HITELESMAGYARON :
BGYULA ÍRJA A KÚRIA ANYAGÁRÓL:
Szép estét!

Na de csak ez alapján pert indítani micsoda könnyelműség lenne, kérem!

Sokat beszél a tavalyi LB a fogyasztási típusú, szabadfelhasználású
hitelekről, a bizonyos esetekben megengedett egyoldalú
kamatemelésekről. És a lakáscélú hitelekről meg elegánsan hallgatnak!

Ami meg nekem nem tetszik, hogy 7 hónap munkájával 50 szerződés
áttekintése után ezt a szart – már bocs- küldik szét, lényegében
annak, aki csak kérte.
Csak a költségek egyoldalú változásával foglalkozik, na de mintha
lenne igény a kockázat korlátlanságának felülvizsgálatára is! És még
ezer problémára nem találunk utalást sem! Ismétlem, ebben az anyagban!

Egyébként ebben a hatalmas perek országában összesen pénzintézet ellen
683 db van befogadva AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN! Nulla, és már ettől sápadnak
a bankok, a jogászaiknak egyre nagyobb és vastagabb ceruzája van a
számla kitöltésénél. Tudják, hogy egyre többet ér a képviseleti díj.

A legnagyobb gáz egyébként a jogászok félkegyelmű munkájában látom.
Szó szerint egy -kettő teljesen el van varázsolva. Ez az anyag azonban
a legtöbbnek éppen egy szamárvezetőt jelenthetne, hogy a leghülyébb is
eligazodjon a válóperes múltja után! De nem!

4 elemivel esetleg már azt is értik néhányan, hogy mi a választott
bíróság lényege (elkerülni!!!), de ezek meg sem kísérlik a keresetben
megkifogásolni, a bíró meg fél óra alatt az első tárgyaláson
felolvassa az ítéletet!

Perelni ennek az anyagnak a létezése előtt is lehetett, de aki még nem
adta be, annak már nem múlik semmi 2 hónapon, aki meg évek óta csak
mondja, de nem teszi, az meg ennek hatására sem fogja megtenni. Ha más
nem jut eszükbe, akkor legalább azt a rohadt kamatot kifogásolnák meg.
Nem egy keresethalmazt kell benyújtani, de kezdjék el.

Nem kezdik!!!

Az egész munka, amibe óriási energiákat fektetnek be sokan ott bukik
el, hogy az internet és ezek a Facebook nevű gagyi közösségi portálok
csak a klikkesedésre jók, megmozdítani senkit sem fog, teljesen
alkalmatlan arra, amire azt mi gondoljuk.

És még valami: azt hittem, hétfőtől a csapból is ez fog folyni!
Azt hiszem,félúton mintha csőtörés lenne. Ez a csap éppen, hogy csöpög!

Ez is furcsa!

További jó hajnalt!
bgy

ÉN, AKIT NEM URSULÁNAK HÍVNAK:

Én úgy “elemeztem” ki a 22 oldalt, hogy összeszedtem belőle a
jogszabályi hivatkozásokat, amelyek bennevannak.
Kissé hiányos. Hiányzik belőle az a két törvényhely, ami a
pénzkölcsönadást mint pénzügyi szolgáltatást szabályozza.
Talán azért, mert törvénysértő módon zajlanak a folyamatok?
Mert ne feledjük, folyamatról van szó. A kölcsönszerződés önmagában
nem bizonyítja azt , hogy az Adós mivel tartozik.

A tartozás aktuális összegének megállapításához szükség van arra, hogy
megnézzük, mi lett kölcsönadva. Ez az 1. SZÁMÚ BANKI KIVONATON nézhető
meg.
Mert ez lehet maga a kölcsöntartozás. Akkor is, ha a szerződésben
deviza nyújtását ígérik.
Minden számítás csak ezen összegből kiindulva lehet jogszerű, a havi
törlesztő előírások nem indulhatnak ki olyan összegből , amely nem
lett kölcsönadva.
Az Adós tartozása csak azon összeg lehet, amit kölcsönbe kapott.
Nem elegendő a szerződésben szerepeltetni egy összeget tartozásként,
azt át is kell adni.
Mert amennyiben nincs átadva, a Ptk. 242.§-ába ütköző lesz a szerződés.
Ptk.
242. § (1) A tartozás elismerése  a tartozás jogcímét nem változtatja
meg  , de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem
áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés
érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli
nyilatkozattal történik.
A jogcím csak kölcsöntartozás maradhat, a szerződés aláírásával nem
változhat meg.
A jogcím egy esetben maradhat kölcsöntartozás .
Ha az 1. számú bankszámla kivonaton szereplő összeget tekinti a Bank
tartozásnak. És azt követeli megfizetni. Ha devizában van kifejezve a
tartozás, akkor a folyósításkori árfolyam nem térhet el a Bank, mert
csak ebben az egy esetben marad a tartozás jogcíme
KÖLCSÖNTARTOZÁS
Minden más esetben ellenértékről beszélhetünk, és ez már más jogcím
.Például számlatartozás, vagy amit akartok….vagy mondjuk
UZSORA……
Egyszerű leszek:
a születési anyakönyvi kivonat a megszületett gyermekről készül
a házassági anyakönyvi kivonat a két fél házasságkötéséről készül
a halotti anyakönyvi kivonat a mozdulatlan, élettelen halottról készül
(és mi nem akarunk azok lenni)
Éppen ezért:

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A PÉNZKÖLCSÖN ADÁSRÓL KELL HOGY KÉSZÜLJÖN
AZ ÁTADOTT PÉNZRŐL, AMELYET VISSZA KELL FIZETNI

Nem két összegről beszélünk. Egy összegről beszélhetünk.

A Kúria miről beszél? A pénzkölcsön adásról biztosan nem.
Mert ha arról beszélne, nem tudná megkerülni a pénzkölcsön adásra
vonatkozó speciális törvényhelyeket.

Ptk. 200.§
(2)217 Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet
jogszabály megkerülésével kötöttek  , kivéve ha ahhoz a jogszabály más
jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a
jóerkölcsbe ütközik.

Talán a Kúria is ezért kerüli a Ptk. 523.§-át?
És a Hpt. 2. számú mellékletének I. 10.2.a pontját?

Nekem van négy gyerekem-a kórházból nem a születési anyakönyvi
kivonatot vittük haza, hanem a gyereket.
Nem tudom, miért, de nekünk az volt a fontos.
Biztosan azért, mert engem nem Ursulának hívnak.

D.Judit

U.I.:

POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV
A tartozáselismerés

242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
XXXXXXXXXXXXXX
“A tartozás elismerése nem változtatja meg a tartozás jogcímét.”
Én ezt úgy értelmezem, hogy azáltal, hogy a kapott kölcsönt, eltérően a forintösszegtől, devizával akarják megfizettetni, nem jelentheti azt,hogy a devizára rakódó árfolyam különbözetet meg kelljen fizetnünk, mert akkor már nem kölcsönt fizetnénk, hanem a kapott pénzösszeg deviza megfelelőjét.
és ez már nem kölcsöntartozás, hanem ellenérték, ami a számlatartozásokra jellemző.
A kölcsöntartozás fogalmába nem fér bele semmilyen más össze tartozásként történő elismertetése.

Éppen ezért , ha nagyon ragaszkodnak hozzá, a folyósításkori árfolyamon számolhatják csak a devizát, hogy az ténylegesen kölcsön maradjon.
Mert nem az elismertetéstől kölcsöntartozás a kölcsöntartozás.

HANEM A KÖLCSÖNADÁSTÓL.

Ursula, én kielemeztem. Most Önökön a sor.

D.Judit