8 hozzászólás a(z) “A bankárok rémálma” bejegyzéshez

1. Szerintem sikerült örökre elvenni a kedvét az alkotmánybíróságnak attól, hogy Kásler Árpádtól kiegészítéseket kérjen. Ezzel a kiegészítéssel alaposan meg lett fejelve az eredeti ügy. Olyan törvénycikkelyek vannak benne felhozva, amit nem lehet félremagyarázni, félreértelmezni.

2. Alkotmánybíróság:
   “A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forintalapra helyezi. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete, és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.”

   Forintalapra lett helyezve a szerződés. De még mekkora forintalapra….

   http://mno.hu/belfold/devizahiteles-ugyben-dontottek-az-alkotmanybirak-1295820

3. Rettentő kíváncsi vagyok, hogy ebből ki tudnak-e, vagy ki akarnak-e hátrálni.
   A törvényi rendelkezések magukért beszélnek. Utólagosan nem lehet megváltoztatni!
   A kormány kommunikációja arról szólt a 2014-es választások előtt, hogy “Elszámoltatjuk a bankokat”. Mára már tudjuk, hogy ugyan 1000 milliárd forinttól meg lettek szabadítva, de a kormány álságos intézkedései miatt ennél jóval többet tett a bankok zsebébe. Hol van a mi pénzünk? Hol van a mi kárunk elismerve? Hol vannak a tisztességtelenül használt pénzünk kamatai? Egy csomó kérdés, s választ nem adnak. De meg lettünk mentve! Ezek a törvények érvényben voltak, érvényben vannak! Hol vannak az ügyvédek, ügyészek, bíróságok, akik szemet hunynak e felett a törvények felett, s hallgatnak, mint az a bizonyos a fűben!
   Minden adósnak és jóérzésű tisztán látó embernek szept. 12-én a Hősök terén a helye! Adjunk hangot akaratunknak és nyilvánítsuk ki nemtetszésünket!

4. Az alkotményjogi panasz indítványból egy jogszabályi hivatkozás:

   9000/1946. (VII.28.) ME rendelet
   12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg maghatározták.

   (2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintértékhez nincs megállapitva, vagy amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.

   “minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni,”
   MINDEN KÖZOKIRATBAN, IDEÉRTVE BÍRÓI VAGY MÁS HATÓSÁGI HATÁROZATOKAT IS, A PÉNZÖSSZEGET FORINTÉRTÉKEN KELL MEGHATÁROZNI

   Ez alól a 12. § (2) bekezdése kivételt képez, “amely pénzösszeget a törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.”
   De esetünkben forintban kellett törleszteni. Sőt, nem is volt lehetőség devizában
   törleszteni.
   A sok okoskodó, akik azt állítják, hogy az árfolyam különbözet felszámítása ellen nem küzdött Árpád és nem küzdöttünk.
   Ennek az 1946. évi miniszterelnöki rendeletnek értelmében nem volt lehetőség devizában közokiratba foglalni a kölcsönösszeget a közjegyzői okiratokba a tartozáselismeréskor, a banki felmondáskor illetve a banki felmondáson alapuló végrehajtás elrendeléskor.
   S nem volt lehetőség devizában jelzálogjogot bejegyezni a tulajdoni lapokra.
   Mit jelent ez nekünk?
   Amennyiben ezen rendelkezésnek megfelelően tartozás elismeréskor a közokiratba foglalt devizaösszeg helyett kizárólag annak forintértéke lett volna közokiratba foglalva, akkor az adóstól végrehajtási kényszerrel csak a forintösszeg és annak járulékai lehetnének követelhetőek. Nem lehetett volna a deviza árfolyam változását követelni, amíg az adós fizetett, hiszen a tartozás elismerés kizárólag a forintértékről és annak járulékairól szólna.
   Éppen így a jelzálogjogi bejegyzéskor forintérték bejegyzése esetén a bejegyzett forintértéket és járulékait lehetne végrehajtási eljárás keretében követelni az elárverezett vagy eladott ingatlanból befolyó pénzből.

   A két változat között éppen a deviza árfolyam változásából eredő árfolyam különbözet a különbség, amelyet forintértéken történő bejegyzés esetén nem lehetne követelni az adóstól. Milliós eltérésről van szó, egy-egy lakó ingatlan vásárolható meg a különbségből.
   De vajon bedőlt-e volna a hitel, ha a tisztességtelenül felszámolt árrés, és az egyoldalú kamatemelés nem lett volna felszámítva, valamint nem lett volna felszámítva az árfolyam különbözet?

5. Remélhetőleg nagyon sokan leszünk ott szept.12-én, bízzunk abban, hogy senkinek -az érintetteknek pedig semmiképp – nem lehet más döntése, csak a részvétel, SAJÁT JÓL FELFOGOTT ÉRDEKÜNKBEN ! s HA HASZNÁLJUK AZ ESZÜNKET, CSAK HÁLÁSAK LEHETÜNK KÁSLER ÁRPÁDNAK ÉS CSAPATÁNAK A RENGETEG MUNKÁÉRT, S AZÉRT, HOGY NEM ADJA FEL. A legkevesebb, hogy részt veszünk a tüntetésen.

6. Gyertek velem én is ott leszek a sorstársaimmal!
   Nekünk fontos a családunk,gyermekeink,unokáink és az Országunk jövője!
   Nincs mitől félni! Mi többen vagyunk csak össze kell fognunk!
   Kiállunk jogainkért az igazságért!
   Elég volt a kifosztásból a lassú népirtásból!
   Találkozunk szeptember 12.én a Hősök Terén a Bizonyítás napján!

7. Azon gondolkozom mi lehet az az indok, amiért valaki nem lesz ott szept.12.-én.
   Nekem nem jutott eszembe semmi. Az egyéni érdek, és az ország érdeke is azt kívánja hogy sokan legyünk. Ha már nem kell a szervezésből kivenni a részem, amit értem is tesznek, az a minimum hogy ott legyek kis családommal.

8. Én ott leszek szeptember 12-én.Nekem fontos a saját életem,a családom élete,és az ország sorsa.Kiállok az igazunk mellett,minden erőmmel azon vagyok,hogy minél több ember csatlakozzon a Bizonyítás napjához,és jöjjön velünk a Hősök Terére.Emberek!Ez a harc lesz a végső,győznünk kell,azonban ehhez Ti is kelletek!