Íme! A Budapest Nyomozó Ügyészségre benyújtandó BIZONYÍTÉK a folyósítást igazoló banki kivonat. Én ma feladtam, Ti is ebben a formátumban küldjétek el az ügyészség postacímére. Aki több tételben kapta meg a kölcsönt, az természetesen minden banki kivonatot csatoljon, amely a folyósítást igazolja.
Töviskesné Dsupin Judit Ibolya
adóstárs
4220 Hajdúböszörmény
Mátyás király körút 38.
Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest
Belgrád rkp. 5.
Tárgy: a Fővárosi Főügyészség által Önökhöz megküldött Nü. 19456/2013/4-II. számú feljelentéshez bizonyíték csatolása
Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!
Ezúton küldöm a vizsgált anyaggal kapcsolatosan a jogügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylatot.
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról
86. § (1) Mentes az adó alól:
a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség;
b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás
(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
Az áfa törvény rendelkezése értelmében a pénzkölcsönnyújtásról nem szükséges számlát készíteni, mivel mentes az áfa alól.
165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;
Számviteli törvény
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
A pénzkölcsönnyújtásról készült számviteli bizonylat nem lehet más, mint az általam ezúton megküldött banki kivonat, amely az ügylet teljesítését tanúsítja.Ezen az okiraton forintösszeg szerepel mint a kölcsönnyújtás során nyújtott pénzösszeg.
Mivel a jogügyletről számla nem készült a szolgáltatás áfamentessége miatt, ennek a banki kivonatnak minden tekintetben elegendőnek kell lennie arra nézve, hogy a jogügylet teljesítését tanúsítsa.
A Bank ennek a bizonylatnak a tanúsításán túlmenően nem számolhatott volna fel velem szemben mást mint főszolgáltatásból eredő kötelezést, mint a banki kivonaton szereplő forintösszeget, mivel nem tudja igazolni semmilyen más okirattal azt, hogy számomra ezen túlmenően szolgáltatást nyújtott volna.
Ezt az áfa törvény és a számviteli törvény alátámasztja, hiszen nem lehet olyan ügyletet folytatni, amelyről ne készülne a teljesítést teljes bizonyító erővel igazoló alapbizonylaton alapuló számla vagy számlát helyettesítő olyan okirat, ami az ügylet teljesítését tanúsítja.
Nem számolható fel semmilyen összeg szerződés alapján, ha nincs a teljesítés leszámlázva, vagy a törvény szerinti egyéb okirattal alátámasztva.
Az Erste Bank Hungary Nyrt. ezen törvényi rendelkezésnek nem tett eleget, amikor a szerződésbe foglaltak szerint devizakövetelést könyvelt fel a hitelnyilvántartási számlára, mert nem vette azt figyelembe, hogy a követelést minden esetben meg kell alapozni a teljesítést igazoló okirattal, és nem elégséges a szerződésbe foglaltak szerint követelni a szolgáltatás ellenértékét.
A teljesítés igazolása nélkül beszedett összegeket, a devizára felszámolt árfolyam különbözetet, az árfolyam különbözetre felszámolt kamatot jogellenesnek tekintem.
Ezen összegek követelése miatt történt meg a teljes ellehetetlenítésem, kérem a nyomozás elrendelését a velem szemben jogellenesen felszámított összegek miatt.
Kérem a banki kivonat tartalmának figyelembe vételét és a hivatkozott jogszabályok figyelembe vételét a feljelentés elbírálása során.
Tisztelettel:
Töviskesné Dsupin Judit Ibolya
Hajdúböszörmény, 2014. július 1.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Postacím:
Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest
Belgrád rkp. 5.
Postafiók cím: 1461 Budapest PF . 65 .
Fax szám: 1/483 2670 219.számú mellék
Tegnap szembesültem azzal, hogy a kormány eddig is forintosíthatott volna.
Ezt az mutatja meg igazán, hogy a Kúria álláspontja szerint az árfolyamkockázatot az Adós viseli.
Idézet a 2/2014. számú Kúria Polgári Jogegységi Határozatból
1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés,
amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
Kérem szépen.
Ha egyszer korlátozás nélkül a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, és ezt maga a jó Istennél is magasabb szinten lévő magasságos Kúria mondja ki, akkor az Adósnak akkor is be kell fizetnie az árfolyam különbözetet, ha beledöglik is.
Tehát ha egyszer a kormány a Kúria döntésére várt, és a döntés értelmében a Bankok megfelelően jártak el, akkor a kormány ne engedje el az árfolyamkockázatot
AZOK UTÁN, HOGY TÖBB SZÁZEZER EMBER LETT TÖNKRETÉVE, MERT EDDIG NEM FORINTOSÍTOTTAK.
Ha lehetett volna eddig forintosítani, miért nem forintosítottak eddig?
Hogy azoknak, akik felmondás alá kerültek és végrehajtás alá, ne kelljen már semmit adni , de el lehessen venni mindenüket?
Nem mintha a forintosítás oldalán állnék olyan hitelügylet kapcsán, amelyben a devizaköveteléssel tönkretett gazdaságok, családok megrendült állapota esetén jogszerű lenne a forintosítás, hiszen anyagilag, idegileg leépített emberekről, családokról van szó, akik bűntény áldozatai.
De ne legyen a kormány puhány.
Ha a Kúria döntését várta, figyelembe kellett volna azt vennie.
Vagy csak a mi tönkretételünket várta ?
Ebből nem kérek.