A Nemzetgyűlés Programja

A Gyűlés kezdete 2014. október 5-én, de. 11 órakor, Gyulán a Kossuth téren.

Az első programpont, a „deviza-hitel” néven hírhedtté vált kifosztást feltáró nemzetközi megfigyelő és vizsgáló bizottság felállítását kérő, José Manuel Duráo Barroso és Vlagyimir Putyin elnökökhöz írott nyílt levelet támogatók aláírása. A nyílt levél, magyar, angol és orosz nyelven kerül nyilvánosságra, illetve a megszólítottaknak megküldésre. (alább olvasható a szövege)

A második programpont, a Fővárosi Főügyészségre megküldendő büntető feljelentés, támogatók általi aláírása. Támogató bárki lehet, feltéve ha 18. életévét betöltötte, viszont aki közvetlenül érintett a kifosztásban, az hozza magával „deviza-hitel” kölcsönszerződése másolatát, akár gépkocsi, akár lakás vagy szabadfelhasználású hitelről van szó és a folyósításról készült számlakivonatot, mint bizonyítékokat. A feljelentésnek nincs illeték vonzata. Azok is hozzák, akik végtörlesztettek, mert mindenkire érvényes. Sokan elkótyavetyélték családi ékszereiket, örökségüket vagy újabb tartozást halmoztak fel, hogy végtörleszthessék a bűncselekményből fakadó, a színlelt gazdasági tevékenység következményét. Minden támogató aláíró kap egy sorszámot, melyet felírunk a kölcsönszerződésének illetve a folyósítás számlakivonatának másolatára és így kerül becsatolásra, mint bizonyíték a feljelentéshez. (Fontos, hogy kizárólag ezeket és semmilyen más irat másolatát ne hozzák, mert arra nem lesz kapacitás, hogy ott szétválogassuk. Összetűzve, vagy mappába helyezve kérjük hozni az iratokat, hogy haladjon a munka.) Alább olvasható a büntető feljelentés (újabb határozat birtokában) kiegészített szövege, mely ugyancsak lefordításra kerül orosz és angol nyelvre.

A harmadik programpont, az újra „napirendre” került Petőfi hazahozatalával kapcsolatos téma megtárgyalása és annak kinyilvánítása, hogy sem politikai párt, sem egyéb szervezet vagy szervezkedés, nem használhatja fel a témát saját önös céljainak az elérésére és legfőképpen nem használható fel arra, amire Nagy Imre újratemetése felhasználásra került, hogy egy alapjaiban omladozó rendszer, az általa kinevelt „utódjának” debütálására szolgáljon az esemény. A Petőfi téma, ugyanúgy mint a „devizahitel” téma, kizárólag csakis megcáfolhatatlan bizonyítékok nyomvonalán követhető le, ebben érzelmeknek és spekulációknak, főleg képzelgéseknek nem szabad teret adni.

Az alábbi linkeken olvashatóak és meghallgathatóak különféle szemszögből megnyilvánulások, melyek sok esetben nélkülöznek minden tárgyilagosságot. Viszont ha igaz, hogy külföldön rejtegetik ismeretlenek, ismeretlen helyen, Petőfi földi maradványait, akkor ez a mindenkori magyar kormányok szégyene.

http://bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/2013/04/20/petofi_sandor_kontra_mta_5_resz

http://bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/2014/07/30/bunyevacz_zsuzsa_ujra_a_petofi-ugyrol_6_resz

http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3115&id=907232

https://www.youtube.com/watch?v=BnD7u2T9VF0

A negyedik programpont annak a kinyilvánítása, hogy a történelmi Alkotmány helyreállítása mögé ne bújhassanak azok, akik a nép és az ország kifosztásába részt vettek, vagy hatalmi poziciójukból adódóan nem tettek meg mindent a nemzet és a hatályos törvények betartása és betartatása érdekében. Egyre nyilvánvalóbban érzékelhető egy ilyen tendencia a hatalom és az őket kiszolgáló „civilek” részéről. Érzékelik ők is, hogy a díszmagyar mögé bújás már kezd kevés lenni a mértéktelen kifosztás eltakarásához és egy nagyobb palást mögé szeretnének elrejtőzni, akár megadva a magyar nép ősi jussát, ezeréves Alkotmányát. Úgy gondolják, hogy ezen cselekedet mámorában, a nép szemet hunyhat eddigi tetteik felett. Tegyünk ígéretet, hogy józanok maradunk.

