“A vigyor a szádra fagyhat, ne írd le te még a magyart!
Van parázs a hamu alatt, van parázs a hamu alatt!”
Kórus:
Árva betyár, Árva betyár, ne szomorkodj te jó betyár!
Megtetted te mit tehettél, mint egy ordas úgy küzdöttél !
Elhintetted már a magot és az máris kisarjadott!
Jöhet fejszés száz meg ezer, le nem győznek soha téged szabadság!
Szabadságot a magyarnak örökre!
Betyár:
Jaj te bankár kevély bankár, miért bántod az én fajtám?
Ha egyszer a nép mögém áll, futhatsz te, te kevély bankár,
De nem lesz hova futnod bankár, utolér az igazság,
Utolér az igazság, hamarabb mint sánta kutyát,
Te kevély bankár!
Bankár:
Ide figyelj Árva betyár, ne húzz ujjat velem immár,
Elég volt belőled ennyi, az igazság nem fog győzni!
Én vagyok itt a nagy bankár, enyém itt már a fél ország.
Ha akarom láncra verettetlek, tömlöcbe vettetlek.
Én vagyok ma itt a fölény, az én nótámra táncol bíró s törvény!
Mit gondoltál, győzhetsz betyár?A nép kérődzik nem figyel rád!
Elvettem mindenét a népnek, elhitettem, hogy ő a vétkes.
Az egyház is megmondta, a túlvilágon számíthat csak jobbra.
Kitaláltuk mi ezt nagyon, puska lövés nélkül, elvettünk minden vagyont,
De a nép az jámbor fajta, mi meg csak röhögtünk rajta!
Betyár:
Hej te bankár, kevély bankár, én vagyok az Árva betyár.
A vigyor a szádra fagyhat, ne írd le te még a magyart!
Van parázs a hamu alatt, van parázs a hamu alatt!
Lángra lobban meglásd hamar, ha a szellő alá kavar!
Én egy szellő vagyok egy kis szellő, de szellőből lehet vihar, vihar felhő!
És akkor kevély bankár az igazság győzni fog már.
Munkás:
Kérem bankár allásan, ne vigye el a házam!
Fizettem én tisztességgel, egyre többet egyre többet,
De nem fogyott, az adósság nem fogyott, csak nőtt és nőtt,
Nem is értem, az én kezem kevés ehhez, gyermekeim vannak, szegények.
Bankár:
Ne ríj paraszt, majd az Isten megjutalmaz!
A kölkeid, ugyanúgy mint magad, minket szolgálni majd fognak!
Munkás:
Jaj én fejem, szegény fejem, mit mondjak én a családnak?
Mindenünket elvesztettük, pedig Isten bizony, tisztességgel megfizettünk,
De elég az nem volt a bankárnak, mindent elvett a törvény által.
De e törvény milyen törvény?
Becsülettel megdolgoztam, minden pénzem odaadtam!
Jaj ha a betyár erre járna, csak ő figyelne rám bizonyára,
A szegényt az ág is húzza, csak ő, csak ő segíthet rajta.
Betyár:
Te jó ember, de lógatod orrod?! Csak nem bankárral volt ma dolgod?
Ide figyelj atyámfia, na figyelj már ha betyár mondja!
A bankártól nem kell félni. Jobban fél ő mint te hinnéd,
Megpiszkáltam én a bőrét, te is megteheted tüstént.
Semmiből lett annak pénze, nincs mögötte munka, veríték se.
Csalva lopta ő azt össze, mert a törvény s élet úgy állt össze,
Hogy te is hozzá légy kötve örökre.
De levágom e láncot ha akarod, de akarnod kell, érted! Akarnod s tenni érte
Ha a magyar össze nem fog, a bankár szélesen vigyorog.