A Parlamentben pedig elkezdődött a bankok elszámoltatásáról szóló vita.
“A vitát Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg. Az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást – mondta a miniszter, aki a rendeleti szintű szabályozás előnyének tartja, hogy az bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás. Az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak – tette hozzá. A parlament legkorábban szeptember 24-én szavazhat a törvényjavaslatról.”
A Wikipédia mit ír az MNB elnökének rendeletéről:
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
“A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete olyan rendelet, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hoz meg.
A jegybanki alapkamatról, és a kibocsájtott forintérmék- és bankjegyek leírásáról is ez rendelkezik; vagyis mindennapi életünket meghatározza.”
De hol is kezdődött a folyamat?
A Kúria az Árpád által 2009-ben indított OTP Bank elleni árrés per ítélethirdetésekor kimondta, hogy tisztességtelenül számolta fel a bank a kereskedelmi árrést, mert nem volt szolgáltatás mögötte
Majd a Kúria a 2/2014. számú PJE határozatában is kimondta az árrés tisztességtelenségét, ezen kívül az egyoldalú szerződésmódosítás miatt történő kamat-költség és díjemelést is tisztességtelennek vélelmezte, de ennek megdöntésére lehetőséget adott a bankoknak. Az állam ellen indított perek most folynak, jelenleg elsőfokon banki pervesztesség jellemző.
Az árrés tisztességtelensége viszont olyan jogi alapon lett kimondva, amely miatt az át nem adott – nem létező – deviza árfolyamkockázat adós általi viselésének tisztességtelensége is nyilvánvaló számunkra: mivel nem volt deviza az ügylet mögött, csak annak átszámítása történt, nem lehet jogos a deviza árfolyam változása miatti többlet bekérése, hiszen a bank pénzkölcsönnyújtási tevékenység keretében bizonyítottan forintot írt jóvá a bankszámláinkon, s ezért a teljesítésének megfelelően, kizárólag forintkövetelést könyvelhetett volna fel a hitelnyilvántartási számlára.
De a Kúria kicsit kitekerte a 2/2014. számú határozatában az árfolyamkockázat adós általi viseléséről szóló szerződéses rendelkezés nyakát, mint apósom a kislibákét, amikor unta őket őrizni.
Kúria 2/2014. számú PJE határozata
“1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”
És nem is akarja vizsgálni.
Szerződéses rendelkezésről ír a Kúria, mint ami a főszolgáltatás körébe tartozik, mert arról volt szó, hogy vállalnunk kell az árfolyam kockázat viselését.
De az adós kötelessége nem választható el a szolgáltatástól, hiszen az adós kötelessége a szolgáltatás ellenében történő ellenérték megfizetés.
Ezesetben az árfolyam kockázat viselése devizához kötött.
A szerződés tárgya pénzkölcsönnyújtás.
Mivel pénzkölcsön nyújtást vállalt a szerződés szerint a bank, az volt a feladata, hogy egy meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsásson, amelyet az adós kamatokkal köteles visszafizetni.
Ha forintot nyújt a bank, forintot fizettet vissza, mert ekkor lesz kölcsönről szó.
De a forintnak, amit nyújtott , nincs árfolyamkülönbözete, s emiatt ez a szerződéses rendelkezés nem tud mihez kötődni.
Nem kell hogy vizsgálja a Kúria az árfolyam kockázat felszámításának tisztességtelenségét, mert nincs árfolyam kockázat.
De jött a magyar kormány.
A magyar kormány, megörülve annak, hogy a Kúria nem vizsgálhatja az árfolyam kockázat tisztességtelenségét, úgy döntött, hogy megsegíti az adósokat és forintosítja a hitelnyilvántartásba devizatartozásként nyilvántartott összegeket egy, a bankokkal megbeszélt árfolyamon, mert a magyar kormányt nem érdekli az.hogy a Kúria kimondta, hogy az árfolyam kockázat viseléséről szóló szerződéses rendelkezés azért nem vizsgálható, mert a főszolgáltatás része, de ez nem azt jelenti, hogy a főszolgáltatás devizanyújtás lett volna.
Hogy mi lett a főszolgáltatás, azt a magyar kormány nem nézte meg.