Az ötödik programpont a 2015. évi Nemzetgyűlés összehívása időpontjának meghatározása és az erre való felhatalmazás megadása. Javasolt időpont 2015. április 18. azzal, hogy más településen kerüljön megrendezésre, mint az első kettő.

A Nemzetgyűlés várható vége 16-17 óra magasságában lesz. Eddig minden rendezvényünkön a Teremtő jó időt biztosított, bízzunk a legjobbakban a jövőt illetően is. A következő linken látható felvétel önmagáért beszél, ilyen családokkal van remény…

https://www.youtube.com/watch?v=WkV-3e8iX30

 “Az okt. 5-én tartandó Nemzetgyűlésre elindítottuk a telekocsis ill. telebuszos regisztrációt honlapunkon: http://www.kaslerarpad.hu/telekocsi
Az oldalon található térképen kék színnel jelennek meg az üres hellyel rendelkező gépkocsik és pirossal a buszok. Amelyik jármű (busz v. kocsi) megtelt, annak a színe fekete lesz.

Fontos, hogy a busszal induló csoportok szervezői utas listát készítsenek. Nehogy ezen múljon a sikeres célbaérés.”

Alább olvasható a nyílt levél, mely magyar, orosz és angol nyelven kerül közzétételre, illetve a megszólítottaknak megküldésre az aláírásokkal együtt, illetve a kiegészített feljelentés teljes szövege, mely ugyancsak orosz és angol nyelvre kerül lefordításra.

Nyílt Levél

Tisztelt Vlagyimir Putyin Elnök Úr!

Tisztelt José Manuel Duráo Barroso Elnök Úr!

Tudjuk, hogy Európa, Oroszország és a világ megoldandó problémái lekötik a mindennapjaikat, de ennek ellenére, azzal a tiszteletbeli kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy szakítsanak időt arra a súlyos problémára, amelyet Önök elé tárunk, mert ennek megoldatlansága egy újabb ütközési zóna kialakulásához vezethet Európa közepén.

Nem azt kérjük, hogy mások oldják meg a mi gondjainkat, hanem azt kérjük, hogy kapjunk kellő mértékű nemzetközi figyelmet ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a hatályos törvényeknek egy olyan helyzetben, mikor azok, akiknek a törvények betartása és betartatása lenne a feladata, mindent elkövetnek, hogy a törvénytelenségek homályba merüljenek.

Biztos ismeretes Önök előtt a „devizahitel” néven elhíresült banki tranzakciók Magyarországi története, viszont a valós tények ismeretéhez szükséges mindkét fél meghallgatása. Az ok, amiért bátorkodtunk Önökhöz fordulni, hogy kérjük egy nemzetközi bizottság felállíttatását, ahol érdemben előtárhatjuk bizonyítékainkat.
Az ügy egy része megjárta a Luxembourgi Bíróságot, ahol javunkra döntött a bíróság, ehhez kellett öt év. A valós probléma ott kezdődik, hogy a szóban forgó ügy nem polgári bíróság jogkörébe tartozik, erre számtalan bizonyítékunk van, ezért is került az Európai Bírósághoz az ügy, mert az ügyészségek érdemi kivizsgálás nélkül elutasítják a feljelentéseinket, kiragadva egy jelentéktelenebb részt a feljelentésünkből és arra hozva határozatot. A Luxembourgi bírósághoz is csak egy kis szeletkéje, valójában a legkisebb tétele jutott el az ügynek, amelyet végül megnyertünk, a teljes ügyet a Magyarországi hatóságok meggátolják, hogy elbírálás alá kerüljön. A Szegedi Táblabíróság meg is állapította, hogy az ügy egy része nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe, de hiába fordultunk az ügyészséghez, falakba ütközünk, anélkül, hogy eddig bárki megcáfolta volna érdemben állításainkat és bizonyítékainkat.

