François Villon – A Nagy Testamentum
„E földi élet nem örök,
Bármit mond is a pénzpóca;
A halál mindenkit ledöf
S ez vigasz némely nyomorultra,
Aki, míg ifjúsága hagyta,
Úgy hetvenkedett, a hamis,
S bizony nyegle kurafi volna,
Ha úgy viháncolna ma is.
Ott nincs játék és nincs mulatság.
Mit ér a volt kincs és vagyon,
A henyéltető, faragott ágy,
A potrohtöltő billikom,
Tánc, zene s mind a vigalom,
Mit nyújtott óra s pillanat?
Elmúlik a lakodalom,
De a bűn mindig megmarad.”
(Fordította: Szabó Lőrincz)
Hová lett a tavalyi hó? – és hová lettek a köz és bulvár média csahosai, akik felelőtlen adósokról és plazma tévékről vonyítottak az éterbe. Alig egy hónappal ezelőtt még 20-30 milliárd forintról beszéltek, mint egyszeri kiadás a bankoknak. Egy hete már 400 milliárdról és egy napja már 900 milliárdról.
Ha veszi valaki a fáradságot és visszaolvas, megírtam itt a honlapon, hogy az első és másodfokú bíróság ítélete alapján 600-700 milliárd forintot kell, hogy visszafizessenek a kifosztottaknak. Akkor vett a pennájára Léhmann és Czirmes, hogy nagyzolok és túlértékelem a győzelmet. Azóta eltelt több mint két év így lett belőle 900 milliárd.
De van egy ettől sokkal nagyobb tétel is, amely alapján tettem egy büntető feljelentést adócsalás ügyben. A rendszeres olvasóim már ismerik, a NAV nyomozói megpróbáltak megfélemlíteni, hogy vonjam vissza a feljelentésemet. Eltussolták az ügyet. Szerény számításaim szerint 10-12 ezer milliárd forint adóalapot képező összeget loptak el a bankárok és erre jön rá a 900 milliárd árrés plusz egyoldalú kamatemelés, valamint 300-400 milliárd forint jogtalanul felszámított kezelési költség. Ennek nagy részét kivitték az országból, bottal üthetjük a nyomát. Amit itt hagytak az egy tönkrevert gazdaság, egy kifosztott ország, rengeteg öngyilkos és több százezer elmenekült reményvesztett ember.
Háború után mint tudjuk egyre több hős van és ezeknek bőven biztosít teret a média, akik most megmondják a frankót. Az a helyzet, hogy a háborúnak nincs vége, az igazi harc csak most kezdődik. A Kúria nem tudott legyőzni, ezért kénytelen volt némi engedményt tenni, megpróbálják betömni az elégedetlenek száját. A Kúria azt állítja, hogy mindkét fél, a szerződésből fakadó pénztartozást adott meg egymásnak, ezért a Ptk 231§ alapján ezt a bank forintba átszámítva adta az adósnak. A tisztelt Kúria figyelmét elkerülte, hogy bár a kölcsönnyújtás nem ÁFA köteles tevékenység, de attól még az ÁFA törvény alá tartozik, amely arról rendelkezik, hogy ebben az esetben nem kell az ügyletről számlát kiállítani, de magát a teljesítés megtörténtét igazolni kell a számvitel által elfogadott bizonylattal. Maga a kölcsönszerződés erre nem alkalmas ez a teljesítést nem igazolja, azt a teljesítést amely alapján pénztartozása keletkezett a banknak az adós felé amelyet meg kellett volna, hogy adjon. Ha mindenki pénztartozást adott meg, akkor ki volt a szolgáltató, a kölcsönnyújtó? Ha pénztartozást adott meg a bank, akkor miért könyvelte el más jogcímen, mert hitelfolyósításként könyvelte el.
Orbán, aki nemrég még a költségvetésből támogatott árfolyam gátba való belépés mellett kardoskodott személyesen, ma megmentőként akar tetszelegni. Lehet, hogy a gallérja alatt van egy kitűző az én arcképemmel? Ki tudja, de az biztos, hogy az én tollaimmal ékeskedik. Senki ne dőljön be neki. Ők ugyanúgy részesei az egész csalásnak. Az elmúlt „nyoc év” után, több mint négy éve ők kormányoznak, felelősek mindenért ami az országban történik és ők nem tettek mást mint a költségvetésből tovább tömték Csányiékat árfolyamgát címen, miközben ma azt mondja Orbán, hogy a tisztességtelen bankok után jöhetnek a tisztességes bankok. Eddig tisztességtelen bankoknak nyomták a költségvetés forintjait? Tisztességtelen bankárral szotyolázik, miközben százezreket tettek földönfutóvá? A tisztességtelen bankokkal nyugodtan egy lapon említheti a tisztességtelen politikusokat is, mert közéjük tartozik.
