2012. szeptember 6-án a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke a Kúria Elnökét levélben kérte, hogy foglaljon állást, milyen pénznemben kell a végrehajtási záradékban feltüntetni a pénzkövetelés összegét, ha a közjegyzői okirat idegen pénznemben határozta meg a pénzkövetelést.

Idéznék a Kúria álláspontjából:

“A Kúria álláspontja szerint viszont az a megoldás, hogy a végrehajtást elrendelő szerv (bíróság, hatóság, közjegyző) a végrehajtható okiratban feltüntetett devizaösszeget a szerződés megszűnésekor, illetve a végrehajtási kérelem benyújtásakor érvényes devizaárfolyam alkalmazásával átszámítja forintösszegre, nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, mert a Ptk. 231.§-ának (2) bekezdése szerinti fizetés akkor fog megtörténni, amikor a végrehajtandó pénzkövetelést a végrehajtást kérőnek teljesítik, vagyis tipikusan akkor, amikor a végrehajtó a behajtott összeget kifizeti a végrehajtást kérőnek.”

Ezt amiatt tartotta fontosnak a Kúria, mert “Az árfolyam emelkedése esetén a hitelező kapna kevesebb pénzt,…”

2012-ben ilyen módon védte a bankok érdekeit a Kúria. A túlzott banki követelésekkel fizetésképtelenné tett, már végrehajtás alá vont adósok esetén is szükségesnek tartotta azt biztosítani, hogy igenis devizában legyen meghatározva a hátralék összege a végrehajtható okiratban. Csak ez esetben tud a végrehajtási eljárás során olyan összegű forinthoz hozzájutni a végrehajtást kérő bank, amely összegben benne foglaltatik a végrehajtási eljárás során az esetleges deviza erősödése miatt többlet.

A Kúria bizonyára nem vette azt figyelembe , hogy 1946. augusztus 1-től Magyarország törvényes fizető eszköze a forint.

Törvényi felhatalmazással az akkori miniszterelnök, Nagy Ferenc miniszterelnöki rendeletet hozott:

9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet
a forintérték megállapitásáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről

“A minisztérium az 1946. évi VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A pengőérték helyébe az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdődőleg uj érték lép. Az uj érték aranyérték, számolási egysége: a forint.
(2) A forint 100 fillérre oszlik.”

A forint bevezetése éppen azt a célt szolgálta, hogy a nemzeti fizetőeszköz stabillá váljon, és a felek, egymásnak nyújtott szolgáltatásaik ellenértékének megfizetésekor ne károsodjanak.
A közokiratokban is elrendelte a miniszterelnök, hogy a pénzösszeget forintértéken kell meghatározni, s ez alól csak abban az esetben volt kivétel, ha az adós nem a törvényes fizetőeszközben kellett hogy fizessen.

Nem lehetett a célja ennek a miniszterelnöki rendeletnek az, hogy a magyar fizetőeszköztől eltérő legyen a szerződéses kapcsolatok esetén az ellenérték kirovására használatos deviza. Hiszen éppen a hiperinfláció felszámolását hajtották végre a forint bevezetésével. Ezzel vették elejét annak, hogy a hosszú távú szerződéses kapcsolatokban a szolgáltató ellehetetlenülhessen a pénzromlás miatt az ellenérték elinflálódása következtében. Ugyanakkor kizárta a rendelet azt a lehetőséget is, hogy egy idegen deviza erősödése végrehajtás során számon kérhető legyen olyan országban, ahol stabil a pénz, nincs mértéktelen infláció, de nem is tud hozzájutni az adós idegen devizához, mégis meg kelljen annak erősödését fizetnie.

9000/1946. (VII. 28. ) ME rendelet

12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.
(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapítva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

A Kúria, a MOKK elnökéhez írt válaszlevelében maga mondja ki azt, hogy ” fizetés akkor fog megtörténni, amikor a végrehajtandó pénzkövetelést a végrehajtást kérőnek teljesítik,…”

Mi, adósok szintén akkor fizettünk, amikor a havi törlesztő részleteink esedékessé válásakor a forintot befizettük a bankszámlánkra.