A nemzetközi média úgy tálalja, hogy Magyarországon adókkal sújtják a bankokat. Azt tudjuk mondani Önöknek, hogy Európa bankjai és a Magyarországi bankok a hatályos törvényeket áthágva nyerészkedtek az embereken, több ezer embert taszítva az öngyilkosságba, kifosztva és földönfutóvá téve százezreket, akiknek nagy többsége külföldre menekült. Ezt sok helyütt a világban nem értik meg, hogy miért okozna egy banki hitel bedőlése ilyen mértékű tragédiát, de tudniuk kell azt, hogy Magyarországon, egy bedöntött gépjárműhitel következtében, az érintett adós elveszti házát a család feje fölül még akkor is, ha az nem volt fedezetként benyújtva, valamint még évekig, évtizedekig levonják a jövedelmének 33-50%-át. Bizonyítékokkal tudunk szolgálni, olyan kirívó esetekről is, hogy 10 millió forint kölcsön felvételét követően az adósnak 11 (tizenegy) darab, összesen 70 millió forint értékű ingatlanját elárverezték és a fennmaradó tartozása továbbra is 10 millió forint felett maradt.

Tisztelt Elnök urak, arra kérjük Önöket, hogy biztosítsanak egy olyan nemzetközi megfigyelő bizottságot számunkra, hogy ez az ügy eljusson azokhoz a bírákhoz és ügyészekhez, akik érdemben képesek felgöngyölíteni ezt az ügyet. A magyar emberek bűncselekmények útján, olyan mértékben lettek kifosztva, mint még soha a történelmünk folyamán, a hazai hatóságok együttműködésével. Sem a kormányok, (immár a harmadik) sem az ügyészségek, sem pedig a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete nem szabott gátat a kifosztásnak. Mi civilek állhatatos munkával fél évtized alatt derítettük ki egy több mint öt milliárd dolláros kifosztását a magyar embereknek, de csak azért ennyit mert ennyit engedtek.

Mi az elmúlt öt évben jogkövető magatartást folytattunk, többszöri demonstrációval próbálkoztunk több ezres tömeggel.

Mi nem akarjuk a bankok pénzét ellopni, de a bankok ellopták a jövőjét és az életét nagyon sok embernek. Nemzetközi kivizsgálást kérünk, hogy ne kelljen a kifosztott népnek olyan eszközökhöz nyúlnia, amelyeknek beláthatatlan következménye lesz, mi békét, jogbiztonságot és jogállamiságot akarunk, de az érintett hatóságok maguk számára nem tartják kötelezőnek az Alkotmányos rend és a hatályos törvények betartását.

Egészen biztosra vesszük, hogy ennek az ügynek az elindítása Önöknek nem túl nagy feladat. Legyen ez az ügy alkalom arra, hogy Európa és Oroszország képes együtt fellépni a nemzetközi szervezett fehérgalléros bűnözés ellen, még akkor is, ha az a bankrendszert érinti.

Európa és Oroszország a kialakult mai világpolitikai helyzetben egyaránt Földünk életét jelentősen befolyásoló döntéseket kell hozzon. Magyarország kis ország, de kedvező központi földrajzi elhelyezkedése miatt mindig jóval nagyobb szerepe volt, mint egy hasonló nagyságú ország esetén várható volna. Éppen emiatt sokkal súlyosabbak voltak a világháborús veszteségei is, és ezek a veszteségek a megmaradt országot is veszélyeztetik.
Jelen idő szerint a magánbankok általi kifosztás végrehajtásba fordulása, a lakosság ingatlanjainak végrehajtás útján történő elvesztése miatti fenyegetettség időben kísértetiesen egybeesik a világpolitikai változások kedvezőtlen alakulásával. Mindennek a magyar állam nem állja útját, miközben minden törvény minket, adósokat igazol, és a magyar államnak minden törvényi lehetősége megvan a folyamat megfékezésére.

Tisztelt Elnök Urak!

A nemzetközi megfigyelő, illetve vizsgáló bizottság felállítása erősen indokolt, mert Európa számos bankja érintett benne, a szálak túlnyúlnak az ország határain. Ha nem kapunk nemzetközi segítséget ennek az ügynek a felgöngyölítéséhez, nem marad más választása a kifosztott népnek, mint az önvédelem eszközéhez nyúlni, megvédve életterét, mely eszköztárba minden beletartozik. A törvénytelen végrehajtások következtében családanyák vetették le magukat toronyházak emeletéről, miközben a végrehajtók, a karhatalom segítségével a lakásuk ajtaját feszítették be. Mások vonat elé vetették vagy felakasztották magukat. A teljes kivizsgálását követeljük, minden egyes végrehajtott családnak, személynek, hogy milyen kárt, tragédiát okozott ez az ügy náluk, felületes, a magyar kormány által tervezett megoldást nem fogadunk el.