Emberek, amit egyszemélyes küzdelemként a jogi útvesztőkben el lehetett érni azt elértem. Amit mozgalomként több száz emberrel meg lehetett próbálni azt megpróbáltuk. Állításaink mind igaznak bizonyultak, de tárgyalófélnek nem fogadtak el, holott minden bizonyíték azt igazolja, hogy a békés utat választottuk. Nem hagynak más lehetőséget mint a fegyveres ellenállást, amelyre a történelmi Alkotmányunk feljogosít. Már csak a katonai ügyészség van hátra, ha ők is megállapítják illetékességüknek hiányát, nem marad más lehetőség mint az önfeláldozás. Köztörvényes bűnmaffia túszul ejtette a közigazgatást, túszul ejtették Magyarországot. Most kapkodnak, már július negyedikére törvényt akarnak alkotni és ebben a mocskos játékban sajnos a jobbik is nyakig benne van. Tudom, hogy sokan felszisszennek erre, de sajnos az idő ismét engem fog igazolni, bár ne így lenne.
Törvényt akarnak és arról rendelkezni, hogy miként ne adják vissza a lopott vagyont. Hogy jönnek ők egyáltalán ahhoz, hogy más pénzét osszák szorozzák, hogy a virtuális tőkéből levonják? Milyen jogon? Csak azoknak adnák vissza, akiknek kifutott már a törlesztési ideje, mert ezek vannak kevesebben. A többség 10-20 évre adósodott el. A kilakoltatottak, a végrehajtottak mehetnek híd alá. A másik aljasságuk, hogy banki veszteségként beszélnek a jogellenesen beszedett összegekről és tán még kompenzálni is fogják őket. Képzeljék el, ha az autó tolvajtól visszavennék a lopott járgányt és mint veszteséget írnák a számlájára.
A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos az emberek többségétől nem is lehet elvárni, hogy felfogják mi történik körülöttük, másokat meg valamiféle beteges irigység, rosszindulat vezérel és mindig lesznek Fialák, akik ezeket kielégítik. De bízok benne, hogy lesznek elegen, akik meghallják a kürtöt, mert a történelmet mindig kevesek befolyásolják.
Kásler Árpád
Ha már fegyveres ellenállás http://deres.tv/20140626/farkasok-osi-tartalom-modern-formaban
Azért bárhogy is mindig van más megoldás is.És mert régen nem hallottam ezt.Ésszel él a magyar ember…
No comment…………………….A mai nap elfogadták a részleges nagy semmit.
Íme:
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
Оmа ggYü 1és Hivгu:a
6.[”
rк~e,~te 2014 JuN 27.
T/465számú
törvényjavaslat
а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerz ődéseire
vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdése k
rendezéséről
Előadó :
Dr. Trócsányi Lászl ó
igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. június2014. évi . . . törvény
а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerz ődéseire vonatkoz ó
jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésér ől
А Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása ,
valamint а további intézkedések el őkészítése érdekében az Országgyűlés а következő törvényt
alkotja:
1 . Általános rendelkezések
1. §
(1) Е törvény hatálya az е törvény hatálybalépését megelőzően kötött fogyasztói
kölcsönszerződésre terjed ki. Е törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerz ődésnek
minősül а pénzügyi intézmény és а fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában
nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy
kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé а 3 . § (1) bekezdés vagy а 4. §
(1) bekezdés szerinti kikötést is tartalmazó általános szerz ődési feltétel vagy egyedileg me g
nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
(2) Az е törvényben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni azokra а szerződésekre, amelye k
teljesítésére irányuló kötelezettség végtörlesztés következtében szűnt meg (a hitelintézetekről
és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény 200/13. §-ban foglaltak szerint).
(3) Az е törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt а pénzügyi
intézményt terhelik, illetve illetik, amelye törvény hatálybalépésének napján а fogyasztói
kölcsönszerződés jogosultja, ha а fogyasztói kölcsönszerződés korábban megszűnt, akkor azt
а pénzügyi intézményt, amely а szerződés megszűnésekor а szerződés jogosultja volt.
