Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest, Belgrád rakpart 5 .
Postacím: 1251 Budapest, Pf.: 9.
Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!
A Büntető Törvénykönyvben foglaltak alapján
Közokirat-hamisítás
342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
b ü n t e t ő f e l j e l e n t é s t t e s z ü n k
közikorathamisítás bűntettének gyanúja miatt .
a Kereskedelmi és Hitelbank ZRT. alatti Lakossági Problémás Ügyfélkezelési Osztálya ellen a törvény 342. § -a (1) bekezdés c) pontja értelmében a gyanú szerint közreműködött valótlan adat, tény közokiratba foglalásában,
valamint
a XXXX számú Közjegyzői okiratot, Felmondási Nyilatkozatot
készítő, doktor W.E. közjegyzőhelyettes ellen, aki ER székhelyre kinevezett közjegyző mellett működik és a törvény 343. §-a (1) c) pontja értelmében a gyanú szerint lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba.
A közjegyzői okirat 2008. év szeptember 8-án készült,
ügyszám: XXXXXXXXXX
Ezen közjegyzői okiratban a Bank képviselői jognyilatkozatot tettek, mely
FELMONDÁSI NYILATKOZAT,
a Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen működő Részvénytársaság ER. számú Bankfiókja valamint KK és LL között , Lakhely 2006. december 13. napján kelt ,0000000 banki kölcsön nyilvántartási számú kölcsön-és zálogszerződés felmondása a Polgári törvénykönyv 525. § (1) bekezdés e.) pontja szerint .
A Bank azt nyilatkozta a közjegyző előtt, hogy a kölcsönszerződés értelmében 76 000 CHF (10 000 000 forint ) összegű kölcsönt nyújtott nekünk 180 hónapos futamidőre.
A két összeg megjelölése nem teszi lehetővé azt, hogy megállapítást nyerjen, melyik összeg a szerződés szerinti kölcsön összege. Egy kölcsönszerződésben a kölcsön összege egyetlen összeg lehet a hatályos törvényi rendelkezések értelmében .
A két összeg megjelölése nem teszi lehetővé, hogy megállapítást nyerjen, mennyi kölcsönt nyújtott részünkre a Bank a kölcsönszerződés értelmében .
Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
Hpt. 2. számú melléklet I. Pénzügyi szolgáltatások
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
Mivel a Bank a szerződés értelmében a 76 000 CHF megfizetését követelte tőlünk, adósoktól, és ezen összeg került az ingatlan nyilvántartásban bejegyzésre az általunk felajánlott ingatlanokra, valamint a 11111111 számú egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozat szerint a kölcsön összege 76 000 CHF, ( Közokirat 1. pontja) ezért a kölcsön összege nem lehet más a szerződés értelmében, mint a devizaösszeg.
A Bank azonnali hatályú felmondás jogával élt, mert nyilvántartása szerint esedékességkor valamely olyan összeget mulasztottunk el megfizetni a banknak, amely a kölcsönszerződés alapján fizetendő.
Ezért a Bank képviselői a közjegyző előtt kijelentették, hogy a Bank az általa nyilvántartott tartozás teljes összegét járulékaival együtt egy összegben visszaköveteli, azt lejárttá teszi.
A felmondás 2. oldalán ez áll:
A szerződés felmondása következtében az Adós hitelszámláján 2008. szeptember 8. napján fennálló teljes tartozása: 67 000 CHF, azaz Hatvanhétezer svájci frank, (10.300.000,- Ft azaz Tízmillió-háromszázezer forint).
A tartozás forint összegre történő átszámítása a felmondás napján érvényes KésH Bank deviza eladási árfolyama szerint történt.
Tehát a Bank az általa vezetett hitelszámla alapján tett nyilatkozatot a közjegyző előtt arra nézve, hogy a felmondás napján mennyi a fennálló kölcsöntartozásunk a bankkal szemben .
A Közokirat 4. Vegyes rendelkezések alábbi kitétele alapján ellenben a terhünkre fennálló kölcsön-és járuléktartozás az alábbi bizonylatok alapul vételével és az alábbi módon kerül meghatározásra :
Az Adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön-és járuléktartozás tekintetében a Banknál vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján készített , közjegyzői okiratba foglalt , Bank részéről tett nyilatkozatot , vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként , továbbá az Adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét , esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésére is, a Bank felkérésére a fenti módon a közjegyző tanúsítsa .
A Ptk. 242. §-a elrendeli az alábbiakat:
A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
A tartozáselismerőben szereplő kölcsönösszeg egyértelműen a devizaösszeg volt,
a 76 000.- CHF , amely összeget a Bank kölcsönként nyújtja az adósnak a 10 000 000 forint finanszírozási igény kielégítése céljából.