Csatoltan mellékeljük egyik büntető feljelentésünk szövegét, melyből megismerhető az alap tényállása az ügynek, valamint csatoljuk azon emberek aláírását, akik kérik a nemzetközi vizsgáló bizottság felállítását.

Köszönettel, Kásler Árpád a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének BAÉSZ) elnöke

Töviskesné Dsupin Judit BAÉSZ főtitkár

továbbá a 2014. október 5. napján megtartott Nemzetgyűlés résztvevőinek támogató

aláírása:

 

 

Tisztelt Fővárosi Főügyészség

Az 1978. évi IV. törvény Btk. 318.§ Csalás, 2012. évi C. törvény Btk. 374. §-ban foglaltak szerinti gazdasági csalás gyanúja miatt, büntető feljelentést teszünk ismeretlen tettes ellen a devizaalapú hitelezések során, az adósok megtévesztése és megkárosítása ügyében.

A devizaalapú hitelek esetében, az árfolyam különbözet adósokra való hárítása, az árfolyam különbözetre felszámolt ügyleti kamat és egyéb teher, törvénybe ütköző. A Kúria, jogegységi határozatban írta le, hogy a Ptk. 231. §-ának alapján a felek, a bank és az adós devizában meghatározott pénztartozást adtak meg a kölcsönszerződésből fakadóan.

231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2)Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.!

A Ptk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

Tisztelt Ügyészség!

A pénzintézetek, megfordított irányba, visszaélésszerűen használták fel ezen törvényhelyet.

A korona bizonyítéka annak, hogy a rendelkezésre bocsátott forint maga a nyújtott pénzkölcsön az, hogy a folyósítási bizonylatra „hitelfolyósítás” jogcím került feltüntetésre.

A pénzintézetek, a forintból számoltak devizát, majd devizából számolnak ismét forintot, ezért tartalmaznak számos esetben a 20-25 év futamidőre, nagy összegű, pl. lakásvásárlás céljára is szóló kölcsönszerződések olyan devizában feltüntetett kölcsönösszegeket, amelyek centime váltópénz összegű végződéssel rendelkeznek.

A szerződés nem tanúsítja a bank által vállalt pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését, mivel a szerződés a kölcsön rendelkezésre bocsátását megelőzően kötődött, és nem pénzügyi bizonylat, a szerződés aláírása önmagában nem jelenti és nem biztosítja a szolgáltatás teljesítését az adós számára.

Ebből következően, nem szolgálhat alapjául az adóssal szemben pénztartozás felkönyvelésének és követelésének. A Kúria azon állítása, miszerint az adósnak a szerződésből fakadóan pénztartozása keletkezett volna, nem helytálló, mert teljesítést tanúsító okirat nélkül nem lehet követelni a kölcsön összegét az adóstól, és a szerződés nem a kölcsön rendelkezésre bocsátását tanúsítja, hanem a hitelező számára, a kölcsön rendelkezésre bocsátásának jogalapjául szolgál.

A kölcsönszerződésből a bank számára sem fakad pénztartozás, mert a kölcsönszerződés alapján minden előzetes teljesítés nélkül pénz szolgáltatására, átadására kerülhet sor a hitelező által az adós felé kizárólag kölcsön jogcímen, és az adós tartozása, visszafizetési kötelezettsége ebből fakad, de csakis folyósítást követően. A hitelező a pénzt nem tartozás miatt adja át, mert bizonyítottan nem kapott érte semmit, hanem szolgáltatja a pénzt, kölcsön jogcímen, mert amennyiben tartozás fejében adná át, úgy ebből viszonttartozás nem keletkezne az igénybe vevőnek, mert egy pénztartozás megadásából a jogosultnak soha nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége, ellenben az adósoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezett.