(4) Е törvény végrehajtása érdekében а fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában
bekövetkeze tt alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények egymással együttműködni
kötelesek. Együttműködési kötelez e ttsége alapján а korábbi jogosult pénzügyi intézmény az е
törvény teljesítéséhez szükséges adatokat а (3) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény
rendelkezésére bocsátja. Е körben а pénzügyi intézmények egymás közötti viszonyában а
banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn .
2. Értelmező rendelkezése k
2. §
Е törvény alkalmazásban :
1. fogyasztó: а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi
CCXXXVII. törvény (a továbbiakban : Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28 . pontja szerinti fogyasztó,
2. pénzügyi intézmény: а Hpt. 7 . § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény,
3. pénzügyi lízingszerződés : а Hpt. 6. § (1) bekezdés 89 . pontjában foglalt
feltételeknek megfelel ő szerződés.
13. Az árfolyamrés rendezése
3. §
(1) А fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel
kivételével – semmis az а kikötés, amely szerint а pénzügyi intézmény а kölcsön-, illetve а
lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására а vételi, а tartozás
törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként а folyósításkor meghatározo tt árfolyamtól eltérő
típusú árfolyam alkalmazását rendeli .
(2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe – а (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel – mind а folyósítás, mind pedig а törlesztés (ide értve а törlesztőrészlet és а
devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében а Magyar
Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép .
(3) Ha а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény 200/A.
§-ában vagy а Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján
az azokban megjelölt devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés а szerződés
részévé vált, vagy а törlesztés során а felek ennek megfelel ően jártak e1, а (2) bekezdés
devizaárfolyamra vonatkozó előírását е szerződések esetében és а törlesztése rendelkezése k
által érintett időszakára csak а folyósítás tekintetében kell alkalmazni .
(4) А pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül úg y
kell az átszámítást elvégeznie, hogy а kölcsön-, illetve а finanszírozási összeg folyósításától
kezdődő időponttal а folyósítás és а törlesztés összegének kiszámítása alapjául az ezek
esedékessége napján érvényes (2) bekezdés szerinti – а (3) bekezdésben meghatározott
esetben а (3) bekezdés szerinti – devizaárfolyam szolgáljon.
(5) А (4) bekezdés szerinti átszámítás alapján а pénzügyi intézménynek а fogyasztóval külö n
törvényben meghatározott módon kell elszámolnia.
(6) А (4) bekezdés szerinti átszámítás jogszerűségét а felügyeleti és fogyasztóvédelmi
jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) hivatalból ellenőrzi. А
pénzügyi intézmény az általa alkalmazott átszámítási módszertant е törvény hatálybalépését
követő hatvan napon belül megküldi а Felügyelet részére .
4. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezés e
4. §
(1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerz ődés
vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képez ő egyoldalú
kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedile g
megtárgyalt feltétel kivételével –, tekintettel arra, hogy az nem felel meg :
a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének : annak tartalma а fogyasztó
számára nem világos, nem érthető;
2b) а tételes meghatározás elvének : az egyoldalú szerz ődésmódosítás feltételei nem
tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálóz ó
jellegű felsorolást tartalmaz;
c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek,
vagyis а fogyasztóval szerződő félnek módja van а feltétel bekövetkeztét előidézni, abban
közrehatni, а módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni ;
d) а ténylegesség és arányosság elvének : az ok-listában meghatározott körülmények
ténylegesen nem, vagy nem а körülmények változásának mértékében hatnak а kamatra,
költségre illetve díjra ;
e) az átláthatóság elvének: а fogyasztó nem láthatta el őre, hogy milyen feltételek
teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történ ő áthárítására;
fi а felmondhatóság elvének : а szerződésmódosítás bekövetkezése esetére ne m
biztosítja а fogyasztó számára а felmondás jogát vagy
g) а szimmetria elvének : kizárja, hogy а fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás
hatása а fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötés semmis, ha а pénzügyi intézmény а 8. § (1 )
bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte а polgári peres eljárás lefolytatását vagy а
bírósága keresetet elutasítja vagy а pert megszünteti.
(3) А (2) bekezdésben foglalt esetben а pénzügyi intézménynek а fogyasztóval külön törvény
szerint meghatározott módon kell elszámolnia .
5. Az általános szerződési feltételekés az egyedileg meg пет tárgyalt szerződési feltétele k
vizsgálata és adatszolgáltatás e feltételekről
5. §
(1) А pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell
vizsgálnia а fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (a továbbiakban együtt: ÁSZF),
melyekben szerepel az egyoldalú szerz ődésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses
kikötés.
