A BAÉSZ részéről elmondottak a Kúria által megszervezett Konferencián.
Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete – 2012. október 26., Kúria
Köszönöm szépen a szót.
Kásler Árpád vagyok a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A rendelkezésemre bocsátott időt meg szeretném osztani Varga István úrral, aki a BAÉSZ tanácsadója. Én mindössze 2-3 percet rabolnék el, és arról szeretnék röviden értekezni, hogy hozzánk is eljutott a Kúria vezetőjének október 29-i körlevele amiben kifejtik a Ptk. 231 §-ára hivatkozva, hogy egyértelmű választ ad arra, hogy más pénznemben is meghatározhatják a pénztartozást illetve aranyban. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének az a véleménye, hogy ez e törvényhely súlyos félreértelmezése abban az esetben, ha ez pénzkölcsönnyújtásra is érvényesnek találtatik, ugyanis a polgári törvénykönyv teljesen külön kezeli a pénztartozást a pénzkölcsöntől. A pénztartozás egy gyűjtőfogalom, az egész jogállamiság jogcímeken alapul (többek között) és a pénztartozás, hogy milyen jogcímen keletkezik az a pénztartozás, pl. adás-vétel, abban az esetben meg kell határozni, meg lehet határozni, hogy miben fizetünk ki ellenértéket, és itt van a legnagyobb kérdés, az ellenérték!
Ugyanis ezekben a devizaalapú kölcsönszerződésekben a bankok bele is foglalták hogy forintban folyósítanak, majd devizában megállapítják annak az ellenértékét. De már ha ellenértékről beszélünk, akkor az már nem kölcsön ugyanis a pénzkölcsönnyújtás mindössze két törvényhely szabályozza Magyarországon a Ptk. 523 § és a Hpt. 2. sz mellékletének 10. bekezdés második pontja. Mindkettő rendelkezésre bocsátott összeget határoz meg és pontosan ezért külön is kezeli a pénztartozástól a törvény a pénzkölcsönnyújtást.
Elemeztettem a törvényeket hazai és nemzetközi jogászokkal és nyelvészprofesszorokkal. A magyar értelmező szótár és a magyar nyelv értelmezésében kölcsönnek csak azt nevezhetjük amit kapunk – kézhez kapunk. Semmi mást és azt kell visszaadni. Kölcsön adtam a könyvemet – visszakapom a könyvemet, nem mást, mint amit kölcsönadott, kölcsönadok egy biciklit és nem motorbiciklit kapok vissza.
Lehet a szerződés alapján ellenértéket követelni, de az már nem kölcsön jogcím, az már ellenérték és a közjegyzők által kiállított záradékok – végrehajtási záradékok – ténytanúsítványok, ha meg tetszenek nézni, akkor sajnos az ellenérték alapján vannak kiállítva, viszont jogcímnek kölcsön jogcím van megjelölve. Ez súlyos-súlyos törvénysértés.
A bankok úgy tudták mindezt megcsinálni, hogy pénzügyi bizonylatolás nélkül csinálták meg a pénz átváltását, úgy hogy még kereskedelmi árrést is tettek rá. De ha megnézik a pénzváltásról szóló törvényt, minden egyes eseteben kötelező érvénnyel ki kell állítani a pénzügyi bizonylatot, ráadásul szigorú számadású bizonylatot, ettől a bankok sem térhetnek el. A bankok úgy tértek el, hogy bemondás alapján …átváltottuk ennyiért …és nincs lebizonylatolva sehol az első folyósításnál… tehát meg van a szerződés mint számviteli bizonylat, majd utána felhasználják a végrehajtáshoz az összes pénzügyi bizonylatot az elszámoláshoz, viszont a legelső az nincs meg, az átváltásról nincsen meg a pénzügyi bizonylat. Ez bűncselekmény.
Köszönöm, hogy meghallgattak, átadom a szót Varga István úrnak.
Minden szervezet tíz perc felszólalási időt kapott, ezt osztottam meg Varga Istvánnal. Majd amikor a Bankszövetségre került a sor, a konferenciát levezénylő úr jelezte, hogy mint érdekelt félnek, meghosszabbítja a felszólalási idejét. Ezt nem hagyhattam szó nélkül és kértem a tisztelt Kúriát, hogy a Bankszövetség is tíz percet kapjon. Miután ezt túllépte megkopogtattuk a mikrofont és megköszöntük a tartalmas felszólalást, melyben kifejtették, hogy a kamatemelések mögött vélelmezzük a tisztességet!
Meg kell hagyni, a pofátlanság határtalan.
Kelt: Gyulán, 2012.11. 28-án