A VÉGREHAJTÁSI LAP ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ de nagy kő zuhant le a szívemről.
Végre, nem kell már rá várni. Megérkezett.
A kérdés, hogy hogyan tovább. Mindketten megkaptuk külön, ezért biztosan mindketten végrehajtási kifogással kell, hogy éljünk, illetve ezt még nem tudom pontosan. De ha mindketten megtesszük, nem lesz kérdés. Merthogy egyetemleges adóstársak vagyunk, ha én akarok fizetni, megtehetem. És olyan jól állok, hogy fizetni tudok, 13 millió forintot, miközben 7,7 milliót kaptunk, négy évig fizettünk, és most a végrehajtó díjával több mint
5 millióval többet kell adnunk.
Ebből persze az is következik, hogy egy esetleges árfolyamromlás miatt, akik még húzzák az igát, egy-két-sok év múlva a forintban kifejezett hátralék még ennél is több lehet.
Akkor? Kinek kérdés még az, hogy van-e értelme fizetnie?
Hiszen a meg nem kapott devizaösszeg kamatát fizeti a futamidő első részében, s a tőke marad, mint tartozás majdnem egész összegében.
Mi tavaly nyáron felkerestük a közjegyzőt. A helyettese tárgyalt velünk. Elmondtuk, hogy a kölcsönszerződés alapján nem kaptuk meg az abban szereplő kölcsönösszeget, a 48 103 svájci frankot. Bár a szerződésünkben ennek az összegnek a kölcsön jogcímen történő nyújtására vállalt kötelezettséget a Bank. Azt akartuk, hogy a közjegyző helyettes foglalja közokiratba, hogy nem kaptuk meg a kölcsön összegét. A közjegyző helyettes több okra hivatkozott, hogy nem érnek rá, meg hogy ennek nincsen joghatása, és különben is drága lenne nekünk, 22 ezer forint körüli összeg lenne a közokirat elkészítése.
Hogy ennek nem lenne joghatása, az nem lehet igaz, hiszen kölcsönszerződésnél, ha valaki nem kapja meg a kölcsön összegét, akkor nem is lehet tőle kölcsön jogcímen követelni azt. Márpedig mi az egyoldalú kötelezettségvállaló közjegyzői okiratban a 48 103 svájci frank kölcsön jogcímen történő megfizetésére vállaltunk kötelezettséget. Ebből az következik, hogy ha nem kaptuk meg azt, akkor ezzel az összeggel kapcsolatosan nem állhat fenn kölcsöntartozásunk, azaz a szerződés alapján nem keletkezett kölcsöntartozásunk, mert a Bank nem azt követeli, amit nyújtott, hanem annak devizában számolt ellenértékét. A követelt összeg vételárát folyósította a Bank, tehát megvette tőlünk a devizaösszeget a vételár előleggel.
A közjegyző helyettes azt mondta, hogy a Bank a közjegyző előtt nem vállalta a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását, ezért nem is számoltatható el.
A közjegyző helyettes téved. A Bank, mivel nem bocsátotta rendelkezésünkre a szerződés szerint tőlünk megfizetni követelt devizaösszeget, mint a kölcsön összegét, ezért a pénzkölcsönnyújtás nem történt meg. Ezért a banknak el kell velünk számolnia, amennyiben követeli megfizetni kölcsön jogcímen ezt a devizaösszeget, és ennek érdekében felmondta a szerződést, ténytanúsítványba foglaltatta a hitelnyilvántartási számlája szerinti kölcsöntartozásunkat, végrehajtási záradékot állíttatott ki a JEGYZŐKÖNYV ÉS TÉNYTANÚSÍTVÁNY alapján, azaz a Banki felmondás alapján, s ezzel az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatunk végrehajtható okirattá vált. A végrehajtó megkapta az okiratot, s most, pénztartozásra hivatkozással, a jogosult és a végrehajtó joga megnyílt arra, hogy kölcsöntartozás (Bank) és munkadíj (végrehajtó) miatt végrehajtási eljárás induljon ellenünk, amit:
a munkabérünkből,
a későbbi nyugdíjunkból,
a házunkból,
egyéb vagyontárgyainkból,
ingóságainkból behajtsanak.