(2) А pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépést követő harminc napon belül be kel l
jelentenie а Felügyelet részére valamennyi (1) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötést
tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést
tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e. А bejelentéshez а Felügyelet részére
mellékelni kell а szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett
szerződés alapján fennálló követelések összegét.
б. §
Ha а pénzügyi intézmény а vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazot t
valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében а 4. § (1) bekezdésében
foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell а szerződéses kikötés tisztességtelenségét,
de а pénzügyi intézmény álláspontja szerint а szerződéses kikötés tisztességes, а vélelem
megdöntése iránta 6 . alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat .
36. А polgári peres eljárás
7. §
(1) Az ezen alcím alatt szabályozott perre а polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Рр.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) А perben alperes а Magyar Állam.
(3) А perben a jogi képviselet kötelező.
(4) А perben а bíróság soron kívül jár e1.
(5) А perben az idézés és а többi bírósági irat kézbesítését bírósági alkalmazott végzi .
(6) А perben а bíróság nem köteles а jogvita eldöntése érdekében а bizonyításra szoruló
tényekről, а bizonyítási teherről, illetve а bizonyítás sikertelenségének következményeiről а
feleket előzetesen tájékoztatni.
(7) А perben nincs helye
a) beavatkozásnak,
b) keresetváltoztatásnak,
c) viszontkeresetnek,
d) szünetelésnek,
e) а Рр. 104/A. § (1) bekezdés alkalmazásának,
fi а Рр. 121/A. § (1)—(3) bekezdés alkalmazásának,
g) bírósági meghagyás kibocsátásának,
h) hiánypótlásnak.
8. §
(1) А pénzügyi intézmény 6. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének az е
törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell а bírósághoz beérkeznie, е
határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) А pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott
valamennyi ÁSZF — 4. § (1) bekezdése szerinti — szerződéses kikötései érvényességének
megállapítását.
(4) А pénzügyi intézmény а keresetében kizárólag а 11 . § (3) bekezdésében foglaltak
megállapítását kérheti.
(5) А keresetlevélhez а Рр. 121 . § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni
kell а (3) bekezdés szerinti ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag
azokat а szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében а pénzügyi intézmény az
érvényesség megállapítását kéri . А kivonatban az egyes szerződéses feltételek mellett fel kel l
4tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek а pénzügyi intézmény szerint
megalapozzák а kereseti kérelemben foglaltakat. А keresetlevélhez továbbá elektronikus
adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza а keresetlevélnek és mellékleteinek informatika i
eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát.
(6) А keresetlevélnek а Рр . 130. §-a alapján való elutasítása esetében а keresetlevél
beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha а felperes az elutasító határozat jogerőre
emelkedésétől számított öt nap alatta keresetlevelet szabályszer űen újra benyújtja.
(7) Az elsőfokú peres eljárás illetéke 1 500 000 forint .
9. §
(1) А per а Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik .
(2) Ha а рег bonyolultsága indokolja, az els őfokú bírósága tárgyalás megkezdése el őtt
elrendelheti, hogy а perben három hivatásos bíróból álló tanács járjon e1. Ha а bíróság а рег
tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb а perben egyesbíró nem járhat el .
(3) А bíróság а keresetet harminc napon belül bírálja el.
10. §
(1) А tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy а keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése а
tárgyalás napját legalább három nappal megel őzze.
(2) А tárgyalást legkésőbb а keresetlevélnek а bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik
napra kell kitűzni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek а
tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy а
keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják . Bizonyítás felvételének
helye van а felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) А tárgyalást egy alkalommal és csak akkor lehet elhalasztani –legfeljebb hét napra –, h a
ez а felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges .
11 . §
(1) А bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy а pénzügyi intézmény által
tisztességesnek tartott szerződéses kikötés а 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e .
(2) Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott
szerződéses kikötés nem felel meg а 4. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek ,
megállapítja, hogy а szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen.
(3) Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott
szerződéses kikötés megfelel а 4. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja ,
hogy а szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.
512. §
(1) Az ítélet kihirdetését -1egfeljebb tizenöt napra — halaszthatja e1 а bíróság.
(2) Az elsőfokú határozatot — kivéve, ha annak kihirdetését а bíróság elhalasztotta —annak
meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és az írásba
foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését а bíróság
elhalasztotta, а kihirdetéskor jelen lévő feleknek а bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomba n
kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, а meg nem jelent feleknek pedig három napo n
belül kézbesíti.
