Tisztelt Kásler Árpád!

Alulírott Sz. B. László 46 éves pedagógus, két egészséges gyermek édesapja, egy sérült gyermek nevelőapja, egri származású, de debreceni lakos, egy devizahiteles kisautó tulajdonosa ez úton kívánok Önnek Erőt és Egészséget a HARCHOZ! Nem vagyok egyetlen párt, civil szervezet, alapítvány teljes jogú, de még pártoló tagja sem. Soha nem is voltam.

Kívánom, hogy a dühöt, az elkeseredést, amit a követői éreznek, tudja kordában tartani. Mert ellenségei (okkal írtam, mert azok nem ellenfelek) alig várják, hogy valami erőszakos, valami „törvénytelen”, az általuk alkotott jogszabályba ütközzön. Kívánom, hogy az Ész a józan, a Szív az emberi és az Erő az elsöprő kézen fogva segítsék törekvéseiben!

Átérzem felelősségvállalását, azt hogy itt már nem pusztán jogi szerződésekről, polgári perekről, libor és bubor számokról van szó, hanem sokkal többről.

Az EMBERI MÉLTÓSÁGRÓL, az élhető élet elvesztéséről, emberi léptékben mérve, szinte pillanatok alatt.

Világosan látszik és látszott, ahogy a magyar politika párttól és világnézettől függetlenül statisztál, és statisztált a pénzvilág zsoldosainak, hátradobva magát, mint egy pajkos házi eb mikor simogatják, nem nézve, hogy nemzetük saját polgárait teszik hosszútávon tönkre fizikai és lelki értelemben is! Ez volt a cél, és tényleg létezik az a matematikailag megfogalmazható összeg, amely becsukja a szemeket, és érzéketlenné teszi a politikusi szíveket?

Mára már én sem vagyok naiv és elnéző, persze hogy van az a pénz! A jelenség nem hungarikum, nem ismer földrajzi határokat. Az emberi történelemben, a gyenge -pénzért, földért, rangért megvásárolható- emberi jellem minden időben pusztított. Másról sem szólt az élet az uralkodó házakban, az uralkodó osztályokban, mint ma a 21 sz.-ban Magyarországon. Csak a jelmezek változtak, az alapvető módszerek nem. És amikor az emberek megelégelték a fennálló viszonyokat jött a forradalom!

A mindenkori törvények szerint a lázadás, a forradalom, mint olyan alapvetően törvénybe ütközött. Ma pedig ünnepeljük azokat akik, anno nem viselték el az elviselhetetlent, és törvényt szegtek. A történelem hősökké avatta azokat, akik nem hogy szabálysértéseket követtek el, hanem gyakran embert öltek a Szabadság szó nevében.

Talán nem kerül elő kasza és villa – igaz a reménytelenség gyakorlatilag bármely tárgyat a düh eszközévé tehet – elkezdődik valami, ami szóhagyományos és a mai értelmében is forradalmi.

De mindenképpen hangos és őszinte!

Tisztelt Árpád!

Egy másik híres névrokonáról már tanultam! Talán itt és most eljött egy másik Árpád ideje.

A pátoszt félretéve gratulálok, hogy kiállt önmagáért, a családjáért, de még jobban tisztelem ismeretlenül is, hogy kiáll a gyengékért, az elesettekért!

Debrecen, 2013-03-07

Üdvözlettel: Sz. B. László