Töviskesné Dsupin Judit, mint a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének főtitkára, kérem a Tisztelt Főszerkesztőt, hogy a Népszavában 2013. március 11-én megjelent „Közös felelősség” című cikk kapcsán helyreigazítás történjen.

A cikk, rövidsége dacára, egyetlenegy közölt adata sem helytálló, és a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos álláspontja vonatkozásában téves közléseket tartalmaz, egy cikkben megemlítve a BAÉSZ álláspontját a cikk írójának véleményével, amelyet, a tényeket figyelmen kívül helyezve, összemossa a BAÉSZ szilárd meggyőződésével.

Rendkívül fontos, hogy ezek a félretájékoztatást eredményező adatok és az újságcikkben a BAÉSZ álláspontjának és a cikk írójának véleménye elkülönüljön egymástól , mivel gyökeres ellentét feszül a két állítás között.

Az újságíró társadalom felelősségét hangsúlyozni szeretném, a hiteles tájékoztatást illetően.

Nem csak a devizaalapú hitelekkel rendelkező lakosság sorsa a tét, bár négymillió embert közvetlenül érint, ami Magyarország lakosságának 40%-a.

A következő helyreigazításra van haladéktalanul szükség:

A cikk címe: Közös felelősség

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke soha egyetlen
írása, soha egyetlen nyilatkozata, soha egyetlen tette, gondolata nem tartalmazott olyan elemet, amely az adósok felelőtlenségére apellálna.

Minden megnyilvánulása, minden tette a bankszektor és a kormányzat felelősségét jelöli meg a kialakult drámai helyzet miatt.

Kásler Árpád nem a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet vezetője!

Idézet a cikkből:

„Ki fogja forintosítani, hogy mennyit ér négy év álmatlan éjszaka, az összeszedett betegségek, a megromlott családi viszonyok, (…) a tönkrevert vállalkozások és ebből kifolyólag a megszűnt bevételi források?” – teszi fel a költői kérdést a civil vezető.

Kérem, hogy a Kásler Árpád szavait pontosan idézzék a cikkben.
Nem megengedhető, hogy amennyiben valakinek a szavait idézi az újság, az idézeten belül személyes véleménynyilvánítást engedjen meg magának.

Kásler Árpád ugyanis, eltérően a cikk írójától, pontosan tudja azt, hogy rengeteg válás, betegség, haláleset, öngyilkosság történt a devizaalapú hitelezés miatt, számára ez nem költői kérdés, hanem szörnyű tény.
Hogy ki fogja forintosítani a felsorolt károkat, ez a kérdés, de nem költői.

Ezt a kérdést a bűnügyi szerveknek és az igazságszolgáltatás egyéb szerveinek a feladata kell legyen, együttműködve a kárt elszenvedett adósokkal.
Idézet a cikkből:

„Hibáztak a hitelesek: ők sem számoltak az árfolyam megugrásával, és sok esetben kicentizték a felvehető hitel összegét, jócskán erejük felett vásároltak. Elég, ha csak megnézzük, hogy a devizahitelek felfutásának idején volt a legalacsonyabb a hazai autópark átlagéletkora: boldog-boldogtalan új autót akart, és vett is, hiszen a bank adott hitelt.”

Ez a vélemény a cikk írójáé, ezzel a BAÉSZ nem ért egyet, kérem közölni az olvasókkal.

A BAÉSZ határozottan törvénysértőnek tekinti az árfolyam emelkedése miatti különbözet felszámítását az adósok terhére, ezt 2012. december 27-én benyújtott büntető feljelentésében részletesen taglalja, emiatt a megtévesztésen alapuló szerződéseket kötő bankok ellen büntető feljelentést tett csalás, a fogyasztók megkárosítása kapcsán tizenkét hazai bank ellen a Legfőbb Ügyészségen.

Tehát nem tekinti hibásnak az adósokat, hanem csalás áldozatának tekinti őket.

A bank adott hitelt, ami természetes, mert a bank a hitelezésből él.

Azért nevezik hitelintézeti és pénzügyi vállalkozói rendszernek a bankok , pénzintézetek összességét.

Idézet a cikkből:

„A többieken azzal segít, ha nem teszi lejtőre a forint árfolyamát. A probléma egyre sürgetőbb, de minden adósság elengedése »kártérítés« címén senki számára sem méltányos.”
Kérem a helyreigazításban közölni azt, hogy a megoldás ebbéli módjától a BAÉSZ elhatárolja magát, hiszen nyilvánvalóan tudja azt, hogy a devizanemek árfolyam változása nem kizárólag a magyar kormánytól és nem kizárólag Magyarországtól függ.