13 . §
(1) А fellebbezés határideje а határozat közlésétől számított nyolc nap.
(2) Az ítélet elleni fellebbezés illetéke 2 500 000 forint .
(3) Ha а fellebbezés nem felel meg а Рр. rendelkezéseinek vagy elmulasztották az eljárási
illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését, а bíróság а fellebbezést —
hiánypótlási felhívás kiadását mell őzve —elutasítja. Ha elutasításra nincs ok és а fellebbezési
határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha а fellebbezést valamennyi fél
hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt а per összes irataival együtt legkésőbb három
napon belül felterjeszti а másodfokú bírósághoz .
(4) А bíróság а fellebbezést а (3) bekezdés szerinti felterjesztést ől számított harminc napon
belül bírálja e1.
(5) А tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy а fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése а
tárgyalás napját legalább három nappal megel őzze. А bíróság az ítélet elleni fellebbezést
tárgyaláson bírálja el .
(6) А bírósága tárgyalást legkés őbb az iratoknak а másodfokú bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik napra tűzi ki.
(7) А fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb а tárgyaláson kell а másodfokú bíróságnál
előterjeszteni . А tárgyalás egy alkalommal —legfeljebb hét napra — halasztható e1.
14. §
(1) А másodfokú eljárást befejező határozatot — kivéve, ha annak kihirdetését а bíróság
elhalasztotta —annak meghozatalától számított legkés őbb nyolc napon belül kell írásba
foglalni. А másodfokú eljárást befejező határozatot а másodfokú bíróság három napon belül
kézbesíti а feleknek. А másodfokú bíróság akkor küldi vissza az iratokat az elsőfokú
bíróságnak, ha az ítélet ellen nem terjesztettek el ő felülvizsgálati kérelmet. Ha а másodfokú
bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, а másodfokú eljárás befejezése után az
iratokat а másodfokú bíróság legkés őbb az írásba foglalást követő három napon belül
megküldi az elsőfokú bíróságnak .
(3) Ha а másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, а már írásba foglalt ítéletét а
jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt а jegyzőkönyvben is feltünteti .
615. §
(1) А felülvizsgálati kérelmet а másodfokú határozatot hozó bíróságnál а határozat közlését ől
számított nyolc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kett ővel
több példányban, mint ahány fél а perben érdekelve van .
(2) Az ítélet elleni felülvizsgálat illetéke 3 500 000 forint .
(3) Ha а felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szembe n
lejárt, illetve ha а felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, а másodfokú bíróság
azt az ügy irataival együtt haladéktalanul, de legkés őbb három пароп belül felterjeszti а
Kúriához.
(4) А Kúria а felülvizsgálati eljárást а (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított 30 пароп
belül folytatja le .
(5) Az eljárást befejez ő határozatot is а Kúria kézbesíti а feleknek.
7. Folyamatban lévőperek kezelése
16. §
А bírósága külön törvényben meghatározott intézkedésig hivatalból felfüggeszti annak а
pernek – kivéve а 6. alcímben szabályozott pernek – а tárgyalását, amelynek а tárgya részben
vagy egészben а 3 . § (1) vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerz ődéses kikötés, illetve amely
pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt а pénzügyi
intézmény indította fogyasztóval szemben .
8. А bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LILI. törvény szabályainak eltérő alkalmazása
17. §
(1) А bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
rendelkezéseit az е §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni .
(2) Е §alkalmazásában kölcsönszerződés: pénzügyi intézmény és fogyasztó mint adás vagy
adóstárs által kötött deviza vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi
lízingszerződés.
(3) А kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lév ő (vagy
zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásokban – а (4), (7) és (8)
bekezdésben foglalt kivétellel – а külön törvényben meghatározo tt időpontig eljárási
cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, а felek és egyéb érdekeltek által tett
nyilatkozatok is hatálytalanok ; eddig az id őpontig minden határid ő megszakad, azt követően а
határidő újra kezdődik.