A Kúria a Ptk. 231. §-ára alapozza azt, hogy „a felek egymásnak pénztartozást” adtak meg, ugyanis csak ebben az esetben lenne alkalmazható a Ptk. 231. §.
Viszont nem lehet eltekinteni attól, hogy mikor keletkezik meg pénztartozás kölcsönszerződésből fakadóan, ugyanis erre a választ pontosan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben találjuk meg.
Bár köztudott, hogy a hitel-és pénzkölcsön nyújtási tevékenység mentes az általános forgalmi adó alól és ebből fakadóan a számlakibocsátási kötelezettség alól is, de csakis abban az esetben, ha gondoskodik AZ ÜGYLET TELJESÍTÉSÉT tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

Áfa tv. Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés:

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól,feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

A banknak kizárólag pénzkölcsön nyújtási kötelezettsége áll fenn a szerződésből fakadóan, de pénztartozása nem, igaz ugyan, hogy maga a szerződés tárgya pénzkölcsönnyújtás, amelyre a Ptk. 523. §-a vonatkozik egyértelműen, hogy „a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, ”.

Minden törvényes lehetősége fennállt a pénzintézeteknek, hogy törvényes úton, más pénznemben bocsássák rendelkezésre a kölcsön összegét, de semmilyen bizonylattal ezt alátámasztani nem tudják, ugyanis a Ptk. 231. §-a nem rendelkezik arról, hogy kiváltsa a bank szolgáltatási kötelezettségét, magát a pénzkölcsönnyújtást,hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.A Ptk. 231. §-a továbbá ügyleti kamat felszámításáról sem rendelkezik, erről kizárólag a Ptk. 523. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.”

A pénzintézetek kizárólag a hitelfolyósítást tanúsító pénzügyi bizonylattal, bankszámlakivonattal, tudják igazolni a szerződésből fakadó kölcsönnyújtási kötelezettségük teljesítését, mely pénzügyi bizonylatok forint rendelkezésre bocsátását igazolják, hitelfolyósítás jogcím megjelölésével.

A pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését kizárólag a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását igazoló banki kivonat tanúsítja.

Ezért pénztartozás megadását követelni kizárólag ezen okirat ellenében lehetséges az okirat tanúsítása szerinti kötelezettől.

A deviza kölcsön jogcímen történő követelése emiatt színlelt gazdasági tevékenységen alapul.

Ezek miatt az Adóssal szemben a szerződésben foglalt devizakövetelés nem érvényesíthető, mert nincs alátámasztva számlával, egyéb, szolgáltatást, tevékenységet igazoló irattal, amelynek deviza volna az ügylet teljesítését tanúsító okirat szerinti ellenértéke.

Viszont a forint rendelkezésre bocsátása igazolva van a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal, azaz ” számlakivonattal, amely egyúttal számlaként is szolgál” hitelfolyósítás jogcímének megjelölésével, az ÁFA törvényben foglaltaknak megfelelően. Viszont, ha ez a forintösszeg pénztartozás megadásának következtében lett volna jóváírva, mint azt a Kúria kimondta, akkor nem lehetne feltüntetni a hitelfolyósítás jogcímet a kivonaton, mert a számviteli törvénynek megfelelően „az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a V A L Ó S Á G N A K megfelelően” kell feltüntetni.

Számviteli Tv.

165. §

1. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

2. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Tisztelt Ügyészség!

Összegezve:

A pénzintézetek a devizaköveteléseket fiktív módon könyvelték fel, törvényellenesen, az ügylet teljesítését tanúsító bizonylat figyelmen kívül hagyásával, így a teljes árfolyambevételeik törvényellenesen keletkeztek meg és azokat úgy tüntették fel, mintha jogosan, a folyósításkori tőke összegéhez jutnának hozzá, holott szolgáltatás nélkül, valós teljesítés nélkül jutnak jogalap nélküli árfolyamkülönbözethez, annak kamatához és egyéb terheihez, színlelt gazdasági tevékenységet folytatva, az adós terhére.

A Ptk. 231.§-ának 2. bekezdésére hivatkozva tartják jogszerűnek a felszámolt deviza követelésüket a hitelezők és maga a Kúria, holott aPtk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

A feljelentés mellé csatoljuk a kölcsönszerződés másolatát, illetve a folyósításról készült számlakivonatot, mint a színlelt gazdasági tevékenység bizonyítékait.

Kérjük a tisztelt Ügyészséget, hogy folytassa le a mindenre kiterjedő nyomozást, figyelembe véve az általunk leírtakat, nem megkerülve az általunk beidézett törvényhelyeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat, mert eddigi tapasztalatunk alapján, a korábbi feljelentéseinkkel kapcsolatban, az ügyészségek kihagyták, illetve nem vizsgálták, nem is reagáltak a lényeges, mindent alátámasztó pontokra, kiemelve a feljelentés szövegéből a legjelentéktelenebb szövegrészt és arra hozva határozatot.

