Talán nem volt jogszabályba ütköző jogügylet olyan tartozás elismertetése, amelynek közokiratba foglalását jogszabály tiltja?
Tiltja, mert nem választható, hogy a pénzösszeget milyen értéken KELL a közjegyzői okiratban meghatározni. Más devizaértéken, mint forintban, csak akkor lehet meghatározni közokiratban a pénzösszeget, ha nem a törvényes fizetőeszközben kell fizetni.
És nem nyilvánult meg a kérdésben eddig az Alkotmánybíróság sem, miközben tudván tudják, milyen helyzet alakult ki, de rájuk jelenleg várunk.
Nem nyilvánultak meg itt, a honlapon az érintett adósok, miközben a mentsvárat keresik. Nem kerestek meg ügyvédet, vagy ha megkeresetek, nem kaptak választ, vagy ha kaptak választ, nem osztották meg velünk.
Az emberek várnak. Közben a közjegyzői kamara, a földhivatalok és az ügyvédi kamara egyeztet.
Mi is várunk. Az emberekre.