(4) Ha а kölcsönszerződésbe foglalt követelés fedezeteként meghatározo tt vagyontárgyat (a
továbbiakban е §-ban: fedezetként meghatározott vagyontárgy) е törvény hatályba lépését
megelőzően
7a) bírósági végrehajtási eljárásban árverés, а végrehajtást kérő részéről történő átvétel,
illetve árverésen kívüli árverés hatályával történő eladás útján, vagy
b) bírósági végrehajtáson kívül
értékesítették, az е fedezetként meghatározott vagyontárggyal kapcsolatban folyamatban lévő
bírósági végrehajtási eljárásban а fedezetként meghatározott vagyontárgy értékesítésével
összefüggő jogorvoslati eljárások, valamint а fedezetként meghatározott vagyontárgy
kiürítésével, illetve birtokbaadásával kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatása, illetv e
foganatosítása iránt — а Vht. 303. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével — а
végrehajtó intézkedik, azokat а végrehajtásban részt vevő felek és egyéb érdekeltek is
kezdeményezhetik.
(5) Ha а (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtására
is indult végrehajtás az adóssal szemben, ezekben а végrehajtási eljárásokban а fedezetként
meghatározott vagyontárgy vonatkozásában — а vagyontárgy lefoglalásával összefüggő,
valamint а (4) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények kivételével — а külön
törvényben meghatározott időpontig intézkedések, eljárási cselekmények nem
foganatosíthatóak.
(6) Е § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban а végrehajtási eljárásokban is, amelyekben
a) а kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi
kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése а végrehajtás tárgya,
b) az eljárás végrehajtást kér ője, illetve adósa а kölcsönszerződésben vagy abból eredő
követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.
(7) А végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy а
kölcsönszerződésben nem szerepel а 3 . § (1) bekezdés, illetve а 4. § (1) bekezdés szerinti
szerződéses kikötés. А kérelmet а végrehajtónál kell benyújtani, aki azt —elbírálás végett — az
ügy irataival együtt beterjeszti а végrehajtást elrendelő bírósághoz (közjegyzőhöz). А
kérelmet legkésőbbe törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy
ajánlott küldeményként postára adni . А kérelmet а végrehajtást elrendelő bíróság а
végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálja e1 .
(8) Ha а végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) azt állapítja meg, hogy а
kölcsönszerződésben nem szerepel а 3. § (1) bekezdés, illetve а 4. § (1) bekezdés szerinti
szerződéses kikötés, akkor végzéssel határoz arról, hogy — а végzés jogerőre emelkedését
követően — а (3)—(6) bekezdés nem alkalmazható és az eljárási cselekmények, intézkedések
foganatosításának van helye ; а megszakadt határidők а végzés jogerőre emelkedését követően
kezdődnek újra.
9. А zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendele t
szabályainak eltérő alkalmazása
18. §
(1) А zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003.
(I. 30.) Кorm . rendelet és а zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és а
kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól
8szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet szabályait az е §-ban foglalt eltéréssel kell
alkalmazni .
(2) А külön törvényben meghatározott időpontiga fogyasztói kölcsönszerz ődésből eredő
követelést biztosító zálogjog alapján а zálogtárgy а Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV. törvény 257-258 . §, illetve а Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény 5 :127-
5 :135 . §-a alkalmazásával nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot
követően tehető közzé az Elektronikus Árverési Felületen .
10. Záró rendelkezés
19. §
Ez а törvény а kihirdetését követő 8. napon lép hatályba
Kedves Éva !Teljes mértékben egyetértek az Ön által leírtakkal, az én fejemben is sokszor megfogalmazódott már, miszerint a lányoknak, asszonyoknak, kellene nagyon nagy számban összefogni és kivonulni. Persze azt is gondolom, hogy nagy szervezést igényel, mert hiszen csak úgy lenne jelentősége és hatása, ha valóban sokan lennénk.
üdv.
Ennyi az ember csak boldog szeretne lenni és ezzel az úgymond szalagon gyártással akarják meghatározni hogy ki mi legyen..elme kontroll többek közt.
