Van egy igen nagy baj.
Az, hogy nem a bankok fogságában vagyunk. Hanem a magyar államéban.
A bankok be se jöhettek volna, ha nem lett volna rendszerváltás, hogy a Nyugatnak átadjanak bennünket.
Ha pedig bejöhettek, a multinacionális cégekkel együtt, miért is ne tennének bármit – hiszen azért jöttek, hogy vigyenek mindent. Sorba mindent.
Előbb a kiskereskedelmet bénították le az áruházláncaikkal. Közben az olcsó keleti áruk behozatalával a ruhaipart, cipőipart tették tönkre.
A bankok, pénzügyi nyomást alkalmazva, és a beengedett nyugati érdekeltségű feldolgozóipari cégekkel összejátszva felszámolás alá vitték a magyar érdekeltségű feldolgozóipari cégeket – a felszámolási eljárás elindítását a bíróságtól lehet kérni, és a bírók engedték – ezzel az adott növények termesztésére is megszűnt a lehetősége a környékbeli gazdálkodóknak. Mehettünk a bírósághoz, hogy ne engedje a felszámolási eljárás elindítását – mint falra hányt borsó – teljes összezárás történt.
A devizaalapú hitelezés mindennek a lakosságra történő kiterjesztése lett, mert a lakóingatlanok alatti FÖLD kell nekik, miután eddig a pénzünket vitték, és a nyugati és keleti áruknak voltunk a vevői, ha már nekünk nem lehetett termelni.
Eleve azért volt nagy a hiteligény, mert pénzhiány van egyfolytában az országban, SZÁNDÉKOSAN. Magas adók – állam által – bírságok – szintén – felszámolásba történő hajszolások – bank és hatóságok, bíróságok összjátékával – devizaalapú hitel és forinthitel drágítás – keresletcsökkentést idézett elő és a családi kasszák leürítésén keresztül banki felmondást.
Elmondható, hogy az 1989-ben történő rendszerváltás célja egyértelműen az ország gazdasági ellehetetlenítése volt. S most itt állunk, várjuk, hogy jöjjenek az emberek a Nemzetgyűlésre.
A megjelentek száma igazából semmit nem tükröz, hiszen sokkal több az érintett, mint amennyien valójában megjelenni szoktunk egy – egy gyűlésen, egy – egy petíció aláírására.
Mi, akik elmegyünk, a többiekért is áldozatot hozunk, ők akár elismerik, akár nem.
A csalás elég tökéletesre sikeredett, mert sokan még mindig nem értik azt, hogy miképpen leszünk mindannyian hazátlanná téve, ha nem eszmélnek elegen.
A népámító kormányzati segítség is megteszi a hatását.
Jelenleg, mivel az adós kérésére leállnak a végrehajtások, az az illúziója lehet az adósoknak, hogy a “bankok elszámoltatását követően” minden rendben lesz.
Mi volna rendben, amikor egy számítás fog lezajlani, aminek eredménye az lesz, hogy kevesebb lesz a hátralék tőke és a havi törlesztő, miközben a Kúria kimondta, hogy mintegy 1 000 milliárd forintot tisztességtelenül vettek el a bankok az adósoktól?
Az elmaradások gyűlnek, a futamidőből eddig eltelt időszakban iszonyatosan sok volt a jogellenesen felszámított árfolyam különbözet kamatokkal, és az egész országra kiterjedő gazdasági visszaesést idézett elő a folyamat, emiatt a bevételi források megcsappantak.
El kell gondolkodnia mindenkinek, hogy amennyien vagyunk, és átlátjuk a helyzetet, mit tehetünk még, hiszen azokra nem számíthatunk, akik akkor látják, hogy baj van, amikor már nem lehet ellene tenni. Őrájuk nem számíthatunk a küzdelmünkben, miközben nekik is elemi érdekük a folyamat megállítása.
és forinthiteles,
és vállalkozó,
nyugdíjas,
közalkalmazott,
köztisztviselő,
vasutas és juhász,
varrónő és szívsebész
érdekében, hogy Magyarországon a hatályos törvények betartásáért felelős államhatalmi szervek nem hajlandóak megfékezni a jogellenesen zajló folyamatot a kezükben lévő határozathozatali lehetőséggel élve.
a link lemaradt:http://profitline.hu/hircentrum/hir/319149/-Valtoztatasokat-kezdemenyezett-az-elszamolasi-torvenyjavaslaton-a-torvenyalkotasi-bizottsag
A KÖLCSÖNTŐKE MEGKELETKEZÉSE ÉS A KÖLCSÖNTŐKE ÁRA
„Egy módosítás azonban ettől eltérően azt javasolja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések esetében csak a jogkövetkezményekről nyilatkozva lehessen megállapítani az érvénytelenséget.”
Meg tudjuk határozni az érvénytelenség okát.
Az érvénytelenség oka mindannyiunknál az, hogy a szerződés aláírása az adósban azt a látszatot keltette, hogy kölcsönszerződést kötött, de mégsem kölcsönnyújtásra használta fel a bank, hanem a követelt összeg vételárának az átadása történt.
Hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a folyósításkor “hitelfolyósítás” jogcím megjelölésével írta jóvá a bank a forintot a bankszámláinkon, de mást követelt megfizetni: ennek a forintösszegnek a eladási árfolyamon devizában számolt, nyilvántartásba vett ellenértékét.
Hogy maga a deviza lett követelésként nyilvántartásba véve, az bizonyítja, hogy nem más, mint a deviza van követelve tőlünk.
Tehát az érvénytelenség megállapításának jogkövetkezménye nálam az volna, hogy a Bíróság rendelje el a deviza rendelkezésre bocsátását, mivel mindvégig azt követelte tőlem-azaz kölcsönadottnak tekintette, s emiatt minden felszámított kamat,költség díj alapjául használta.De jelenleg a devizakövetelés fiktíven történik, s emiatt nem az adott-kapott összegek visszarendezése a feladat, hanem a jogügylet fiktív voltának felszámolása.
Ha ez nem történik ,meg, akkor pedig a valósan kiadott forintra alapozva kell mindent átszámítani, mert kizárólag a banki kivonat tanúsít szolgáltatást.
„A testület az elszámolási törvényjavaslat részletes vitájában támogatta a szerződésekre vonatkozó felmondási moratóriumot is az elszámolási időszakra. A bank ennek értelmében az addig történtektől függetlenül nem mondhatja fel a fogyasztói hitelszerződést az elszámolási idő alatt.”
Rendszeresen felmondják jelenleg is a szerződéseket.
Pofáznak, pofáznak, pofáznak.
Amit mi be akarunk adni 2014. október 5-én:
azokat a banki kivonatainkat, amelyeken „hitelfolyósítás” megjelöléssel forintot írtak jóvá a bankszámláinkon.
A pénzkölcsönnyújtás esetén a kölcsönbe adott összeg igazolására nem szolgál más, mint a banki kivonaton jóváírt összeg.
Ennek ellenében a szerződésbe rögzített kamat, költség, díj megfizetése történik,
a kölcsönbe adott összegre rászámolva – EZ A KÖLCSÖN ÁRA.
A bankszámlán rendelkezésre bocsátott pénzösszeg visszakövetelése a tőkekövetelés, ami MAGA A KÖLCSÖNTŐKE
Tehát a pénzkölcsönnyújtáskor azért nem kell meghatározni a folyósított összeg ellenében követelhető összeget, mert maga a folyósított összeg a kölcsöntőke-a szerződésben a kölcsönösszeg van rögzítve, de ez még nem kölcsöntőke, hiszen meghatározva van, de nem rendelkezésre bocsátva.
A folyósított összeg maga az, ami visszakövetelhető, mert ez válik tőkévé-ezt tudja az adós felhasználni.Ez lehet mindennek az alapja, mert a kölcsön ára a rendelkezésre bocsátott kölcsöntőkére felszámított szerződés szerinti kamatok, költségek, díjak.
De a visszakövetelhető kölcsönőke a szerződésből nem állapítható meg, mert a folyósítás pillanatáig a kölcsöntőke nem létezik nem létezik.
http://profitline.hu/hircentrum/hir/319149/-Valtoztatasokat-kezdemenyezett-az-elszamolasi-torvenyjavaslaton-a-torvenyalkotasi-bizottsag
Köszönöm, Gábor, hogy írtál erről a kérdésről.
Már kezdtem azt hinni, hogy felfújom az egészet.
Mert én eléggé ki vagyok akadva azon, hogy a bankok mostantól kezdve egy év és három hónapnál több ideig fogják számolgatni, hogy mannyi lesz a törlesztő és a tőke , ennyi idő múlva lesz 2016- vagy esetleg két évbe is beletelik?
Ez már valóban alapos számolás lesz, igaz, közben mindenkinél felmondhatják a Bankok a szerződést, mert ki tudja, milyen árfolyam lesz, és bírnak-e fizetni az Adósok.
Lassan vége minden választási kampánynak, és folytatódhat minden tovább-a békés magyar ember legfeljebb külföldre távozik, amíg ott is le nem állítják a magyarok foglalkoztatását. És akkor nem lesz honnan pénzt szerezni a törlesztő részletekre.
Kedves Judit!
Ennek az az oka, hogy ez a csodálatos konstrukció megfelel az emberek többségének, és mivel annyira élvezik az előnyeit, hogy teljes hálával hónapról – hónapra, újra meg újra legitimizálják eme csodát a befizetéseikkel. Távoli ismerősi körmből volt aki kijelentette; neki ez a “termék” teljesen jó. Persze ehhez képest a kormányzatnak mi érdeke lenne, – így a tavaszi újraválasztások után -, ideje korán, polgári engedetlenség nélkül levágni az aranytojást tojó barom-fiakat…!?
Ahhoz képest, hogy konkrét számadattal álltak már elő , hogy milyen mértékű lesz a havi törlesztő csökkenése és a tőkecsökkenés az árrés és az egyoldalú kamat-költségemelés és a hitelnyilvántartási számlán lévő devizahátralék “forintosítása” következtében most előállnak, hogy 2016-ra várható az elszámolás.
Mi ennek az oka ?
http://www.bankmonitor.hu/content/3190.htm