Tisztelt Ügyészség, ezt tovább elfogadni nem fogjuk!

Itt hivatkoznánk példaként a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség indokolás képpen írt a csalás gyanújának  bűntette miatt tett büntető feljelentés  elutasító határozatába-„mivel a cselekmény nem bűncselekmény.”

Idézet a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség B. V. 8550/2014/1. számú határoztából:

“Lényegileg a feljelentő felvetése szerint azért követett el a bank sérelmükre csalás bűncselekményt, mert az általa felvázolt módon – jogellenesen – a devizahitel-nyilvántartásban végzett tevékenységéről teljesítési igazolást (bizonylatot) nem állított ki, így a bank saját nyilvántartásából adódó többletkövetelése jogellenes, azzal nekik mint hitelfelvevőknek a bank kárt okozott.”

“A feljelentésből és a rendelkezésre álló mellékleteiből megállapítható, hogy a csalás másnak a tévedésbe ejtésére, tévedésben tartására vonatkozó törvényi tényállási eleme nem valósult meg azzal, hogy a bank az esetleges teljesítési igazolás (bizonylat) kiállítását mellőzte, függetlenül attól, hogy ez jogszabály szerint kötelessége lett volna, vagy sem, illetve azt teljesítette-e (és ha igen milyen formában), vagy sem.”

 

Mi nem az ügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylat hiánya miatt teszünk büntető feljelentést, hanem éppen amiatt, mert van az ügylet teljesítéséről számviteli bizonylat . Az idézett  ügyészségi határozat is olyan feljelentést utasított el, amelynek melléklete volt a hitelfolyósítást tanúsító banki kivonat, és a bizonylat tanúsága szerint hitelfolyósítás jogcímen forint jóváírása történt.

Tisztelt Ügyészség, kérjük szíveskedjenek nem keverni, sem szándékosan, sem véletlenül a fogalmakat, kérjük ne írjanak le a határozatban hivatkozásként olyat amit mi nem írtunk le. Ez nemcsak a fent nevezett ügyészség jól bevált félrevezető módszere, hanem a magyarországi ügyészségeké általában.

Az ügyészségi határozat  azt állítja, hogy  a feljelentő szerint azért követett el a bank  sérelmükre csalást, mert nem állított ki a devizahitel-nyilvántartási tevékenységéről teljesítési igazolást.

Mi ilyet sem most sem korábban nem írtunk, nem is írhattunk, mert egy tevékenység nyilvántartása még nem maga a teljesítés, tehát mivel nem teljesítés így teljesítési bizonylat sem állítható ki.

A mi bitonyítékunk létezik , ez a bizonyíték a hitelfolyósítást tanúsító banki kivonat, amelyet az általános forgalmi adóról szóló törvény kötelezően előír mint ami az ügylet teljesítését tanúsítja.

Ezen a bizonyítékon kívül nincs és nem is lehet más bizonylat, amely a jogügylet teljesítését tanúsíthatná, mert a kölcsönszerződés alapján nyújtott pénzkölcsönnyújtás során csak az a pénzösszeg követelhető, amit a szolgáltató az adós rendelkezésére bocsát. Esetünkben ez a pénzösszeg a bank által az adós bankszámláján  hitelfolyósítás jogcímen jóváírt forintösszeg lehet, mely semmilyen úton-módon nem köthető devizához, erre semmi bizonyítéka nincs a pénzintézeteknek, tehát a devizakövetelés maga a bűncselekmény, nincs mögötte teljesítés, színlelt gazdasági tevékenységen alapul, ezzel kárt okozva az adósoknak

Kérjük, hogy amennyiben olyan határozat meghozatalára kerülne sor ismételten, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”, akkor mellékelni szíveskedjenek azt a törvényhelyet, amely alapján a pénzintézetek eljárhattak, mert sem a Ptk. 523.§ sem pedig a Ptk. 231.§ alapján nem tehették meg azt a hitelezők, hogy forintot nyújtanak számviteli bizonylattal alátámasztva, hitelfolyósítás megjelöléssel, de a rendelkezésre bocsátott forint ellenében egy más összegű forintot követelnek, a nyilvántartott deviza átszámításából eredően, ügyleti kamattal terhelve.

Tisztelettel,

Kelt,