Kásler Árpád soha nem mondott olyat, hogy az adósokon azzal kellene segíteni, hogy a forintot stabilizálni kell. Ugyanis a forint más devizához képest változó árfolyama forint rendelkezésre bocsátása esetén nem befolyásolhatja a törlesztő részletek alakulását, mert abban az esetben nem beszélhetünk pénzkölcsön adásról.

Abban az esetben deviza adásvételről beszélhetünk, amelynek a valóságát az árrés felmerülése igazolja a devizaalapú hitelezésben, az árrés felmerülése, amelynek jogellenes voltát évekkel ezelőtt bírósági perben kérte megállapítani. Jogerős ítéletben a Szegedi Ítélőtábla kimondta az árrés jogellenes voltát. Ezt a másodfokú ítéletet az OTP mint felperes megtámadta a Kúriánál.

A Kúria döntésképtelennek bizonyult, és a Luxemburgi Európai Bíróság állásfoglalásáért folyamodott, amely bíróság pár nappal ezelőtt írta meg a Kúriának, hogy nem fogja gyorsított eljárásban megválaszolni a Kúria által feltett kérdéseket.

Fentiek szerint kérem, hogy a szükséges helyreigazításokat a cikk kapcsán tegyék meg, és nyilvánosan kövessék meg Kásler Árpádot , mivel kifejezetten a munkásságától eltérő gondolatsort közöltek a cikkben, összemosva a BAÉSZ és Kásler Árpád szilárd álláspontjával.

Köszönettel, Töviskesné Dsupin Judit, BAÉSZ főtitkár

2013.03.16

KÖZÖS FELELŐSSÉG (teljes cikk)

A pénzintézetek és a nekik falazó hatóságok hatalmas, felbecsülhetetlen károkat okoztak a lakosságnak, ezért a bankok és az állam kártérítéssel tartozik a devizahiteleseknek – írja honlapján Kásler Árpád, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet vezetője. Kásler szerint minden devizahiteles tartozását el kell engedni, és ez az adósok részéről még így is méltányosabb, mint ha egyenként kártalanítanának minden adóst. „Ki fogja forintosítani, hogy mennyit ér négy év álmatlan éjszaka, az összeszedett betegségek, a megromlott családi viszonyok, (…) a tönkrevert vállalkozások és ebből kifolyólag a megszűnt bevételi források?” – teszi fel a költői kérdést a civil vezető.

Hibáztak a bankok, amiért olyan hiteleket adtak a lakosságnak, amelynek törlesztőrészletei gyakorlatilag kiszámíthatatlanul alakulnak, ezért nőtt meg jelentősen a nem fizető adósok száma. Nyilvánvalóan ők sem számoltak a gazdasági világválság kitörésével – de ez nem mentség. Nem szabadott volna olyan hiteleket kihelyezni, amelyek mögött a fedezet az árfolyam megugrása miatt néhány év múltán nem éri el a hitel összegének felét sem. Hibáztak a hitelesek: ők sem számoltak az árfolyam megugrásával, és sok esetben kicentizték a felvehető hitel összegét, jócskán erejük felett vásároltak. Elég, ha csak megnézzük, hogy a devizahitelek felfutásának idején volt a legalacsonyabb a hazai autópark átlagéletkora: boldog-boldogtalan új autót akart, és vett is, hiszen a bank adott hitelt. A jegybank is hibázott: ezt Simor András is elismerte, többször és határozottabban kellett volna fellépniük a devizahitelezés ellen.

Ki fizeti meg az álmatlan éjszakákat? Nem feladatom erre válaszolni, de én is feltennék egy kérdést: az én diákhitelemet is elengedik? Én is kapok féláron egy lakást, csak mert okozott már néhány évnyi álmatlanságot a lakbér kifizetése? Nem, nem kapok, az enyémet nem fizetik ki. Ne is tegyék. Végre azoknak segítsen a kormány, akik valóban rászorulnak: az eddigi mentőakciókból ugyanis épp ők maradtak ki. A többieken azzal segít, ha nem teszi lejtőre a forint árfolyamát. A probléma egyre sürgetőbb, de minden adósság elengedése „kártérítés” címén senki számára sem méltányos.

Benedek Noémi