A főszolgáltatás hitelfolyósítás megjelöléssel történő forint rendelkezésre bocsátása lett, ami miatt forintköveteléssel lehetett volna előállni a bankoknak, tehát csak forintot lehetett volna hitelnyilvántartási számlára felkönyvelni, s akkor most nem volna mit forintosítani.
A Parlament előtt van az elszámolási törvényjavaslat , hogy az adósok tartozása hogyan fog változni, ha az árrést és a jogellenesen elvett kamatot, költségeket, díjakat leveszik a tőkéből, ahelyett, hogy köteleznék a bankokat, hogy a kifosztott adósok részére ezen összegeket visszajuttassák.
Ezen kívül nem arról intézkedik a kormány, hogy megállapítást tegyen, hogy nincs mivel kapcsolatosan figyelembe venni az árfolyam kockázat viseléséről szóló szerződéses rendelkezést,mert deviza nem volt, hanem forintosításról hozandó MNB rendelet megalkotására kéri fel az MNB elnökét-és mindezt Trócsányi László Igazságügyminiszter el is mondja a Parlamentben, hozzátéve, hogy ez nagyszerű dolog lesz, mert
“új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás”.
Tehát az Igazságszolgáltatás a szerződéses rendelkezés főszolgáltatáshoz kötöttsége miatt nem vizsgálhatja annak tisztességtelenségét, a kormány pedig nem veszi figyelembe, hogy a szerződéses rendelkezéssel olyan esetben lehet követeléssel előállni, ha a rendelkezéssel kapcsolatosan szolgáltatás történt- azaz ha megkeletkezett a jogalapja a devizakövetelésnek a szolgáltatás által.
Az egészben az az elképesztő, hogy deviza sehol, de a magyar állam a 35 milliárd eurós devizatartalékát a bankok számára rendelkezésre bocsátja- valósan, nem átszámítva,-hogy a “többlet-devizakeresletét”a bankoknak kielégítse.
“Honnan szerzünk 12 milliárd eurót úgy, hogy ne szenvedje meg a forint?
A lakossági devizahitelek végleges kivezetése két elemre bontható: az árfolyamrés használata és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésből adódó elszámolásra, valamint a forintosításra. Mind az elszámolási kérdések (adósságleíráson keresztül), mind pedig a tényleges forintosítás devizakeresletet generál a piacon – közölte Balog Ádám.
Az elszámolás 3 milliárd eurós és a forintosítás, ha a konverzió csak a lakossági deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurós, vagyis összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelentenek majd banki oldalról, azaz ekkora többlet-devizakereslet jelenhet meg e két elemből adódóan – jelentette ki Balog Ádám.”
Végül is, miután sikeresen lemerítették a bankok a lakosságot és a vállalkozói szektort a jogellenes követeléseikkel, most bevágják a durcit, és elhagyják kis hazánkat, természetesen megy utánuk, amit még követelni akarnak, és a végrehajtásokat egész nyugodtan rábízhatják a szorgalmas közjegyzőkre, akik felmondásokat fognak írni és végrehajtásokat fognak elrendelni, immáron forintosított devizahátralékra alapozva, és a végrehajtó , a rendőr is tenni fogja a dolgát, amikor kilakoltatás lesz a jelenleg az eredeti állapottal azonos vagy annál is több hátralékkal folytatódó jogügyletek kapcsán.
De előtte még a 12 milliárd eurós devizaigényüket kielégíti a magyar állam, aki igen szigorúan elbánt a bankokkal, amikor figyelembe sem vette, hogy a magyarok devizát még hírből se láttak, de éppen most akarják forintosítani- na mit is, az adósok hitelnyilvántartási számlán lévő deviza hátralékát, ami jogellenesen, csalással lett felkönyvelve.
Ezt a hülyítést, amit itt végig kell nézni.
A forintosítással a magyar állam legalizálja a banki csalást
A deviza nem létezett sosem, ellenben a devizakövetelés létezővé vált- hiszen devizakövetelést vettek nyilvántartásba.
Emiatt addig, amíg nem tudjuk kimondatni, hogy jogellenesen lett nyilvántartásba véve, visszamenőlegesen nem kaphatják vissza az adósok kamatokkal együtt az árfolyamkülönbözetet.
