„Győzni fogunk, mert olyan elképzelést képviselünk, amely egy közös céllá alakul át, ezért elpusztíthatatlan, valamint visszaadja az emberek önbecsülését, magabiztosságát és az önmegvalósítás reményét, társadalmi osztályoktól függetlenül.”
4 hozzászólás a(z) “Kásler Árpád az m1-en” bejegyzéshez
A közszolgálati média nem szolgál minket.
Az állam pénzén a mindenkori hatalmi elitet ajnározza, miközben az adókból vannak fizetve ők.
Felháborító, ahogyan viselkednek velünk, senkit nem különböztethetnének meg aszerint, hogy mennyi a támogatottsága, mert az egyes rétegek nem élhetnek mások kárán jól, akkor is az egész országot kellene figyelembe venni, ha egy réteg pártja kerül kormányzati pozícióba.
De ez nem fog megváltozni mindaddig, míg nem lesz kétkamarás a parlament.
Egy pont nem tud meghatározni soha egyenest. Bármelyik irányban keresztül lehet húzni.
Ha mindig egy pont van, azaz csak pártok , akik kormányzati pozícióba kerülnek, az egyenes meglesz ugyan, de mindig más irányba állítható, és szétesés lesz.
Az országnak nem lesz egységes, az egész társadalmat átívelő fejlődése, amikor figyelembe van véve maga az érték. Az emberi kapcsolatok.
Wass Albert: Magyar cirkusz
Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyű volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken…!
Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
– Én arra a vörösre fogadok!
– Enyém a zöldinges legény!
– Szorítsd, te Árpád-címeres!
– A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebéből folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelősen
a véráztatta csatatérre.
A nézők elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.
Bajorerdő, 1947
Köszönöm, hogy számíthatok Önre Árpád ! Rám számíthat ! Én most is ott leszek !
Nekem ez a riport nagyon tetszett. Minden szó és mondat a helyén volt. Ez az öt perc nagyon jól ki volt használva. Engem már régóta nem kell meggyőzni, de aki még nem tudja kire kell szavazni remélem ezzel is közelebb került a helyes választásra. Ha csak ezt a két dolgot nézzük hogy Paks, és a devizahitel, egyértelműnek kell lennie mindenkinek hogy nem szabad a fideszre szavazni, csak A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt tudja ezt a kifosztást megállítani.
A közszolgálati média nem szolgál minket.
Az állam pénzén a mindenkori hatalmi elitet ajnározza, miközben az adókból vannak fizetve ők.
Felháborító, ahogyan viselkednek velünk, senkit nem különböztethetnének meg aszerint, hogy mennyi a támogatottsága, mert az egyes rétegek nem élhetnek mások kárán jól, akkor is az egész országot kellene figyelembe venni, ha egy réteg pártja kerül kormányzati pozícióba.
De ez nem fog megváltozni mindaddig, míg nem lesz kétkamarás a parlament.
Egy pont nem tud meghatározni soha egyenest. Bármelyik irányban keresztül lehet húzni.
Ha mindig egy pont van, azaz csak pártok , akik kormányzati pozícióba kerülnek, az egyenes meglesz ugyan, de mindig más irányba állítható, és szétesés lesz.
Az országnak nem lesz egységes, az egész társadalmat átívelő fejlődése, amikor figyelembe van véve maga az érték. Az emberi kapcsolatok.
Wass Albert: Magyar cirkusz
Cirkuszról álmodtam az éjszaka.
Emberek, az álom szörnyű volt!
Még le sem ment a nap egészen
s már följött véresen a hold!
Indulót kürtölt frakkosan a Halál!
Körben a világ valamennyi népe
megtöltötte a páholysorokat
s minden szem az arénát nézte.
Ott gyilkolták egymást a magyarok,
Torz jelmezekben részegen!
Szemükben láz, kezükben kés
s csorgott a vér a késeken…!
Mindenki küzdött ott mindenki ellen
és ezer bohóc röhögött!
A világ jelszavakat ordított
és fogadásokat kötött:
– Én arra a vörösre fogadok!
– Enyém a zöldinges legény!
– Szorítsd, te Árpád-címeres!
– A gatyás paraszt az enyém!
S a magyarok csak ölték egymást.
Tombolt a halál-zenekar.
S Európa cirkusz-porondján
fogyott, fogyott a magyar.
Aztán a végin egy maradt csak.
Ezer sebéből folyt a vére.
Bámult fáradtan, eszelősen
a véráztatta csatatérre.
A nézők elszámolták a fogadásokat.
Aki vesztes volt, fizetett.
Nehányan már ásítottak is.
Aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte
az elesettek rongyait.
Aztán már csak a hold bámulta
borzadt szemével, vörösen
az új magyar Kaint.
Bajorerdő, 1947
Köszönöm, hogy számíthatok Önre Árpád ! Rám számíthat ! Én most is ott leszek !
Nekem ez a riport nagyon tetszett. Minden szó és mondat a helyén volt. Ez az öt perc nagyon jól ki volt használva. Engem már régóta nem kell meggyőzni, de aki még nem tudja kire kell szavazni remélem ezzel is közelebb került a helyes választásra. Ha csak ezt a két dolgot nézzük hogy Paks, és a devizahitel, egyértelműnek kell lennie mindenkinek hogy nem szabad a fideszre szavazni, csak A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt tudja ezt a kifosztást megállítani.