Pénzkölcsön nyújtásról szóló törvényhelyek nem ismerik a finanszírozási igény fogalmát kölcsönnyújtáskor, kizárólag kölcsönösszegről beszélnek mint meghatározott pénzösszegről, amelyet a hitelező az adós rendelkezésére köteles bocsátani, s amelyet az adós köteles visszafizetni kamattal vagy kamat nélkül .
A Ptk. 242. §-a arról rendelkezik, hogy a tartozás elismerésével a tartozás jogcíme nem változik meg.
Ellenben esetünkben a Bank által kölcsön jogcímen megfizetni követelt devizaösszeg helyett forintfolyósítás történt, s ezért álláspontunk szerint, a hatályos törvények értelmében a szerződésben és a közjegyzői tartozáselismerő okiratban megjelölt kölcsön jogcímen tartozásunk a bankkal szemben nem keletkezett, mivel nem történt meg a Bank által megfizetni követelt devizaösszeg rendelkezésre bocsátása .
Ezért a Bank azon állítása , hogy kölcsön jogcímen fennálló tartozásunk lenne a Kereskedelmi Hitelbank Nyrt-vel szemben, álláspontunk szerint valótlan állítás.
Ezért fennáll a Kereskedelmi és Hitelbank ZRT. szám alatti Lakossági Problémás Ügyfélkezelési Osztálya által elkövetett közokirathamisítás gyanúja a Btk. 342. § -a (1) bekezdés c) pontja értelmében.
A Ptk. 242. § (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
Ellenben a közjegyző mellőzte az Adós megkeresését, és nem nézte meg , hogy az Adós által aláírt kölcsönszerződés, és az egyoldalú tartozáselismerő közokirat szerinti kölcsönösszeg vonatkozásában a tartozás elismerését követően a tartozás kölcsön jogcímen megvalósult-e, ami által a szerződés tárgya, a pénzkölcsön adás szerinti törvényi rendelkezések alapján lehet követelni az Adóstól a kölcsönösszeg visszafizetését és a kölcsönkamatot.
Az Adósnak így nem állt módjában a Bank által számára rendelkezésre bocsátott pénzösszeget igazoló pénzügyi bizonylato(ka)t felmutatni.
Ezen pénzösszeg 10 900 000 Ft azaz Tízmillió-kilencszázezer forint volt, és nem a megfizetni követelt 76 000 CHF.
Valószínűsíthető, hogy a kölcsönszerződéstől eltérő módon és a Banki teljesítésektől eltérő módon, tévedés folytán , a közjegyzői okiratban és a felmondó nyilatkozatban 10 000 000 forint szerepel a valójában folyósított 10 900 000 forint helyett.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a folyósítás napján a 10 900 000 forint 69 000 CHF vételi árfolyamon számolt ára volt, tehát mi soha nem kaptuk meg a megfizetni követelt 76 000 CHF forintban számolt vételi árát sem, mert a szerződéskötés más napon volt, mint maga a rendelkezésre bocsátás . Ezért más volt a CHF vételi árfolyama .
Így nem is a 10 900 000 forint volt a szerződés szerinti 76 000 CHF forintban számolt folyósításnapi vételi ára , de az ingatlannyilvántartásba csak szerződés alapján lehet jelzálogot bejegyezni, így a szerződésnapi megfeleltetés kerül bejegyzésre, s nem a folyósításnapi állapot szerinti megfeleltetés .
A tartozáselismerő közjegyzői okiratban szintén arra a megfeleltetésre van szükség, ami az aláírás napján fennáll a két devizanem között , de nem történik meg a folyósításnapi árfolyam szerinti kötelezése az Adósnak , ez által nem a valóságnak megfelelő a Bank követelése a devizaösszeg vonatkozásában.
Mivel nem a devizaösszeget bocsátotta a Bank a rendelkezésünkre, hanem annak folyósításnapi vételi árát, ezért álláspontunk szerint nem történt pénzkölcsön nyújtás,amiről a
FELMONDÓ NYILATKOZAT-ot készítő közjegyző a meghallgatásunk által és bizonylataink egymással történő összevetése által meggyőződhetett volna.
Erre a meghallgatásra nem került sor, s emiatt a felmondásban nem a hatályos törvények szerinti módon került meghatározásra álláspontunk szerint a Bankkal szembeni kölcsöntartozásunk.
Álláspontunk szerint a Bankkal szembeni kölcsöntartozásunk nulla forint, mert nem keletkezett kölcsön jogcímen tartozásunk a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt-vel szemben.
