Hiába. A koronavírusnak nagyobb hatása van a bankárokra, mint a devizaadósoknak. Amikor a mi hiteleink törlesztőrészletei a  duplájára, triplájára emelkedtek, egyetlen bankár sem mondta azt, hogy moratóriumot kell hirdetni addig, ameddig a devizaadósok bankok miatt kialakult helyzetét nem tisztázzák a bíróságok, a kormányzat, és a Parlament.

A koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben a hitelekkel rendelkező   vállalatok és a lakosság érdekében  meghozandó kezdeményezésekről olvashatunk. 

Az MNB a vállalati hitelek esetén várja el, hogy a bankok alkalmazzanak törlesztési moratóriumot. Erről olvashatunk a Piac és profit oldalán: “Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak törlesztési moratóriumot a vállalati hiteleknél év végéig. Amennyiben ez nem történik meg, az MNB felkéri a kormányt, hogy rendelje el a fizetési moratóriumot a vállalati hitelek törlesztésére – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).”

A Takarékbank elnöke, Vida József ugyanezt a tekinti követendőnek a lakossági hitellel rendelkezők esetén. Erről az mfor.hu oldalán közölnek cikket:
“Vida József szerint a következő hónapokban nehéz helyzetbe kerülhetnek családok is, nagy kihívás ennek a kezelése, ezért a Takarékbank arra számít, hogy hasonló szabályozói könnyítésre lesz szükség a lakosságnál is, mint a vállalkozásoknál.”  

Minderre kétségtelenül szükség lesz, mert a kialakult  helyzet következtében  nagymértékben  megcsappantak a bevételi források a vállakozások és a lakosság esetén is. 

De a devizaalapú hitelezés során megemelt drasztikus törlesztő részletek miatt nem voltak ilyen készségesek sem a bankok, sem a kormányzat, és a Kúria sem. A probléma  társadalmi megítélése sem volt megfelelő. 
A Kásler perben a Kúria előtt folyó felülvizsgálati eljárásban Vezekényi Ursula volt a tanácsvezető bíró.

Kásler Árpád  felperes végrehajtás felfüggesztési kérelmét elutasította az ügyét tárgyaló Kúria tanácsa. Arra hivatkozott Vezekényi Ursula, hogy kisösszegű a bíróság által jogerősen jogalap nélkül felszámoltnak ítélt kereskedelmi árrés az adós teljes tartozásához képest. 

Majd 2015- ben az Elszámolási törvényben előírtak szerint kiszámolásra kerültek a tisztességtelenül felszámolt összegek, és több, mint 12000 CHF – et mutatott ki az OTP Bank, amit tisztességtelenül számolt fel az OTP a felperes Kásler Árpád  terhére. Ez a CHF összeg  akkori  árfolyamon forintba átszámoltan meghaladta a 3 000 000 forintot.

A teljes tartozást a felmondással a bank tette azonnal lejárttá. A bank  a felperes adós, Kásler Árpád terhére jogellenesen számolt fel terheket, majd pedig fizetési elmaradásra  hivatkozva mondta fel a kölcsönt, és a felmondás miatt tudta egyösszegben lejárttá tenni a nyilvántartott teljes hátralékot. Tehát az OTP Bank szerinti teljes hátralékos tartozás amiatt vált követelhetővé, mert a bank szándékosan fizetésképtelenségbe sodorta a felperes adóst azzal, hogy jogellenes követeléssel elvette a pénzét.

A Kúria elvi jelentőségű ügynek tekintette a Kásler pert.

A perben hozott Pfv. 21.247/2012. számú határozatban   az Európai Unió Bírósága elé  terjesztette  kérdéseit, és előzetes döntéshozatali eljárás keretében várta a válaszokat. De a felperes ellen folyó  végrehajtási eljárást nem függesztették fel. Idézet a Kúria Pfv. 21.247/2012. számú határozatából, amit a Kúria elvi jentőségű ügyben hozott, de nem tartotta fontosnak azt, hogy felfüggessze a per felperese ellen folyó végrehajtási eljárást:

“(33) A Kúria tehát nem önmagában az ilyen perek, a perek által érintett jogalanyok nagy száma miatt indítványozza a gyorsított eljárás elrendelését, hanem a magyar gazdaság egészét, a magyar bankrendszer működését alapvetően és közvetlenül befolyásoló hatása miatt, amely a magyar lakosság jelentős százalékának egzisztenciáját is közvetlenül érinti.”