Tehát a magyar állam fogja továbbvinni az eddigi folyamatot, nincs menekvés, a bank jogellenes ügyletét a magyar állam tovább kívánja vinni. És itt már a felelősség a magyar államé, visszamenőlegesen is, mert elfogadta jogosnak az eddigi folyamatokat is, azért hagyja a Bank által felmutatott kölcsöntartozást állami kényszerrel beszedni.
A Bank kétségkívül nem bocsátotta rendelkezésünkre a kölcsönként visszafizetni követelt devizaösszeget, ezt bizonyítani tudjuk. Ezért meg fogunk jelenni a közjegyző előtt, s mivel a szerződéskötést követő öt év letelte előtt már írtunk levelet, hogy kérjük a devizaösszeg rendelkezésre bocsátását, nem következett be elévülés. Fizetési meghagyás kibocsátását fogjuk kérni egy részére a 48 103 svájci franknak, mert nincs annyi pénzünk, hogy az egész követelés vonatkozásában lerójuk a közjegyző előtti 3 %-ot. (Milyen okosak, hogy sokat követelnek.)
Ha a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, és a Bank ellentmond annak, akkor a fizetési meghagyás, mint nemperes eljárás perré alakul automatikusan, s még további
3 %-ot kell letennünk, valamint keresetet kell benyújtanunk a Bíróságra.
A keresetben le fogjuk írni, hogy a kölcsönszerződés arról szól, hogy a Bank a kölcsön összegét az adós rendelkezésére bocsátja, s ekkor jogosult kölcsön jogcímen követelni. Le fogjuk írni azt, hogy a Bank a felmondáskor a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondta, hogy a 48 103 svájci frankot a rendelkezésünkre bocsátotta, de ezt mi nem kaptuk meg, s ezt bizonyítani is tudjuk azzal, hogy az
ERSTE Banknál és egyetlenegy banknál sem volt soha svájci frank devizanemű bankszámlánk nyitva.
A forintban történő rendelkezésre bocsátásra pedig nincs lehetőség, ha a követelt összeg svájci frank, mert a Bank nem pénztartozást ad meg az Adósnak, hanem pénzkölcsönnyújtást vállalt. Pénzkölcsön esetén pedig a kölcsön összegét, amelyet az Adós vissza kell fizessen, a Hitelező névértéken kell rendelkezésére bocsássa az Adósnak, mert ez esetben adja át a kölcsönt annak jövőbeli tulajdonságaival együtt.
Továbbá előadjuk azt, hogy a bank ellen büntető feljelentést tettünk akkor, amikor a közjegyző ellen közokirat hamisítás miatt megtettük a feljelentésünket. Az ügyészség a feljelentésünket azzal utasította el, hogy a közjegyző nem közhiteles iratból, a bank belső nyilvántartási számlájából írta le a ténytanúsítványba, hogy mennyi a bank szerinti kölcsöntartozásunk, s ezért nem hamisított közokiratot.
Persze ez azt is jelenti, hogy a közokirat nem közhiteles. Enélkül viszont nem készülhet végrehajtási záradék a felmondás alapján-mégis készült. A bank azon állítása miatt, miszerint mi 48 103 svájci frank összegű kölcsönt kaptunk, a feljelentésben közokirat hamisításban történő közreműködés miatt a Bankot feljelentettük, de az ügyészség elutasító határozata erről a részről nem rendelkezett.
Vajon miért?
Panasznak helye nincs, a feljelentő az ügynek nem sértettje, ezzel hárított az Ügyészség a további jogorvoslatra vonatkozóan -ezért Magyarországon ez a beadványunk a csúcson landolt, az első fokon. Hogy mért nem vagyok én sértettje annak, ha elveszik a házat a fejem felől? Azt nem tudom még.