https://www.youtube.com/watch?v=YR5ApYxkU-U
“Amikor 5 éves voltam anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen iskolába mentem, és megkérdezték mi akarok lenni ha nagy leszek Azt írtam, boldog. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam rosszul értelmezték az életet.” John Lennon
Az Országgyűlés várhatóan pénteken a délelőtti, kora délutáni órákban szavaz a “devizahiteleseket segítő törvényről”. Az eddigi adósmentő intézkedések (végtörlesztés, árfolyamgát, ócsai lakópark, a Kúria és az Alkotmány Bíróság ellentmondó ítéletei) valamint az, a tény, hogy az új “devizahiteleseket “mentő” törvényjavaslat kidolgozása során a devizahiteles érdekvédő szervezeteket nem vonták be az előkészítő munkába ugyanakkor a törvény kidolgozását arra a Dr. Trócsányi Lászlóra bízták, aki az OTP BANK jogi képviselőjeként vett részt egy devizahitelesek (PITEE) által indított közérdekű perben, arra enged következtetni, hogy a készülő törvény valójában a bankok törvénytelenségeit, a csalások teljes körű feltárását, számonkérését és a felelősök elszámoltatását készül elodázni, és a bizonyítottan tisztességtelenség miatt semmis szerződések százezreit próbálja törvényesíteni. Egy konkrétum: A sokszor emlegetett “adósoknak visszajáró” milliós összeget a tisztességtelen szerződések miatt felhalmozott követelésből írnák jóvá, vagyis egy virtuális összegből vonnának le egy virtuális összeget. – Devizahiteles szervezetek az adósok érdekében elvárható tisztességes és méltányos kormányzati döntésben bízva,
2014 Július 4-én délelőtt az Otthonvédelmi Tanács szervezésében két figyelemfelhívó vonulásos demonstrációt is indul, amelyek végcélja a Parlament előtti Kossuth tér.
A gyalogos vonulásos demonstráció 09.00 órakor kezdődik Magyar Nemzeti Bank/Bankcenter előtt, és a demonstrálók Szabadság tér, Vécsey u. Vértanúk tere, érintésével érkeznek a Kossuth térre.
Az ezzel párhuzamosan induló forgalomlassító autós demonstráció kezdetének időpontja: 08.30 óra, gyülekezés az 56′-osok tere, (Regnum Marianum) parkoló, indulás 09.00. Útvonal: Dózsa György út, – Andrássy út, – József Attila út, – József Nádor tér, – Bankszövetség/Pénzügyminisztérium
– József Attila út, – Bajcsy-Zsilinszky út, – Bank utca, – Magyar Nemzeti – Hercegprímás u. – Arany János u. – Bajcsy-Zsilinszki út, – Alkotmány utca, – Kossuth Lajos tér.
Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolja, hogy a kormányzat csak azokat a társadalmi kérdésekre reagál, amelyek mögött határozott érdekérvényesítő erőt érez. A devizahiteles károsultak érdekérvényesítő képessége az elmúlt évek tapasztalata szerint sokat erősödött, de a helyzet megnyugtató rendezéséhez egyre több károsultnak kell kiállni a jogaiért, ha sikert akarunk elérni!
Várunk mindenkit, aki szót kíván emelni sorsa jobbra fordulása miatt autóval 08.30-kor az 56′-osok terére, a (Regnum Marianum) parkolóba, valamint gyalogos vonulásra érkező demonstrálókat 09.00 órakor Magyar Nemzeti Bank/Bankcenter elé!
Otthonvédelmi Tanács
Tatár József
Az biztos hogy lennének akik megtagadnák a parancsot a katonák vagy rendőrök ha azt mondanák lőjenek a fegyvertelen tömeg közé…
Én azt mondanám, hogy induljunk el, mi lányok, asszonyok, anyák, kismamák és nagymamák, gyermekeinkkel…! Nem kell ide fegyver ropogás! Ránk nem lőhetnek, nem tennék meg! Váltsuk le a kormányt! Tartóztassák le a bűnösöket!
Mese Magyarországról!
Egyszer volt hol nem volt, volt egy ország, Magyarország!
Ez az ország megházasodott, egy messziről jött nemzetiségű, neve sincs országgal! Ej, Magyarország gyermekeinek mostohát hoztak a nyakukra. A gonosz mostoha, csak dolgoztatta, dolgoztatta, ellehetetlenítette a gyerekeket, hogy megszerezze házastársa minden vagyonát. / Hófehérke és a hét törpe, haupipőke…stb/ ej, biza nagyon gonosz volt a mostoha. Olyan csavaros volt az esze, hogy a mostoháit szakadt rossz gúnyába öltöztette, a saját fattyait, /miután maga után lopta/, szép magyar hímzett ruhákba és nyakkendőbe öltöztette. A mostoha gyermekekből gyorsan bűnözőt kreált, intellektuelnek titulált, melegvérű fattyait, pedig magasba emelvén, onnan föntről kiabálnak le a mostohákra, hogy NA, MOST AZTÁN ELÉG! Mit akarnak ezek a mocskok ott lent, kik egymást marcangolva a falatért, irigykednek ránk, akik, míg egymást püfölték, mi jót téve ezeknek, hagytunk eddig könyörületet, és életet nekik! -DOBTUNK CSONTOT!!! NEM ELÉG? MIT AKARTOK MÉG?!