Amit most akarnak tenni, az a devizanyilvántartás forintosítása: a hátralékot egy bizonyos árfolyamon akarják forintra átszámítani . Mivel a devizatőke még nagy százalékban hátralékként szerepel, a felvételkori árfolyamnál nagyobb árfolyamon történő “forintosítás” azt eredményezi, hogy a hátralék annyi lesz, vagy akár sokkal több, mint amit az adós hitelfolyósítás jogcímen megkapott-forintban..
A pénznek csak egyik állapota a készpénz.
Már a számláinkon lévő nyilvántartott pénzünk is csak jegyzés.
Hiszen mindenkinek benne is van a bankszámla szerződésében-el lehet olvasni, -hogy a bank használhatja a rajta lévő pénzt.
Emiatt van szükség nagyösszegű készpénz felvétel előtt a bankból igényelni a készpénzt.
S szintén emiatt van az, hogy ha valamilyen pénzügyi összeomlás fenyeget, vagy egy banknál bankbotrány robban ki, akkor zárlat is történhet, és a betétesek, bankszámla tulajdonosok nem jutnak a betétben, bankszámlán lévő pénzükhöz.
Rossz esetben, az államilag garantált összeg feletti részhez esetleg sosem.
Ebből is látszik, hogy a pénzügyi mozgások, a követelések-kötelezettségek rendszere miatti nyilvántartások pénzhez jutást, vagy fizetendő kötelezettséget jelentenek, de nem biztos az, hogy a pénzhez jutás valaha is meg fog történni, vagy a kötelezettséget valaha is teljesíti-e a kötelezett-például egy felszámolás alá kerülő cégtől nem biztos, hogy be tudják szedni a partnerek a pénzüket, hiszen megelőzi őket az állam, és a bankok, valamint a bérkövetelések. Mindamellett a kedvezőtlen gazdasági környezet, szándékos ellehetetlenítés, jogellenes adómegállapítás, természeti csapás is okozhat felszámolás alá kerülést.
Ekkor még nem beszéltem a mi jelenlegi helyzetünkről.
Arról, hogy a devizakövetelés csalással lett a hitelnyilvántartási számláinkra rávezetve, s mivel ellehetetlenítettek minket, agyon is lehet minket ütni, de pénzt nem biztos, hogy látnak belőlünk.
Miért?
Mert pénzt nyomtatni nem tudunk, termelni pedig csak akkor szabad, ha az ember el is tudja adni, amit termelt, egyébként csak költségei vannak. Most pedig, mivel nagyarányú pénzelvonás történik, nincs fizetőképes kereslet.
Az adósok nemfizetése miatt a bankok a végrehajtás elrendelését kérik, s ekkor a közjegyzők olyan követelésekkel kapcsolatban hoznak végzést, amely követelések nem felelnek meg pénzkölcsönnek, miközben akként vannak nyilvántartva.
A közjegyzők nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy leellenőrizzék, hogy a szerződések, közokiratok alapul vételével a végrehajtást kérő bankok valóban jogosulttá váltak-e az általuk követelt összegek végrehajtással történő megszerzésére. Ezt csak akkor tudnák megállapítani, ha megtekintenék, mit szolgáltatott a követelés ellenében a bank. Ezt előírja nekik a
Közjegyzőkről szóló törvény 3.§-a. ami arról rendelkezik, hogy törvényellenes és törvény megkerülésére irányuló jogügylethez nem készíthetnek közokiratot.
A bank által az adós számára rendelkezésre bocsátott összegen kívül más összeg követelése nem lehet kölcsön jogcímnek megfelelő.
Emiatt a jogellenesen nyilvántartásba vett devizaösszegek forintosítása által maga a magyar állam legalizálja a banki csalást.
Ez a kormány kommunikáció a magyar nép magas fokú hülyítése, s nagyon remélem, hogy az emberek többsége át tudja látni, hogy mi folyik a csaláson alapuló deviza ügyletben. A nemlétező devizát akarják forintosítani, amiben nem hogy nem lesz köszönet, jó esetben talán ugyanannyi lesz mint jelenleg, de gyanítom, hogy a matolcsi által vezényelt módszerrel még növekedhet is a majd forintosított forint hitel tőkéje.