Hajdúböszörmény, Földhivatal, 2020. június 19. délelőtt

2020 június 19-én a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal  Hajdúböszörményi Járási Hivatalában jártam, a Földhivatali Osztályon. A kormánynak tudomása kell legyen arról, mi folyik ott. Elvégre is kormányhivatalról van szó. Azt gondoltam, boldogulni fogok. 

Nem boldogultam.

Nem nézhettem bele  a férjem ellen az Erste Bank kérésére indult  végrehajtási ügy iratanyagába, hiába vagyok adóstárs a kölcsönügyletben. Nem részletezem, milyen okra hivatkozva tagadta meg az iratbetekintés iránti kérelmemet az ügyintéző. És nem is amiatt szeretném tudatni a honlap olvasóival az esetet, mert  nem sikerült betekintenem az egész családunkat közvetlenül érintő ügy irataiba.  Amiatt szeretném, ha tudnának erről az érintettek, mert egyikünk ellen sem indulhatott volna végrehajtás devizában meghatározott pénzösszeg behajtására. Erről jogszabályi rendelkezés van hatályban.


Az ügyintézőnek elmondtam, milyen ügy iratait  szeretném megnézni. Helyrajzi számot, személyes adatokat kellett megadnom. De az ügyintéző valamilyen oknál fogva emelt hangon, arrogánsan kérdezgette tőlem, mit akarok megnézni. Több másik  földhivatali dolgozó is hallotta a beszélgetésünket. Úgy tűnt számomra, hogy itt ez az általános modor. Egyikőjüknek sem rezzent szeme pillája sem, miközben a  kolleganőjük magából kikelve kiabált velem. Nekem sikerült megőrizni a nyugalmamat, magam sem értettem, miért. Csak néztem ezt a hivatalnokot. Nem hittem a szememnek, nem hittem a fülemnek. Azon gondolkodtam, hogy ha most kilibbenek a szemlélődő állapotomból, miket tudnék mondani. Nem tűnt jó megoldásnak, hogy helyretegyem a kedvesnek nem nevezhető ügyintézőt, aki hivatali hatalmával viszaélve, megengedhetetlen modorban beszélt velem. 
 Csak találgatni tudok. Amiatt volt ilyen durva az ügyintéző, mert végrehajtási ügyben szerettem volna informálódni? Hogy nekünk végrehajtási ügyünk van, azt nem csekély részben köszönhetjük  mi, devizaadósok a földhivatalok jogsértő jelzálogjogi bejegyzéseinek, hiszen a bankok kérésére devizában lettek meghatározva a kölcsönösszegek, ennek pedig földhivatali határozatok százezrei adtak helyt, és így kerültek a tulajdoni lapjainkon feljegyzésre a jelzálogjogi bejegyzések. Majd pedig a végrehajtási jog is ezen összegek beszedésére  biztosított jogot, amikor már nem bírtuk fizetni a jogos követelések mellett a Kásler per eredményeként tisztességtelennek minősített összegeket és a forint  árfolyamromlása miatti  árfolyamkülönbözetet. . . . Holott a  jelenleg is hatályban lévő 9000/1946. számú miniszternöki rendelet előírja azt, hogy a  bírósági, hatósági határozatokban forintértékben kell meghatározni a pénzösszeget.

9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet

a forintérték megállapitásáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről

12. § (1) Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, még pedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg maghatározták.

Egyetlen bank sem tudta volna felszámolni az árfolyamkülönbözetet a jelzálogszerződések esetén, ha a földhivatalok megtagadták volna a bankok devizaértékben  történő jelzálogjogi bejegyzések iránti kérelmeit, csak hivatkozniuk kellett volna a földhivataloknak a hatályban lévő 9000/1946-os miniszterelnöki rendeletre. Mellesleg, a földhivatalok a kormányhivatalok osztályaiként alá vannak rendelve a kormánynak, amelynek a miniszterelnök a feje. 
Csakis amiatt tudták a bankok nyilvántartásba venni a devizakövetelést, mert a jelzálogjogi bejegyzéskor a követelés összege devizában lett bejegyzeve a földhivatali nyilvántartásokban.


A földhivatalok mindannyian érintetté váltak ezekben a bűnös, bennünket kifosztó jogügyletekben, mivel  jogsértések tömegét követték el akkor, amikor helyt adtak a bankok devizaértékben történő  jelzálogjog bejegyzési  kérelmeinek.  
A jogszabály egyértelműen tiltja a devizában történő jelzálogjogi bejegyzést.
A devizaadósoknak nem szabad meghajolni a hivatalnokok gőgje  előtt. Nem mi vagyunk a bűnösök, hogy ilyen kilátástalan helyzetbe hoztak bennünket bankok, hivatalok, bíróságok, közjegyzők és  a  törvényhozó testület, amely nem mondta ki azt, hogy jogellenes minden devizaalapú kölcsön esetén a banki felmondás, mert jogellenesen vette el az adósok pénzét a bank, és emiatt maradtak el az adósok a törlesztő részletekkel. 
A kormány nem mentegetőzhet. A földhivatalok a kormányhivatalokhoz tartoznak. Egyetlen földhivatali dolgozó sem beszélhetne durva modorban az ügyfelekkel, ha a kormány ezt nem tűrné el. És egyetlenegy devizában bejegyzett jelzálogjogi bejegyzés sem történhetett volna, ha a kormány a jogszabályok betartását megkövetelné a hivataloktól. 
Bűnösök.

De hol vannak a sértettek? A sebek nyalogatása nem lesz megoldás. 

Töviskesné Dsupin Judit