A Ptk. 242. § -ának figyelmen kívül hagyása miatt, és a pénzkölcsön adásról szóló hatályos törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt felmerül a gyanú arra nézve, hogy a közjegyző valótlan adatot rögzített a FELMONDÓ NYILATKOZAT-ban a Bankkal szemben a szerződés alapján fennálló kölcsöntartozásunk vonatkozásában.
Ez által a közjegyző a gyanú szerint a Btk. 343. §-a (1) c) pontja értelmében a gyanú szerint lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba .
Közjegyzőkről szóló törvény:
112. §250 (1)251 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21.§].
Mint a Közjegyzőkről szóló törvény elrendeli, a közjegyzői okirat a 112 .§ (1) c) pontja szerint a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét tartalmaznia kell a közjegyzői okiratnak .
A szerződés tárgya pénzkölcsön adás volt, a jogcíme a kötelezettségnek kölcsön jogcím .
A Ptk. 242. §-a szerint a bizonyítási teher a tartozáselismerő aláírását követően az Adósé.
Mi Adósok a tartozásunkkal kapcsolatosan a kölcsönszerződést, és a tartozáselismerő közjegyzői okiratot tudjuk felmutatni , valamint a szerződéskötést követően történt gazdasági eseményeket igazoló pénzügyi bizonylatokat .
A szerződések szerinti tartozásunk jogcíme kizárólag akkor állapítható meg, ha összevetjük a szerződés szerinti kötelezésünket a jogosult szolgáltatásával.
A szerződés szerinti kötelezésünk 76 000 CHF kölcsön jogcímen történő megfizetése volt,
ellenben a Bank nem a hatályos törvények szerinti módon, a kölcsönnyújtás törvényhelyei szerint folyósított, hanem a devizaösszeg vételárát folyósította.
Ez a gazdasági esemény adásvételnek felel meg :
Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
A Bank a számviteli törvény hatálya alá eső gazdasági szervezet:
Számviteli törvény
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
A Számviteli törvény 165. § (2) bekezdése szerint az adott gazdasági műveletre vonatkozóan kell a könyvvitelben rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazniuk a bizonylatoknak, de a banki kivonaton hitelfolyósítás szerepel a deviza ellenében történő forintfolyósítás mellett, azonban ez a gazdasági esemény nem pénzkölcsön adás volt.
A valóságban adásvétel történt, mert ellenértéket követel a Bank a folyósított forintösszeg ellenében . De mivel pénzkölcsön adásként könyveli le, ezért kölcsönkamatot is követel a nyilvántartásba vett devizaösszegre, ami nem vált soha pénzkölcsönné.
Az ingatlannyilvántartásba előre bejegyzésre került a kölcsönszerződés szerinti kölcsöntartozás biztosítására a jelzálogjog , így jelzálogjogot alapított a Bank az ingatlanjainkra kölcsön jogcímen fennálló tartozás biztosítására, ellenben a jelzálog bejegyzést követően nem kaptunk pénzkölcsönt , amit a szerződések és a valóságban megtörtént gazdasági események összevetése igazol .
A tartozáselismerő közjegyzői okiratban pedig a deviza kölcsön jogcímen történő megfizetését ismertük el, és miután mégsem kaptunk pénzkölcsönt, de pénzkölcsön adást könyvelt le a Bank , eltérően a valóságtól, ezért az erősödő deviza megfizetésén túl kölcsönkamatot is fizetnünk kellett .
A jogtalanul növekvő törlesztő részletek megfizetésével késedelembe estünk, a Bank a szerződést felmondta, a közjegyző végrehajtási záradékkal látta el a közjegyzői okiratunkat az álláspontunk szerint közokirat hamisítással készült felmondás felhasználásával, az így készített végrehajtható okirattal a végrehajtó most árverezi SS ingatlanunkat, mivel a felmondást követően a jogtalanul felduzzasztott követelés miatt további K ingatlant vont be a pusztán nyilvántartásban erősödő devizakövetelés biztosítására jóval a a forgalmi érték alatti áron.
Bekövetkezett az, hogy a folyósított 10 900 000 forint ellenében másfél évi fizetést követően, hozzávetőlegesen 100 000 000 forint forgalmi értékű ingatlanvagyonunk forog kockán, életünk teljes munkája.
Kérjük a Tisztelt Nyomozó Ügyészséget , hogy feljelentésünk alapján indítson el nyomozást, és állítsa meg az ellenünk jogellenesen folyó végrehajtási eljárást, hogy a vagyonunkat ne veszítsük el a Bank és a közjegyző által indított jogalapot nélkülöző végrehajtási eljárás során.
Tisztelettel: Dátum, Adós(ok)