Fizettünk és fizettünk. De nem volt elég semmi sem. Mert a közjegyzők és a földhivatalok nem tartották be azt a jogszabályi előírást, mely szerint közokiratba a pénzösszeget forintértéken kell foglalni.
És közokiratba foglalták a tartozáselismeréseinkbe a bank kérésére a devizaköveteléseket.
Közokiratba foglalták a földhivatalok a bank kérésére a jelzálogjogot devizában.
Közokiratba foglalták a bank közjegyző előtti szerződésfelmondásakor a bank által felmutatott hitelnyilvántartási számlán nyilvántartott devizahátralékot.
Ezen banki felmondások alapján a végrehajtást kérő bank kérte a végrehajtás elrendelését devizaösszeg közokiratba foglalásával. A közjegyző, immár bírói minőségben elrendelte a végrehajtást a bank kérésére pénztartozás végrehajtási úton történő behajtására – devizában.

Nem véletlenül rendelte el Nagy Ferenc, Magyarország miniszterelnöke 1946-ban azt, hogy a pénzösszeg forintértéken legyen meghatározva közokiratban, ha már egyszer megteremtették a forintot. Az vezérelte, hogy Magyarországon az emberek forinthoz tudnak hozzájutni, és emiatt forint követelhető tőlük. Akár szolgáltatnak, akár adósok, biztonságban vannak egy stabil pénzzel történő elszámoltatás esetén.
Az volt a cél, hogy a forint értékállandósága biztosítva legyen, stabil legyen a nemzeti valuta, s ez esetben a későbbi fizetés esetén sem fog sérülni a szolgáltató joga, de azé sem, aki az ellenértéket fizeti.

1947-ben Nagy Ferencet miniszterelnöki posztjának lemondására kényszerítették,
1947 október 7-én megfosztották magyar állampolgárságától.
1948-ban a vagyonától is megfosztották, és soha többet nem térhetett vissza Magyarországra. Egy köztörvényes bűnözővel is különbül bánnak. Azóta sem indítványozta a rehabilitálását egyetlen őt követő kormány sem. Meg vagyok rendülve.

NAGY FERENC 

Nagy Ferenc miniszterelnök
1903. 10. 08. Bisse – 1979. 06. 12. Virginia
Magyarország miniszterelnöke
1946. 02. 04 – 1947. 05. 31.

Ezen miniszterelnöki rendelettel szemben a 2000. évet követően a bankárok kérésére olyan közokiratok százezreiben lelhető fel a devizatartozás, a deviza jelzálogként történő bejegyzése, amely közokiratok a devizaalapú kölcsönszerződések biztosítékául lettek elkészítve, de kivétel nélkül minden esetben forint megfizetésére lettünk mi, adósok kötelezve.

Mi, adósok, akik Magyarországon szeretnénk élni, éppen a közjegyzők és a földhivatalok jogsértő közreműködésével leszünk földönfutóvá téve.

A fent említett jogszabályi rendelkezés betartásával a lakosság és a hazai vállalkozók védelme is biztosítva lett volna. A jelzálogtárgy védelme, az egyéb ingatlan-és ingó vagyon, a bérek, nyugdíjak védelme a tartozáselismerésekkel szemben, amelyek korlátlan jogot biztosítottak egy idegen deviza adós általi megfizettetésére az állam által biztosított végrehajtási kényszerrel.

Jó lenne, ha az adóstársadalom elgondolkodna.
A minket védő jogszabályok sokasága ellenére a magyar hatóságok, közjegyzők és bíróságok határozathozatalkor nem jártak el körültekintően. A fent említett anyagban a legfőbb bírói testület, a Kúria is elárulta figyelmetlenségét, ami azt jelenti, hogy nem is próbálta a jogszabályok erejével védelmezni a magyar lakosságot.

2015. szeptember 12. Budapest, Hősök Tere, A Bizonyítás Napja

Állj ki magadért!