Azért írom le mindezt, hogy senkit ne hátráltassak, ha abban a stádiumban van, hogy lépnie kell.
Ellenünk mivel készülhetnek? Eggyel. Hogy a 48 103 svájci frankot egy nevünkre nyitott számlára teszik- ja, jó lesz készpénzben is.
Kedves Zsolt! Köszönöm válaszát. Sejtettem hogy ezt nem lehet egy mondatba leírni. De így már minden tiszta, és érthető.
Gyula, a kérdésed jogos! Menjünk vissza egy kicsit a kályhához, a jog szerint a szerződések több okból lehetnek semmisek. Azok a szerződések amikről mi beszélünk, azok leginkább jogszabályba ütköznek, vagy alaki hibában szenvedő, esetleg álképviselet útján kötött szerződések. A jogszabályba ütköző szerződések a törvény erejénél fogva semmisek.Az égvilágon semmilyen jogi eljárásra nem volna szükség, ha ezt a másik fél, – jelen esetben a pénzügyi intézmények – is belátná. A helyzet azonban az, hogy a pénzügyi intézményekben dolgozó, ezzel foglalkozó emberek nem így látják. Ilyenkor a bíróság hivatott egy jogállamban megállapítani, hogy a szerződés semmis. Itt jön a kérdésed, hogy oké, mi van ha a bíróság megállapítja, hogy a szerződés semmis.
Amennyiben a bíróság is kimondja, hogy egy szerződés semmis, akkor a feleknek már kétségtelen, hogy el kell számolnia egymással.
A kérdés, hogy hogyan? Itt jön képbe a keresethez való kötöttség, vagyis, hogy a kereset mire vonatkozott. Nagy vonalakban két kereseti lehetőségről beszélhetünk, az egyik,
1.) amelyikben csak annak megállapítását kéri a keresetet benyújtó, hogy a szerződés semmis, de annak jogkövetkezményének alkalmazását nem.
a másik,
2.) amelyikben keresetet benyújtó kéri a bíróságtól a jogkövetkezmények levonását is.
Az első kereseti formára a Ptk. 239/A. § ad lehetőséget, ilyenkor a bíróság meg fogja állapítani, hogy a szerződés valóban semmis-e.
A második kereseti formánál a bíróság megállapítja, hogy a szerződés semmis és dönt arról is, hogy az alkalmazható jogkövetkezmények közül melyiket alkalmazza: A semmisségnek több jogkövetkezménye van:
a.) eredeti állapot helyreállítása
b.) érvénytelenségre vezető hiba orvoslása – ha ez lehetséges – és érvényessé nyilvánítás
c.) hatályossá nyilvánítás
Látható, hogy az 1.) és a 2.) annyiban tér el egymástól, hogy a 2.) esetében a bíróság rendezi a felek között fennálló helyzetet, míg az 1.) esetében ilyen nem történik. Az 1.) esetben (megállapítási pereknek szokták röviden hívni) az is látható, hogy amennyiben a feleknek nem sikerülne megállapodniuk az egymással történő elszámolás kérdéseiben, úgy a 2.) esethez hasonlóan szintén bíróság hivatott döntést hozni, tehát lesz egy második per is.
Annak kérdése, hogy mi lesz a fennmaradó tartozással az attól függ, hogy az a.) vagy b.) vagy c.) kerül alkalmazásra. Jó volna, ha e kérdésben egységes volna a bírói gyakorlat, de nem az! Ezért nehéz erre a kérdésre egzakt választ adni.
Megpróbálom mégis árnyalni a képletet:
A felek között történt valós pénzmozgást kell alapul venni. Vagyis, amennyiben a pénzintézet x Ft-ot bocsájtott az adós rendelkezésére, úgy az ő részéről ezt az x Ft-ot kell alapul venni. Amennyiben az adós y Ft-ot törlesztett, úgy a részéről pedig ezt az y Ft-ot kell figyelembe venni.
A kamatok tekintetében szintén megosztott a nagyérdemű, hogy milyen kamatot kell alapul venni, de lássunk egy lehetséges képletet és aztán számokkal:
Képlet:
elszámolás összege = ( a pénzügyi intézmény által rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg – a már visszafizetett pénzösszeg ) + az erre az összegre megállapított kamat
Számokkal:
4 000 000 Ft + kamat = ( 10 000 000 Ft – 6 000 000 Ft ) + kamat.
A kamatot direkt nem írtam számszerűsítve. De képzelj oda mondjuk egy jegybanki alapkamatnak megfelelő összeget.
De véleményem szerint ezen már túl vagyunk, mármint hogy ez egyszerűen polgári jogi kérdés legyen, ugyanis itt éveken keresztül olyan követelést támasztottak az emberekkel szemben, amire jogszabályi lehetőségük nem lett volna.
Kölcsön jogcímen követelnek ugyanis egy soha rendelkezésre nem bocsájtott pénzösszeget és annak kamatait. A hatályos – de a legtöbb a szerződés megkötésekor is hatályos – törvény értelmében ezt csak akkor tehetnék meg, ha azt a meghatározott pénzösszeget rendelkezésre is bocsájtják. Ha devizát, akkor devizát!
De ennek levezetését már olvashattad az oldalon! 🙂 Bocsánat, ha hosszú volt, amit leírtam.
Nekem lenne egy kérdésem, lehet hogy hülyeség, de még nem találtam rá választ sehol. Ha egy bíróság a szerződést semmisnek minősíti, az mit jelent? Attól a perctől kezdve nincs tartozása? Nem kell több törlesztést fizetni tovább? Vagy egy új szerződést kell kötni? Olyankor mi lesz a még fennmaradó tartozással?
Kedves D.Judit!
Nagyon hasznos és részletes információt osztott meg velünk, amit magam részéről is szeretnék megköszönni. Továbbá örülünk a facebook-ra feltett szavazat számláló lehetőségnek is, s nagy örömöt jelent a szavazatszámok növekedése. Én eddig is úgy értékeltem, hogy nekünk -kifosztásra ítélt hiteleseknek – csak a Kásler Árpád – és munkacsapata – által létrehozott szervezet az egyetlen biztos pont.
Továbbra is csak köszönet illeti a sok-sok munkát.
http://mokk.hu/…/Fizetesi_meghagyas_kibocsatasa_iranti…
http://mokk.hu/linkgyujto/FMH_pub/Fizetesi_meghagyas_kibocsatasa_iranti_kerelem_papir_urlap_A4_20120
mokk.hu
A kitöltésért a nyomtatvány kitöltője felel.
Én vállalom érte a felelősséget. Azt tudom igazolni, hogy a 48 103 svájci frankot nem kaptuk meg. Azaz a Bank nem tudja igazolni, hogy megkaptuk volna.
Az is igaz, hogy kölcsönkamatot számoltak fel rá négy éven keresztül .
A közjegyző a felmondás közokiratba foglalásakor nem támasztotta alá bizonylattal azt, hogy megkeletkezett – e a pénzkölcsön, hiszen nem vetette össze a BANK HITELNYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJÁT A MI FOLYÓSZÁMLÁNKKAL.
A folyósított pénzösszeg és a nyilvántartásba vett hiteltartozás egyezősége nélkül nincs pénzkölcsönnyújtás.
Azt is tudom igazolni, hogy a közjegyzői okiratban maga a közjegyző is megfogalmazta, hogy az Adós számlái, a Bank nyilvántartásai , könyvei igazolják a kölcsön keletkezését, a folyósítás időpontját és a mindenkor fennálló tartozást.
Ha követelik megfizetni a kölcsöntartozást, akkor át kell adniuk a devizát.
A kamattól eltekintek. Úgyis alacsony a svájci jegybanki alapkamat .
Ellenben az általunk a devizaösszegre számolt kamat nem lehet jogos, amit eddig fizettünk, mert még nem volt átadva a deviza, és ezért csak a vételár ellenében fizettünk.
De ha ők mégis pénzkölcsönt akarnak belőle csinálni, akkor adják át a devizát, én állok elébe.
48 103 CHF × 235 = 11 304 205 forint
ügyleti kamat kb. 3 000 000 forint
————————————————-
14 304 205 forint
Ennyi jár nekünk, visszafizetjük a 7 780 000 forintot belőle, és az erre eső kamatot , és cső .
Kedves Judit!
Sokszor éltünk már a tank-bank hasonlattal. Ezen az analógián elindulva úgy fest a csata, hogy a tankok mindenkin átgázolva, sértetlenül törnek előre, mivel a civilek kis kaliberű fegyverei ellen eddig (és vélhetően ezután is) védi őket a három hatalmi ág, mint egy extra erős páncél, a csodafegyvernek beharangozott nagyágyúk pedig több kárt okoztak barikádon innen, mint túl.
A maradék véges eszközkészletünkből viszont Neked sikerült -mint fő hadi mérnökünknek- kidolgoznod egy tökéletes fegyvert, mely a tank leggyengébb pontját, a haladását biztosító lánctalpat semmisíti meg. Igaz a tank még így is veszélyt jelent, de álló helyben kiszolgáltatottá válik… és biztosra veszem, hogy ezt látván, az eddig a tankok kereszttüzében hősiesen harcolók mellé egyre többen csatlakoznak majd a környező bokrok, árkok rejtekéből. Az így érkezetteket várja a szervezett és hatékony mozgalom, mely Árpád vezetésével ütőképes, magabiztos sereget kovácsol az eddig riadt tömegből. A többi adott…
Bízom benne, hogy a közjegyzők mihamarabb észhez térnek, s ha nem is emberségből, (mert ahhoz már késő) hanem pusztán érezvén a vég közeledtét, abbahagyják a pusztító gépezet további kiszolgálását. Ha ezt megteszik, azzal időt, és így esélyt adnak az országnak. Történelmi felelősség most az övék. Ajánlom, hogy éljenek vele!
Neked pedig egyszerűen: KÖSZÖNJÜK!
Kedves Judit, nem tudom észrevettétek-e már, de az új Ptk. pénz- és értékpapír ügyletekre vonatkozó kodifikációs munkacsoportjában érdekes nevekre lehetett/lehet lelni. Soroljam honnan lehet ismerős a nevük? (A nevük mellett korábban és/vagy jelenleg betöltött pozíciójuk szerepel zárójelben)
Dr. Gárdos István (3 részes origos cikksorozat),
Dr. Kónya Judit (Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírója 5 évre, 2013. július 1-től)
Dr. Korba Szabolcs (Szintén választottbíró, valamint az OTP Vezető jogtanácsoya
Dr. Istvánovics Éva (Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa, PSZÁF ügyvezető igazgató – Piacfelügyeleti Igazgatóság, Fogyasztóvédelmi Igazgatóság)
Ha valakit érdekel, elolvashatja a kodifikációs munkacsoport munkásságát az interneten, rá lehet keresni.
Nagyon szeretném látni azokat az arcokat a bankban, amikor megkapják a fizetési meghagyást. Nagyszerű ötletnek tartom, amit kitaláltál Judit! A következő időszakban ezzel kapcsolatban is tisztulni fog a kép, de úgy érzem, a fagyi most visszanyal.
Üdv a klubban, Judit….Én két év alatt eljutottam vh. megszüntetése perben odáig, hogy közbenső ítéletben kimondta a bíró a szerződés semmisségét…magát a megszüntetést még nem merte egyelőre, bár nem tudom, semmis szerződésre milyen vh. folyhatna…de már egy jó ideje legalább fel van függesztve…