2013. január 15-én kelt az elvi jelentőségű ügyben hozott Kúria  határozat, amelyre az Európai Unió Bírósága 2014. április 30-án meghozta a  C-26/13. számú ítéletet. Ezen az ítéleten alapult a banki elszámoltatás és a forintosítás, valamint több európai ország által kezdeményezett ügyben hivatkozott az EUB a C-26/13. számú ügyre indoklásában. 

A Kúria igen súlyos vétket követett el akkor, amikor elutasította Kásler Árpád végrehajtás felfüggesztés iránti kérelmét. Egy tisztázatlan ügyben kitette az adóst annak, hogy a végrehajtás keretében mindenétől megfosztható volt az Európai Unió Bírósága előtt folyó előzetes döntéshozatali eljárás idején. Ez a Kúria  soha meg nem bocsátható bűne marad. 

Most, hogy a koronavírus járvány miatt kialakult ellehetetlenülés miatt  az MNB a vállalatokkal szemben törlesztési moratóriumra szólította fel a bankokat, és a Takarékbank elnöke ugyanezt kezdeményezi a lakossági hitelek kapcsán is, méginkább fájdalmas visszagondolni arra a rendkívüli kegyetlenkedésre, amelyet nekünk, devizaalapú hiteleseknek el kellett szenvednünk. A hatályos törvényeket szembeköpve követeltek tőlünk a bakok egyre többet. . A hatóságok könyörtelenül darálták be a végrehajtások során az adósokat. Az újságírók azt hirdették, hogy az adósok felelőtlenül adósodtak el. Simor András jegybank elnök 2011-ben azt nyilatkozta, hogy nem lesz ingyen ebéd (bár az ingyen ebédet a bankárok ették a mi pénzünkön).

Azt is mondták rólunk televízióban, interneten, hogy nem tartottak pisztolyt a fejünkhöz, önként írtuk alá a szerződést, mintha mi nem egy bejegyzett bankban jelentünk volna meg hitelfelvételért, hanem az ukrán maffia előtt. 

Ha elrendelik a lakossági hiteleknél a törlesztési moratóriumot, a még  fizető devizaadósok számára is törlesztési  moratórium lesz meghirdetve. Hozzáteszem, jelenleg 328,63 forint a CHF, és ha nem lett volna elszámoltatás és forintosítás, és ezen az árfolyamon kellene fizetni a törlesztőt, a még fizető adósok is rég kifeküdtek volna. Ezt kérem, tartsák szem előtt a még fizetni tudó hitelesek, és álljanak ide azok mellé a devizaalapú hitelesek mellé, akiknek felmondta a bank a szerződését, mert bennünket szándékosan el akarnak lehetetleníteni.

Egy szó nincs a végrehajtás felfüggesztésekről, miközben a végrehajtás elrendelések a  felmondott hiteleseket érintik, és pusztulásra ítélik őket.

A Kúria, a kormányzat és a Parlament a devizaalapú hiteleseket szegregáltan kezelte mindvégig. Ezt a fajta negatív megkülönbözetést határozottan elutasítja A Haza Pártja. A Kúriának, a mindenkori magyar kormánynak és a Parlamentnek az a feladata, hogy a hatályos törvények szerint járjanak el, és ha szükséges, változtassanak azokon. A devizaalapú hitelezés miatt kialakult helyzet rendezésekor azonban figyelmen kívül hagyták azt, hogy az adósokat maguk a bankok lehetetlenítették el, és figyelmen kívül hagyták azt, hogy a devizaalapú hitelezés teljes ideje alatt hatályban volt a Ptk. 523. §-a, melynek értelmében a rendelkezésre bocsátott összeg visszafizetésére és annak kamatai megfizetésére kötelezhető az adós, és nem lehet ahelyett egy idegen devizát nyilvántartásba venni tartozásként.  Igen sok személynek jogellenesen mondták fel a hitelét, mert már a Kúria is kimondta azt, hogy amennyiben a  tisztességtelenül felszámolt összegnél kevesebb volt az elmaradás, a felmondás alaptalan volt. A mi álláspontunk szerint azonban minden felmondás alaptalan volt, mert a fizetésképtelenséget a bankok idézték elő szándékosan, jogellenes szerződéses kikötéseken alapuló követelésekkel.

A kialakult helyzetben tarthatatlan az, hogy a devizaalapú hiteleseket végrehajtási eljárás keretében tovább fosztogassák, immár állami önkénnyel . 

Követeljük az ellenünk folyó  végrehajtási eljárások haladéktalan megszüntetését, mert minden devizaadóst a bank tett fizetésképtelenné! Követeljük az egyenlő bánásmódot! Követeljük a hatályos törvények tiszteletben tartását! 

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője