7 hozzászólás a(z) “Bankármaffia” bejegyzéshez

  1. http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/omlik_a_penz_haza_a_magyar_kivandorloktol_mutatjuk_a_szamokat.599838.htm

    “Az elmúlt öt év átlagában a magyar vendégmunkások utalták vissza a legtöbb pénz hazájukba a kelet-európai országok migránsainak összehasonításában. A bankok óriási lehetőséget látnak abban, hogy egyre több itt született ember próbál szerencsét Nyugat-Európában, és utal haza rendszeresen pénzt.”

    “Miközben egy tipikus migráns évente 1700 dollárt küld haza, a magyarok esetén 5500 dollár ez az összeg. Az utóbbi tízszerese annak amit egy fehérorosz, moldovai vagy orosz utal.”

  2. Csatlakozom az írásodhoz kedves Judit a kihasználatlan javakkal kapcsolatban. Jelentős mennyiségben létezik, erkölcsi zár alatt … ki kell(ene) nyitni! Ez tényleg egy lufi, illetve lesz majd, remélem nem durran el “kiskorában” – még nincs nyilvánosságra hozva – viszont lehet akkora mint egy léggömb és remélem hogy a Mozgalom neve lesz ráírva 🙂

  3. http://www.piacesprofit.hu/klimablog/elzarjak-a-lakashitelesek-elol-az-ures-hazakat/
    Spanyolország-részletek a cikkből

    “A bedőlt lakáshitelek miatt utcára kényszerült családok feltörték a lakatokat és beköltöztek e házakba. A graffiti-művészet is felvirágzott: a nagytőkéseket karikírozó rajzok díszítik a kültéri falakat.
    A polgármester úgy határozott, hogy kikapcsolják a vizet és a villanyt. Az illegális ingatlanbitorlók így hát generátorral elégítik ki áramigényüket.
    A kihasználatlan javak léte -melyek használatára mindennél nagyobb igény lenne most-erkölcsi kérdést is felvet. A film foglalkozik a lakáshitelesek mozgalmának aktivistáival, akik szerint a spanyol alkotmányt idézik: “Minden spanyolnak joga van ahhoz, hogy tisztességes és megfelelő lakhatással bírjon, a hatóságok elősegítik a megfelelő körülmények létrejöttét és a kellő szabályokat hozzák meg a köz érdekében.”
    A filmben látni, ahogy azért tüntetnek, a városvezetés sajátítsa ki az üres épületeket, vegyék át azokat a bankoktól, és engedjék be oda a kilakoltatott családokat.
    A törvény a bankok oldalán áll
    De a hatóságok még a közterületet is védik: Sevillában a kilakoltatottak a város feletti domb apró barlangvájataiban alakítottak ki garzonlakásokat. De jöttek a rendfenntartók és ezeket is befalazták.”

    “A földalatti szálló üzemeltetői igyekeznek mindig helyet biztosítani az olyan bevándorlóknak, mint a spanyol pár. Embereknek, akiknek megvan az esélyük, hogy felemelkedjenek. De nem sikerül nekik. A film vége felé újra felbukkan a férj: felesége elhagyta. Lelépett egy másik férfival.”

    “Diszkontáron viszik
    Az ingatlanboom csúcspontja óta eltelt időben 50 %-kal estek az ingatlanárak Spanyolországban. A piac ismét kedvező terep lett a külföldi nagybefektetők számára, akik csőstül jönnek, hogy diszkontáron vásároljanak.
    A The New York Times szerint a British Airways Londonból Madridba induló járatai rendre tele vannak brit ingatlanügynökökkel. Megjelentek az amerikaiak is. A Baupost hedge fund bevásárlóközpontokat vett, Soros György alapja és a Paulson & Company spanyol ingatlancégekben vásárol részesedéseket. A Goldman Sachs és a Blackstone lakásokat vásárol Madridban (utóbbi 1860 lakást 125,5 millió dollárért, vagyis darabját 67 473 dollárért, azaz 18,7 millió forintért). A Kohlberg Kravis Roberts egy játékparkba vásárolta be magát.

    A válság hamvain újabb lufi van készülőben?”

  4. kölcsönszerződés a régi és az új Ptk-ban-avagy mossák a bankárokat

    Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni. (2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”
    -az új Ptk. pedig meghatározott pénzösszeg fizetését tekinti a hitelező kötelességének, és ugyanezen pénzösszeget kell visszafizetnie az adósnak. Csakhogy, ahogy én értelmezem, itt már a meghatározott pénzösszeget nem kell rendelkezésre bocsátani, csak ki kell azt fizetni. Tehát ha a pénzösszeg devizában van meghatározva, akkor annak is az árát kell átadni. Rohadt szemetek. Ez felel meg a Kúria ítéletének, miszerint a felek pénztartozást adtak meg egymásnak.
    De amikor a devizaalapú hitelezés folyt, nem az új Ptk. volt hatályos, hanem a régi, ezért nem lehet azt mondani, hogy a meghatározott pénzösszeg kölcsönbe volt adva, mert nem történt meg a meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, mint ahogy azt a régi Ptk. rendelte. Pusztán a fizetése történt meg. Errrefel megváltoztatták a törvényt.
    Új Ptk
    A kölcsönszerződés fogalma 6:383. § [Kölcsönszerződés]
    Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

    A Kúria 6/2013. évi PJE határozata 2013. december 16-án született. Az új Ptk. , a 2013. évi V. törvény pedig 2014. február 26-án lett kihirdetve és 2014. március 15-én lépett hatályba.

    2013. évi V. törvény (új Ptk)
    8:4. § [Hatálybalépés]

    E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

    —————————————————————————————————-
    Épppen március 15-én, ennyit az 1848-as vívmányainkról. Gondolták, ezt nektek, kitoloncolni ítéltek. ( vagy mi is menekültek lennénk?)

    A Kúria bírói biztosan tudtak valamit arról, hogy miként lesz az új Ptk-ban meghatározva a pénzkölcsönnyújtás, ezért merészelték azt leírni, hogy a felek a szerződésből fakadóan meghatározott pénzösszeggel tartoztak egymásnak, és így kimosták a bankokat az alól, hogy nem bocsátották az adós rendelkezésére a devizát, csak annak forintba átszámított vételárát fizették ki, és mégis nyilvántartásba vették a devizát mint hiteltartozást. Az új Ptk. szerint ugyanis kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére van kötelezve-azaz a pénzösszeg árát elég kifizetni, ami Magyarországon a deviza forintba átszámított ára. A pénzösszeg egy igazodási pont. De ez 1959-tól 2013-ig nem így volt: 74 éven keresztül endelkezésre bocsátást írt elő a törvény.

    A devizaalapú hitelezés teljes időtartama alatt a régi Ptk. volt hatályban. Ne lapozzunk ilyen gyorsan, a múltat nem kell végképp eltörölni!

  5. Szeptembertől folytatódnak a kilakoltatások.

    A maga módján készül a kormány is, szélesíti azok körét, akiktől a Nemzeti Eszközkezelő felvásárolhatja a lakását.
    Gyermektelen nem fér bele, aki 2015. január 1-én nem tartozott legalább kéthavi minimálbérrel nem fér bele.
    A mi családunk sem fér bele, mert a gyermekeink már felnőttek. Örülhetnek a Devizaadós vagy ? kezedben a megoldás oldalon, azt terjesztették hogy a családunknak nincs hitele.
    Remélem tapsolni fognak a kilakoltatásukkor. ennyi legyen az örömük.
    Aki felnevelte a gyermekét, már rabszolgának sem kell.

    Akik eddig fizettek, kössék fel a gatyát, mert esélyük sincs felvásároltatni a házaikat a szabályozásra való tekintettel. . Nem baj, majd a Hősök terén összegyűlhetnek a friss kilakoltatottak szeptember 12-én, ha eddig a maguk esze szerint nem bírták elképzelni, hogy mi vár rájuk.

    http://vs.hu/gazdasag/osszes/kilakoltatasok-tizezreire-keszul-fel-a-kormany-0626?utm_source=hrstrt&utm_medium=rss&utm_campaign=main#!s25

  6. Összefogással szebb jövőt adhatunk utódaink kezébe!
    Ne tűrjétek, hogy “modern rabszolgaként” éljék le az életüket!
    A változás kulcsa a kezünkben van……..
    Találkozzunk 2015. Szeptember 12.-én a Hősök Terén!