Erre a mostoha szegény Magyarok, felkapják fejüket, gejzírként tör ki belőlük az IGAZ MAGYAR NEMES VÉR!
Mert felébred a nemes és ráveré ám az ajtót a gazra, no ott aztán nem gyomlál ám, hanem arat! Most nem búzát, de még is kenyér lesz belőle!! Mély nyomorból ébred fel a mostoha magyar katona, rendőr, tűzoltó és mentős, mindenki, aki a nemes magyar vérrel megáldott mostoha… kik saját trónjainkról letaszítják a hímzett ruhákba öltöztetett, nyakkendős fattyakat, parancsnokaikat, kik meleg vérükkel rontják meg gyermekeinket, kik a nyugat diktálta féreggel etetik a nemes vért, hogy pusztuljék… De nem bír a nemes vérrel, legyen az akármilyen ostoba mostoha, mert a vér soha nem válik vízzé, a nemes ,nemes marad, a meleg, meleg marad!!
Helyükbe választanak igaz, tiszta szívű, nemes vérű Magyart, ki szerénységből már jeleskedett, emberségből jól vizsgázott, legyen az a legegyszerűbb, rendőr, tűzoltó, katona…stb. Az sem baj, ha a ruha rajta toprongya… S, Ki a magyarok felemelkedésének lesznek záloga!
Saját meséik árulták el őket, hát végeztessék be a saját meséikkel, majd térjünk vissza a magunk nemes meséihez, amik a tanulságot és az élet értelmes útját GPS-ként mutatja! Mert lássátok a mesék mindig igazak, mindig az igazak győznek!
Vége van a mesének, aludni mennek a legények… de nem sokáig, mert már éberedének!
A mese tanulsága, hogy mindenhol így lesz, hivatalokban, médiában, iskolákban, vallásban és minden fontos pozícióban lévő melegvérűnek, jaj lesz, csak mert elárulta mostoha testvérét, akitől elvette a helyét, az ágyát, az álmát, de az almát soha nem fogja!!
S folytatódjék a mese most már hagyományainkat őrizve!
KÖZHÍRRÉ TÉTETIK! Doboltassék ki mindenhol, amikor MAGYAR NÉP elindul a parlamentjébe, amit ősei építettek nemes vérrel, kiknek nem hogy joga, hanem kötelessége oda bemenni, és ott a maguk “királyát” megválasztani, aki a magyar népért akar élni, és nem a zsebét megtömni, kinek nem a hatalom a lényeg, hanem a hat alom, amiben benne szeretet, megértés, elfogadás, tisztaság, béke, VÉRE!
Ki útját meri állni, ki parancsot ad ki lövésre, aki lőni mer, azt azonnal ott helyben kivégezze! Ez biztosít be, hogy egy, fegyver eldördülése nélkül lesz a haza megmentve! Magyar katona, rendőr, ember, ártatlanra nem fog lőni, mert lelkiismerete ettől megvédi!
Nem a múltat akarják visszahozni, hanem az aranykort, az egyetlent, ami bennünket megvédhet Történelmi Alkotmányunkat, a Szent Korona tanainkat!
Egyszer egy reggelen, a magyar nép, egyszerre gondolván, hogy nem lesz cseléd hazájában, idegeneknek lett országában. Sutba vágták szerszámukat, letették a munkájukat, bezárták a bótjaikat, elindultak visszvevén hazájukat, megetermtvén országukat. Minden ember aki csak magyar, mentek, mentek mendegéltek, kik lovon, kik szekéren, voltak akik vonattal vagy busszal, vitte őket minden magyar, pénzt, jegyet nem kértek, hiszen ő érte is tennének… de a sofőrök is útjuk végén kiszálltak, hiszen ők is népe e magyar hazának! Ott volt már az ország apraja és nagyja, már csak a külhonban élő magyarjaink vadja hiányoztak e hazából, de jöttek már ők is kézzel, lábbal ki hogy érte az utat. Tudták, hogy most magyar szívük fellángolá, tűzben ég a magyar arca! Gyertek Báránykáim, csak gyertek! Mert a paradicsom nem másé, mint a Tiétek!
Itt az idő, mondjamán az öreg bölcs, ki termelte azé a gyümölcs! Az én mesémnek is akkor lesz vége, amikor izzik már a magyar vére… és elkergettük a csürhét végre!
Isten álld meg a Magyart!
Egy biztos, kell valami ami felrázza ezt a tömeget,én túl gyáva vagyok hogy magam tegyek valamit ez van.