“A múlt hétfői döntés legfontosabb tételeként Darák azt emelte ki, hogy a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti a jog. Ez azt jelenti jogi (és gyakorlati) értelemben, hogy a pénztartozást devizában határozták meg, de a felek forintban teljesítettek.”
Darák Péter azt mondja, hogy a pénztartozást a felek devizában határozták meg.
Drága Uram! Drága Darák Péter! A felek a pénztartozást határozták meg devizában. De pénzkölcsönnyújtás esetén a pénztartozást a hitelező által szolgáltatott pénzösszeg határozza meg.
Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Nem látja, hogy a meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére kell bocsátani, amit az Adós köteles visszafizetni?
Az adós kötelessége lett meghatározva devizában. Ebből következően a Bank kötelessége a deviza rendelkezésre bocsátása. Pénzszolgáltatás esetén a hitelező részéről nem pénztartozás megfizetéséről van szó. Ezért nincs lehetősége a Kúriának arra hivatkozni, hogy a pénztartozást a felek devizában határozták meg. A felek A KÖLCSÖN ÖSSZEGÉT határozták meg devizában, ami a kölcsön tárgya. A Bankoknak a kölcsön tárgyát, esetünkben a devizát kell rendelkezésre bocsátaniuk. Nem pénztartozást kell megfizetniük, mert a Bankok nem szolgáltatás ellenértékét fizetik meg, mint pénztartozást, hanem pénzszolgáltatást nyújtanak.
A pénztartozás meghatározására akkor van lehetőség, amikor valamilyen szolgáltatás ellenértékét kell meghatározni. De pénzszolgáltatás esetén a kölcsönösszeget a Bank szolgáltatja az adós részére MINT SZOLGÁLTATÓ, amelyet az Adós, mint kölcsöntartozást köteles visszafizetni kamattal vagy kamat nélkül. A Bank esetében nincs lehetőség pénztartozásról beszélni, amikor pénzkölcsönt nyújt, mert a Bank szolgáltat. A Bank esetében szolgáltatni kell. A devizát. Ezért fizetési meghagyási kérelmet nyújtottam be a közjegyzőhöz, hogy a Bank bocsássa rendelkezésemre a tőlem általa megfizetni követelt devizát. A fogalmakat egy több ezer milliárdos ügy esetén, ahol a magyar lakosság élete a tét, nem illik keverni.
Pénzkölcsönnyújtáskor a Bank nem pénztartozást fizet meg. A szolgáltatott pénzösszeg, azaz a kölcsönösszeg visszafizetése az Adós kötelessége. A pénzszolgáltatást a Bank nyújtotta, s a Bank nem a Ptk. 231.§-a szerint kellett, hogy teljesítsen, mint az Adós a pénztartozást, HANEM A PTK. 523.§ – A SZERINT. A Bankok pénzszolgáltatása határozhatja meg az Adós visszafizetési kötelességét.
Ha a Bankok végre rendelkezésünkre bocsátják a devizaösszeget, akkor elmondhatjuk, hogy eddig ezen összeg után fizettük a törlesztő részleteket és jelenleg ezen összegből fennálló a kölcsöntartozásunk. Természetesen a késedelmi kamat jár az eddig rendelkezésre nem bocsátott, de visszafizetni követelt devizaösszeg után. A kapott devizaösszegből és annak késedelmi kamatából visszafizethető a devizából fennálló kölcsönhátralék és a kapott forint, mert a késedelmi kamat jelentős mennyiségű az eltelt idő, a késedelmi kamat mértéke és a deviza árfolyamának erősödése miatt. A kapott forint ugyanis nem a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása volt, hanem a devizakövetelés ára. De az eddig megfizetett kölcsönkamatot mindaddig nem lehet jogosnak tekinteni, míg a devizaösszeget nem bocsátják a Bankok az Adósok rendelkezésére. Rendelkezésre bocsátani pedig nem lehet másként egy pénzösszeget, mint folyósítani, vagy konverzióval kiutalni, amikor van alapja a folyósításnak. A konverzió ugyanis nem átszámítás, hanem konkrét pénzösszegen alapul. De a konverzió nem bizonyított. Ezért mindezidáig csak a devizakövetelés megvétele történt. A vétel nem kölcsönadás.
Újra dönthet a Kúria a devizahiteles témában
KÖVETELNÜNK KELL A TŐLÜNK KÖLCSÖNTARTOZÁSKÉNT KÖVETELT DEVIZAÖSSZEG RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁT!
Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok e vidám karácsonyi dallal!
TÉVESZME A JAVÁBÓL.
Kedves darák Úr! Arról is kellene ám beszélni. Hogy mondjuk x tartozás után bankja válogatja mennyit fizet az adós. Miért drágább az egyik banknál a CHF mint a másiknál?? Hahó oda kellene kapni ám ahol az ész lakozik, bár nem biztos, hogy lakozik.
Az x összeg után az egyik adós kevesebbet fizet, a másik többet a vételi árfolyamok különbözete miatt. Már azt sem értem mitől erősebb az egyik bank CHF-je mint a másiké. Miről beszélünk? Attól függ a svajci állam fizetési igérete napi szinten, hogy melyik banknál van? Nagyon sántít ez az egész egy mutyi.Ez az igazságosság elve.
Minden hónap elején-ezt már régóta figyelem- amikor törleszteni kell emelkedik a CHF árfolyam, majd a hónap vége felé csökken. Ez nem mesterségesen csinált, kalkulált ? Véletlenül sem a honap első felében csökken és a vége felé nő az árfolyam.
Tényleg elegünk van már
A sovány farkas és a kövér kutya
(Lev Tolsztoj meséje)
A sovány farkas kerülgette a falut s találkozott a kövér kutyával. Kérdi a kutyától a farkas:
– Mondd csak, kutya, honnan szerzed te az ételt?
– Az emberek adják – felelte a kutya.
– Bizonyosan fáradságos munkával szolgálod meg az embereknek.
– Nem, nem fáradságos a mi szolgálatunk – felelte a kutya. – A mi dolgunk éjszakánként őrizni az udvart.
– És csak azért etetnek ilyen jól? – kérdezte a farkas. – Hiszen akkor magam is azonnal vállalnám ezt a szolgálatot, mert hát nekünk, farkasoknak, nehéz megszerezni az ennivalónkat.
– Akkor gyere velem – biztatta a kutya. – Neked is ad majd enned a gazdám.
Örvendett a farkas, elment a kutyával, hogy szolgáljon az embereknek. Már-már be is lépett a kapun, mikor észreveszi, hogy a kutyának a nyakán ki van a szőr kopva. Mondja neki:
– Hát ez mitől van itt a nyakadon, te kutya?
– Hát csak úgy – felelte a házőrző.
– No de mondd meg, mitől?
– Hát csak úgy, a lánctól. Mert hát nappal láncra kötnek s a lánc egy kicsit kikoptatta a szőrt a nyakamon.
– Akkor hát áldjon meg az isten, kutya – szólt a farkas. – Nem megyek én az emberek közé. Ne legyek én olyan kövér, mint te, soha, de maradjak szabad.
Örülök a bemutatott fotónak .Íme ! -így néz ki az egyik jogtipró hóhér, a sok közül ..